Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-05 / 53. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. 1922 március 5 vasárnap, xxix. évi. 53 *»,

HAOsctési dijak postai szállításául ä$äas és félévi előfizetést nem fogadnak Sagged évre 100 K. — Bog kér* 00 W.

el.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE.

I

Sserketsfóség i Eger, License Eladóhivstal e Llctnmi agomeÍA. Telefon szám 11.

Csehország nyög a jő pénz, Magyar márka révén leveri az angol, francia, ország nyög a rossz pénz miatt. Nőmet és j amerikai drága piacot.

Olaszország pedig a nevető harmadik, a háborúskodás tehát nem szűnt meg.

mert textil áruinkat Olasz , a vasat, gepe- Tovább folytatódik a világpiacon és ott két pedig Németországtól szereztük be. az okosabb győz. Anglia is fél * a márká- Az olasz kalmár vigyáz penzere, hogy se tói, mint egykor remegett a búvárhajóktól, túlságos súlyos, se nagyon rossz ne legyen;

a német gyáros a mesterségesen lenyomott j (Dr. Cs. L.)

A belső politika eseményei.

A kerületek beosztása hosszabb munkát igényel. — Éles ellen- tétek Bassayék és a demokraták között.

A jó pénz átka.

Eger, 1922. márc. 4.

Furcsa megállapítás. Mi idebent, Oson- kamagyarországon, tele sírjuk panasszal as Alföldet a magyar korona értéktelensége miatt, ez a pár sor pedig a jő pénz átkáról akar értekezni.

Hol van ma jó pénz ? Amerikában, Angol- és Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Sveicban ős Csehországban. Rossz pénze van a legyőzött álla'taoiqjak, ezek között főleg a széidarabolt Magyar- országnak.

A jó pénzű államok főleg ipari államok s a kivitelből élnek. Ámde a magas munkabérek és a pénz jő volta miatt — termékeik drágák. A rossz valutájú államok rossz pénzűkkel nem, vagy csak alig képesek vásárolni tőlük, igy az elsorolt államok ipara pang, mert nincs kivitelök, ezért nagy ott a munkanélküliség. A nem dolgozó ipari munkások napi segélyeket kapnak az állampénztártól, hogy megélhessenek s dologtalanul töltik napjaikat.

Lássunk egy példát. Sveic óra-ipara — ma áll. Nincs kereslet. Ausztria, Németország, Orosz , Magyar , Lengyel*, Törökország, Bulgária nem keresik a finom sveici órákat. Az állam, hogy a munka- nélkül álló munkásságon segítsen, napi 8 frank segélyt ad minden munkanélkülinek. Ez hetenkint 48 frankot tesz ki. Ebből Sveicban megélni nem lehet. Mit tesz a sveici munkás a 48 frankkal? Vasútra ül; 2 frankért elmegy Ausztriába, ott 20 frankját beváltja rossz osztrák koronára, amiért kap 80.000 koronát. Ebből egy héten megél. 2 frankon hazautazik, hogy fölvegye az újabb segélyt. így tesz hétről hétre ős e mellett megtakarít hetenkint 24 frankot.

Kérdezzük: meddig birja Sveic a segélyeket? Nem soká, mert 100 000 munkanélkülije van. Lassan lemorzsolódik az ő frankja is és a nagy pénzcsapolás után életre kel ipara, melyet vérbősége miatt tönk fenyeget

Nézzük Csehországot. Csehországban a vasgyárak állnak. Krompaeh, Chladnó, Witkovic beszüntette üzemeit. Senki sem veszi a drága cseh vasat, ellenben a németek könnyen állják a versenyt rossz márkájukkal. A cseh vasmüvek alatt inog a talaj; oka: drága a szokol.

Miért drága ? Az ok egyszerű. Csehország volt az 1921. évben az egyedüli állam, amelynek kivitele nagyobb volt a bevitelnél. Az export kedvező mérlege megjavította a cseh mérleget: a cseh pénz jő lett. Keresték az üzérek, felhajtották az árát. Ez megállította a vasgyárak hatalmas kerekeit, rémületbe ejtette a gyárosokat, akik ankétet is tartottak, hogy a cseh koronát mesterségesen leszorítsák. Ennek azonban opponálnak a cseh munkások, hisz megélhetésük a korona lenyomásával nehezebbé válik.

így vannak a textilmüvek is Brünn- toen és másutt.

Miért rosszabbodik a mi pénzünk ? A sokféle ok mellett egyik legnagyobb, hogy nagy az importunk és kicsi az exportunk. 1921 ben az import 200 miliiárd volt. Ennyi érték ment ki külföldre, ami a mérleget rettenetesen rontja s nagy el- saegényedést jelent, így papírpénzünk értéke tehát végtelenül csekély.

