Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-29 / 49. szám
Ara : hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 19/2. március 1 szerda. XXIX. évf. 49. t%. Egri Tlépujjág Méfisetésl dijak postai azáUltiaasi sgéa* és félévi előfizetést nem fogadtuk el. Sagged évre 150 K. — Ege hóra 50*. Szimfóniák temetése. Eger, 1922. február 28. Hegedűs Lóránt, Magyarország volt pénzügyminisztere, immár negyedik hónapja Berlinben pihengeti a nagybeteg magyar pánzügy veszedelmes, de akkor sok reményt nyújtó operációjának fáradalmait. Amíg a *nagyboteg»ben csak pillanatnyi könnyebbűlést váltott ki a műtőt, addig az operáló orvos betegedett bele a komplikált metszésekbe és az ezeket követő aggasztó tünetek elhárításába. A bűvös tudománya «orvos* azonban már a javúlás útján van. Sőt, mint a hivatása magaslatán álló szakember, a tudományos kutatás módszereivel vizsgálja » még mindig reménytelen betegére fordított, áldozatos munkájának eredménytelenségét. Igen, Hegedűs Lóránt cikket írt a Budapesti Hírlapba, amely «Önbírálat»-ä- ban rámutat azokra a legfontosabb körülményekre, amelyek pénzügyi műveleteinek bukását, okozták. Szerinte a német reparációs tárgyalásokkal összefüggő márkának és dollárnak vitustánca rántották le koronánkat mai kurzusára. Ennek orvossága szerinte az lenne, hogy a magyar kormány a jóvátételi tárgyalások folyamán rámutatna erre és módot találna a koronának a márkától való függése elhárítására. A be nem fejezett munka — magukban meg nem álló — intézkedéseit ajánlja aztán kiküszöbölésre, az ö «reményeinek sajgó temetését*. Úgy véljük azonban, hogy a légion tosabb okot, törekvéseinek leghatalmasabb kerékkötőjét, mégis cikkének befejezésében említi. T. i„ hogy sem nálunk, sem másutt, a világháború vérförgetege által feldúlt talaj még nem alkalmas szerves alkotásokra. Igaz. A romok eltakarítása sem kezdődött még meg mindenütt, még forrongnak a vér gőzétől megittasult lelkek. Még a győzelem mámora nyomja el a józan belátást s a nemzetek együttélésének lehetetlen körülményei: a nemtelen bosszú, a határtalan gyűlölet, aljas káröröm fűti a világ népeit. A bolsevizmus átka, amely temetővé tette Oroszországot, még ma is él és a túltengő szocializmus boldogságát «élvezi» a koldús Ausztria. Mindezeken kívül pedig az anyagiasság féktelen őrülete dühöng népek, nemzetek tagjai között. . . Hát hogy is lehetne, hogy is fejlődhetne ki teremtő, szerves, alkotó munkára alkalmas élet ? Azonban bizonyos, hogy mindig és Mindenütt akadnak lelkek, akik a várta- •áság minden szenvedésére elszánva, megPOLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. kísérlik történelmi útra terelni nemzetüket. Óh, sokan le fognak még törni ebben a munkában anélkül, hogy csak némi e- redmény is kisérné lelkes erőfeszítésüket. Hiába itt minden, amig az ülepedés I Sseakesstöség i Eger, Liceassu Kiadóhivatal i Liceami agomda* Telefon Mán 11. nagyszerű folyamata meg nem indúl. De vájjon megéri-e azt ez a fertőzött lelkű nemzedék, vagy újnak kell születnie? A bábeli érzések zűrzavara az utóbbi föltevés mellett szól. A képviselőtestület nem szavazta meg a villamos egységárak fölemelését. A közgyűlés kívánja Eger városának törvényhatósági jelleggel való fölruházását. Eger, 1922. febr. 28. Ma délelőtt 10 órakor volt Eger város képviselőtestöletének rendes havi közgyűlése az anyakönyvi hivatalban. A közgyűlés népes volt és szokatlanul nagy érdeklődéssel tárgyalta az egyes pontokat, őszintén szólva, a villamvilágítási egységárak fölemelésének javaslata miatt egy kis vihart vártunk. Ezt azonban Dutkay Pál apáíkanonok tárgyilagos és megfontolt határozati javaslata elhárította. Az egység árak fölemeléséről ezidőszerint a közgyűlés nem határozott. Nem tartjuk magunkat illetékesnek ahhoz, hogy akár pro, a- kár kontra szóljunk az ügyhöz, bizonyos azonban az, hogy a villamostelep deficittel dolgozik, a korona vásárlóképessége « rönge s a képviselőiestül.