Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-29 / 49. szám

Ara : hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 19/2. március 1 szerda. XXIX. évf. 49. t%. Egri Tlépujjág Méfisetésl dijak postai azáUltiaasi sgéa* és félévi előfizetést nem fogadtuk el. Sagged évre 150 K. — Ege hóra 50*. ­Szimfóniák temetése. Eger, 1922. február 28. Hegedűs Lóránt, Magyarország volt pénzügyminisztere, immár negyedik hó­napja Berlinben pihengeti a nagybeteg magyar pánzügy veszedelmes, de akkor sok reményt nyújtó operációjának fára­dalmait. Amíg a *nagyboteg»ben csak pil­lanatnyi könnyebbűlést váltott ki a mű­tőt, addig az operáló orvos betegedett be­le a komplikált metszésekbe és az ezeket követő aggasztó tünetek elhárításába. A bűvös tudománya «orvos* azon­ban már a javúlás útján van. Sőt, mint a hivatása magaslatán álló szakember, a tu­dományos kutatás módszereivel vizsgálja » még mindig reménytelen betegére for­dított, áldozatos munkájának eredményte­lenségét. Igen, Hegedűs Lóránt cikket írt a Budapesti Hírlapba, amely «Önbírálat»-ä- ban rámutat azokra a legfontosabb körül­ményekre, amelyek pénzügyi műveletei­nek bukását, okozták. Szerinte a német reparációs tárgyalásokkal összefüggő már­kának és dollárnak vitustánca rántották le koronánkat mai kurzusára. Ennek or­vossága szerinte az lenne, hogy a magyar kormány a jóvátételi tárgyalások folya­mán rámutatna erre és módot találna a koronának a márkától való függése el­hárítására. A be nem fejezett munka — maguk­ban meg nem álló — intézkedéseit ajánl­ja aztán kiküszöbölésre, az ö «reményei­nek sajgó temetését*. Úgy véljük azonban, hogy a légion tosabb okot, törekvéseinek leghatalmasabb kerékkötőjét, mégis cikkének befejezésé­ben említi. T. i„ hogy sem nálunk, sem másutt, a világháború vérförgetege által feldúlt talaj még nem alkalmas szerves alkotásokra. Igaz. A romok eltakarítása sem kez­dődött még meg mindenütt, még forrong­nak a vér gőzétől megittasult lelkek. Még a győzelem mámora nyomja el a józan belátást s a nemzetek együttélésének lehe­tetlen körülményei: a nemtelen bosszú, a határtalan gyűlölet, aljas káröröm fűti a világ népeit. A bolsevizmus átka, amely temetővé tette Oroszországot, még ma is él és a túltengő szocializmus boldogságát «élvezi» a koldús Ausztria. Mindezeken kívül pedig az anyagiasság féktelen őrü­lete dühöng népek, nemzetek tagjai kö­zött. . . Hát hogy is lehetne, hogy is fej­lődhetne ki teremtő, szerves, alkotó mun­kára alkalmas élet ? Azonban bizonyos, hogy mindig és Mindenütt akadnak lelkek, akik a várta- •áság minden szenvedésére elszánva, meg­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. kísérlik történelmi útra terelni nemzetü­ket. Óh, sokan le fognak még törni ebben a munkában anélkül, hogy csak némi e- redmény is kisérné lelkes erőfeszítésüket. Hiába itt minden, amig az ülepedés I Sseakesstöség i Eger, Liceassu Kiadóhivatal i Liceami agomda* Telefon Mán 11. nagyszerű folyamata meg nem indúl. De vájjon megéri-e azt ez a fertőzött lelkű nemzedék, vagy újnak kell születnie? A bábeli érzések zűrzavara az utóbbi fölte­vés mellett szól. A képviselőtestület nem szavazta meg a villamos egységárak fölemelését. A közgyűlés kívánja Eger városának törvényhatósági jelleggel való fölruházását. Eger, 1922. febr. 28. Ma délelőtt 10 órakor volt Eger vá­ros képviselőtestöletének rendes havi köz­gyűlése az anyakönyvi hivatalban. A köz­gyűlés népes volt és szokatlanul nagy ér­deklődéssel tárgyalta az egyes pontokat, őszintén szólva, a villamvilágítási egység­árak fölemelésének javaslata miatt egy kis vihart vártunk. Ezt azonban Dutkay Pál apáíkanonok tárgyilagos és megfontolt ha­tározati javaslata elhárította. Az egység árak fölemeléséről ezidőszerint a közgyű­lés nem határozott. Nem tartjuk magun­kat illetékesnek ahhoz, hogy akár pro, a- kár kontra szóljunk az ügyhöz, bizonyos azonban az, hogy a villamostelep deficit­tel dolgozik, a korona vásárlóképessége « rönge s a képviselőiestül.