Budapest. A Virradat Írja: A kerületek új beosztásáról szőlő másik rendelet hosszasabb előmunkálatokat igényel. A felosztandó kerületek adatait a statisztikai hivatal adatai alapján most állítják össze s ez a munka valőszinüleg az egész jövő hetet igénybe veszi. A csonka kerületek kiegészítési ügye szintén a tegnapi minisztertanácsot foglalkoztatta. Erre vonatkozóan az intézkedések a 20 ezernél több szavazóval bíró kerületek kettéosztásával együtt a jövő héten történnek meg. A választójogi rendeletben a liberális és ellenzéki sajtónak főleg a 60 ik pont ellen vannak kifogásai, m8ly az emigránsok kizárásáról szól. A szociáldemokraták lapja vezércikkében foglalkozik a rendelet emez intézkedésével, amelyet politikai numerus claususnak nevez. — Az ellenzék kebelében teljes a meghasonlás.j

A szociáldemokraták a lajstromos szavazásnál a polgári ellenzőkkel fognak szavazni. A Kassai-párt ős a demokraták

között éles ellentétek vannak, viszont az egész liberális párt szembehelyezkedik az Andrássy-párttal, amelynek szemére vefik, hogy a titkos szavazást szerencsétlenül eltaktikázta. A fővárosi választások ügyében az ellenzéki bizottságnak Wolf Károly elnökletével ma délután értekezlete lesz, amelyen hír szerint Gömbös Gyula is részt vesz. A függetlenségi párt keddi ér tekezletőn elhatározták, hogy teljesen beleolvadnak a kisgazda és a polgári pártba. A csatlakozás ma este ugyanolyan módon történik meg, mint a feloszlott Közép- Ő8 Rendpárt beolvadása.

Budapest. A Magyar Hírlap Írja: Ap- ponyi Albert gróf, a kormány választójogi rendeletére vonatkozóan a következőket mondotta: A minisztertanácsnak arra, hogy alkotmányt csináljon, alkotmányos jogok felett diszponáljon, nincs törvényes felhatalmazása. Tehát, ha ilyet csinál, nem is minisztertanács, hanem csupán 8—9 embernek tanácskozmánya.

A Bécsi Magyar Újság hazugságai a halálraítélt és kivégzett Nagy Józsefről.

Eger, 1922. március 4.

Cseh pénzen kitartva és állandóan ócsárolva Magyarországot, — megjelenik Bécsben egy újság, amelynek «Bécsi Ma gyár Újság» a neve. Szerkesztői és Írói ennek az újságnak a Magyarországról megszökött kommunisták, azok a haza- árulók, akik tönkretették, koldűsbotra juttatták ezt a szerencséden országot.

Ezek az «irók» szenzációvá fújnak fel mindent; ferdítenek és hazudnak annyit, ami példátlan a világsajtó történetében.

Ez az újság szenzációjaként most egyik februári számában az itt Egerben kivégzett Nagy József ügyét melegíti föl, vérlázító hazugságokkal megspékelve. Az «adatokat» egy bécsi kommunista lapból, a «Rothe Fahne*-ból veszi, amely cikk a következőket tartalmazza:

Nagy József politikai foglyot, akit az egri törvényszék hónapokkal ezelőtt halálra Ítélt, aki a politikai cserefoglyok tisztáján 269.szám, alatt szerepelt s akinek a IV. csereszállítmánnyal Oroszországba kellett volna mennie, — kivégezték.

A valóság az, hogy Nagy József sohasem volt politikai fogoly, mert 11 ember meggyilkolása volt a bűne. Elítélése 1920. december 9 én volt, kivégzése pedig 1921. február 19 én, tehát akkor, amikor szó sem volt arról, hogy kicseréljük Oroszországgal a halálraítélt kommunistákat. így a szám is fiktiv dolog, amelyet a hires újság a cserefoglyok lisztáján szere peltet.

Nagy Józsefet — folytatja tovább a lap — a román megszállás alkalmával tartóztatták le, mert egy dinnyésháti földbirtokost, aki ellenforradalmi csapatot szervezett és fegyverrel támadt egy javakat szállító különítményre, az ő tanúvallomása folytán ítélte halálra a forradalmi törvényszék! A szolnoki összeroppanás után a közélelmezési népbiztosság azt a parancsot adta ki, hogy Szolnok és Hajdú vármegyék területén az élőmarhákat helyezzék biztonságba. Ily szállítmányt biztat Nagy Józsefre is, aki mikor a marhaállománnyal Dinnyéshátra ért, az uradalom istállóiba akarta azokat elhelyezni. Az uradalom tulajdonosa ezt nem engedte meg, sőt ellenforradalmi csapattal támadta meg a szállítmány katonáit. A támadási ezek leszerelték, a földbirtokos\ elfogták és forradalmi törvényszék elé állították. Ez a földbirtokost Nagy József vallomása alapján 2 nap múlva halálra ítélte Nagy Józsefet a diktatúra bukása után Egerbe