^ abba a kény- erhelyzetbe került, hogy megoldást kell találnia. ^ A képviselőtestületi közgyűlésről az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa : Trak Géza h. polgármester pont 10 órakor nyitja meg az ülést. Üdvözlő szavai után megkezdődik a tárgysorozat rész letes tárgyalása. 100% kai emelik a vámdij-tételeket. Rapesák József h. főmérnök előadó terjeszt elő egy javaslatot a kövezetvámdíjtételek fölemelése tárgyában. Elmondja,, hogy a múlt esztendőben 53.000 koronát állítottak a városi költségvetésbe az utcák burkolásának javítására, ebből az összegből azonban egy fillért sem fordítottak erre a célra, mert az összeg kevésnek bizonyult. Költségvetéséből kitűnik, bogy a nagyobb útvonalak, mint például a Szé- chenyi-utca és a Deák Ferenc-űt átépítése, mintegy 220.000 koronába kerül s a kera- mit javításához hozzávetőleges számítás szerint 130,500 K szükséges. A költség- vetés kiadási rovatában több, mint egymillió hatszázhatvanezer korona szerepel. Ez a nagy tótel a kövezetvám díjtételek 100% 03 fölemelését teszi szükségessé. Az egyes teltételek 2—3—5 ős 7 korona között ingadoznak. A teherautó vámdíja 20 korona Alföldi Dávid dr. ügyvéd javasolja, hogy az utak átépítésének részletes tervét annak idején terjesszék elő a képviselő testületnek. Jacsó Mihály azt kéri, hogy a luxusjáróművek váradíjtételét 200% kai e- meljók. A közgyűlés 150% díjemelésben határoz ős a javaslatot elfogadja. Az útbuxkolatok kijavítása tárgyában a közgyűlés úgy határozott, bogy az aszfaltozásra versenytárgyalást fog hirdetni. Uárosi Bizottságot és szakértőket külöenek ki a Uillamostelep felüluizsgálására. Dutkay Pál apátkanonok javaslatával Kálnoky István dr. h. városi főjegyző ismertette ezután a villamostelep 1922 dik évi költségvetés-előirányzatát. A villa mostelep deficittel dolgozik. Nem kevesebb deficittel, mint tizenegy millióval. (Nagy zaj.) Most arról van sző, hogy meg akarja-e tartani a város az üzemet, vagy átadja magánosoknak. Egy hang: Sehol sem fizetnek annyit az áramszolgáltatásért, mint Egerben! Kálnoky folytatja: Ha az adósságtól valami úton-módon meg nem tudunk sza- badúlni, a korona javúlásával a város soha sem tudja megfizetni. Hogy ezt az a- dósságot 8—10 esztendő alatt letörlesszük, szükségessé vált az egységárak felemelése. Kiáltások: Eddig is sok volt! Ne is elébe vág a kitörni készülő viharnak. beszéljünk róla! Fizesse meg az adósságot, aki csinálta! Kálnoky: Az egységárat magánosoknál 3 koronáról 5-re, ipari üzemeknél 2 ről 4 korona 50 fillérre javasolja fölemelni. A város békeidőben 37,000 koronát fizetett közvilágításra, 1922-ben erre a célra már 200,000 koronát állított be költség- vetésébe, kénytelen volt azonban ezt a tételt a viszonyok kényszerítő volta miatt 740,000 koronára emelni. Makiár és Füzesabony az eddigi 6000, illetve 7000 korona közvilágítási díjat 37,000-re, azaz 38,000-re emelte föl. A közvilágítási díj újabb 520.000 koronás szökkenése a pótadő 30%-os emelését vonja maga után.