^ abba a kény- erhelyzetbe került, hogy megoldást kell találnia. ^ A képviselőtestületi közgyűlésről az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa : Trak Géza h. polgármester pont 10 órakor nyitja meg az ülést. Üdvözlő sza­vai után megkezdődik a tárgysorozat rész letes tárgyalása. 100% kai emelik a vámdij-tételeket. Rapesák József h. főmérnök előadó terjeszt elő egy javaslatot a kövezetvám­díjtételek fölemelése tárgyában. Elmondja,, hogy a múlt esztendőben 53.000 koronát állítottak a városi költségvetésbe az utcák burkolásának javítására, ebből az összeg­ből azonban egy fillért sem fordítottak erre a célra, mert az összeg kevésnek bi­zonyult. Költségvetéséből kitűnik, bogy a nagyobb útvonalak, mint például a Szé- chenyi-utca és a Deák Ferenc-űt átépítése, mintegy 220.000 koronába kerül s a kera- mit javításához hozzávetőleges számítás szerint 130,500 K szükséges. A költség- vetés kiadási rovatában több, mint egy­millió hatszázhatvanezer korona szerepel. Ez a nagy tótel a kövezetvám díjtételek 100% 03 fölemelését teszi szükségessé. Az egyes teltételek 2—3—5 ős 7 korona kö­zött ingadoznak. A teherautó vámdíja 20 korona Alföldi Dávid dr. ügyvéd javasolja, hogy az utak átépítésének részletes tervét annak idején terjesszék elő a képviselő testületnek. Jacsó Mihály azt kéri, hogy a luxusjáróművek váradíjtételét 200% kai e- meljók. A közgyűlés 150% díjemelésben határoz ős a javaslatot elfogadja. Az útbuxkolatok kijavítása tárgyában a közgyűlés úgy határozott, bogy az aszfaltozásra versenytárgyalást fog hirdetni. Uárosi Bizottságot és szakértőket külöenek ki a Uillamostelep felüluizsgálására. Dutkay Pál apátkanonok javaslatával Kálnoky István dr. h. városi főjegy­ző ismertette ezután a villamostelep 1922 dik évi költségvetés-előirányzatát. A villa mostelep deficittel dolgozik. Nem kevesebb deficittel, mint tizenegy millióval. (Nagy zaj.) Most arról van sző, hogy meg akar­ja-e tartani a város az üzemet, vagy át­adja magánosoknak. Egy hang: Sehol sem fizetnek annyit az áramszolgáltatásért, mint Egerben! Kálnoky folytatja: Ha az adósságtól valami úton-módon meg nem tudunk sza- badúlni, a korona javúlásával a város so­ha sem tudja megfizetni. Hogy ezt az a- dósságot 8—10 esztendő alatt letörlesszük, szükségessé vált az egységárak felemelése. Kiáltások: Eddig is sok volt! Ne is elébe vág a kitörni készülő viharnak. beszéljünk róla! Fizesse meg az adóssá­got, aki csinálta! Kálnoky: Az egységárat magánosok­nál 3 koronáról 5-re, ipari üzemeknél 2 ről 4 korona 50 fillérre javasolja fölemel­ni. A város békeidőben 37,000 koronát fi­zetett közvilágításra, 1922-ben erre a cél­ra már 200,000 koronát állított be költség- vetésébe, kénytelen volt azonban ezt a tételt a viszonyok kényszerítő volta miatt 740,000 koronára emelni. Makiár és Füzes­abony az eddigi 6000, illetve 7000 korona közvilágítási díjat 37,000-re, azaz 38,000-re emelte föl. A közvilágítási díj újabb 520.000 ko­ronás szökkenése a pótadő 30%-os eme­lését vonja maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom