Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-26 / 47. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Pusztulnak a méhek. A méh'állomány nyolcvan százaléka kiveszett. — hek nem rajzóképesek. — Braun Eger, 1922. február 25 Szeretem a méheket. Dolgosabbak, mint az emberek s állami életük berende­zettsége ideálisabb, mint a teremtés koro­nájáé. Ragaszkodnak a királynőjükhöz, aki az anyaság koronáját viseli a fején. A méh állam a munka köztársasága és abszolutisztikus királyság. Mesés para­doxon. S a méh-állam polgárai nem gondol­nak tiszavirág életükre. Úgy dolgoznak, mintha örökkétartő lenne az életük s olyan eszményien élnek, mintha azonnal meg kellene h?lniok. Az emberi tökéletesség szimbólumai a méhek. Pár idegszál kor­mányozza őket s mégis meg tudják vé­deni belső békéjüket. Szent a kaptárak integritása. Ha idegen méh téved oda, a katonák megölik. Jaj a békobontónak. A királynő születése ünnep, a faj fen- maradásának ünnepe. Két pártra szakad a család. Az egyik királynő kirepül és követi a pártja. Üj méh-állam alakúit. S a méhek olyan gyöngék, annyira gyá­moltalanok. hogy csak az emberek védelme tudja megoltalmazni őket. A Gondviselés küldte tán a méheket az emberekhez, hogy tanúlják meg tőlük a munka szeretetét, a méh-állam erkölcseit, szervezettségüket. S mi megtanultuk, hogy a méh az összesért dolgozik s feláldozza magát fajáért és családjáért, hiszen az értük való munká­ban pusztái el. Azért mi, emberek, egy­mástól teljesen távol állunk, olyan távol, mint az áldozatkészség és az önfeláldozás a nemzeti megújhodások szolgálatától. S ezt nem is kellett sokáig tanúinunk. A szorgalmas méhek közül az idén nagyon sok elpusztult. Tönkre tette őket fladifogolygyiijtésünk felhasználása. Eger, 1922. február 25. Nemescélú gyűjtésűnk felhasználására nézve ismét kaptunk az elmúlt héten egy két hozzászólást, amit a következőkben j közlünk : Tekintetes Szerkesztőség! Eger, 1922, febr. 20. Alulírott bátorkodom szerény véle­ményemet a Hadifogolygyüjtés felhaszná­lásához fűzni. Én is négy évig sínylőd­tem egyes táborokban. Bizony ha ott ki lehetne osztani, nagy jótétemény len­ne. Ez azonban most még kockázato­sabb, mint 1916 ban volt. A magyarokat már akkor is nagyon háttérbe szorítot­ták. Kedvezésben csak a germán, vagy osztrák részesült, holott jól tudtuk, hogy a küldemény jórészt a mieinktől eredt. Én is hozzájárulok tehát Lengyel Endre főkápt. intéző űr véleményéhez, hogy a rászorultakat, kizáróan idehaza juttas­sák hozzá. Félő ugyanis, hogy Oroszor­szágban a sok bába közt elveszne a gyerek. Teljes tisztelettel: Fischer Lajos korcsmáros. Ellenben Visontai János egri föld­műves, mint adakozó, azt szeretné, ha a hadifoglyok részére gyűjtött pénz mégis csak eljutna a még ma is Oroszországban sínvlődőkhöz Viszont egy volt hadifogoly úgy véli, hogy jobb lenne a gyűjtött összeget a még távollévő hadifoglyok családjainak juttatni. Az erre vonatkozó tudósítás pedig így szól: Bocsánat, hogy említést teszek az oroszországi helyzetről. Én már egy éve, hogy szívom szegény széjjelroncsolt or­szágunk levegőjét. Arról lévén most szó, hogy a hadifogságban sínylődő véreinken segítsünk, az én véleményem is az, hogy ne küldjünk semmit az ott szenvedő fo­goly társainknak, mert azok abból szép keveset, vagy semmit sem kapnának. Ad­Kevés méz termett tavaly. — A kitelelt me-. Károly v. tanácsos nyilatkozik. a mostoha időjárás, az 1921-iki nagy szá razság és a kemény tél. Ma kérdést intéztem Braun Károly városi tanácsoshoz, aki a méhek pusztu­lásáról a következőket mondotta: — Én magam 16 óv óta foglalkozom méhészettel. Régi méhészek mondják, hogy 50 esztendő óta nem volt ily nagy arányú a méh pusztulás, mint az idén. A mű' t év­ben, szinte hihetetlenül hangzik, csak két napi hordás volt. A nagy szárazságban a méhek egy szem nektárt sem találtak. Már szeptemberben haltak el családok. Novem bér 1-ig Egerben a méhek 20°/o-a, Heves­megyében 40%-a pusztáit el. Nagyon szó morú első kiröpülésre (tisztuló kiröpülés) várhatunk. Márciusig újabb 40% os vesz­tesége lesz a méhészetnek, űgyannyira, hogy a méhállománynak csak 20—30%-a marad meg. Hogy méz kevés termett, annak a kitelelteiósre is gyászos következménye lett, mert a méz még a méhek táplálására sem volt elegendő. A méhek nagyon gyen­gék s így nem lesznek rajzó állapotban. Óriási csapás a szigorú tél. A méhek már —f- 6« Celsiusban megdermednek. S ha a közeli jövőben nem lesz na­pos idő, hogy a méhek kiröpűihessenek, félő, hogy még súlyosabb lesz a veszteség. Jellemző, hogy Egerben szeptember elején • még 564 méhcsalád volt és novemberig százhét család, pusztáit el. Ezután Braun Károly városi tanácsos megemlítette, hogy a méhészekre is va- gyonváltságot róttak ki, ami azért is sé­relmes, mert a méh máról-holnapra elpusz­tulhat, szaval nagyon bizonytalan «vagyon«. juk azt a pár fillért inkább az oda szen­vedők családjainak, akik idehaza nagy nyomorban vannak és dideregnek ebben a hosszú hidegben. Egy hazatért. Megköszönve a néhány hozzászólást, körkérdésünket ezzel lezárjuk és az adó mányok fölhasználásáról egy, általunk az adományozókból összehívandó értekezlet fog végérvényesen határozni. Feljajdúlás. — Ismét feljebb ment a marhahús ára. — Eger, 1922. február 25. Ma reggel igen kellemetlen meglepe­tésben volt része az egri háziasszonyok­nak. A mészárszékekben ugyanis 68 ko­ronára szökkent a marhahús ára. Evvel kapcsolatban panaszos levelet kaptunk, melynek rövidre fogott adatait itt közöljük: Kiadás van egy átlag öt métermázsa súlyú marhánál: vételár ...................... 15,000 K f orgalmi adó .... 450 K egyéb költségek. . . 550 K összesen: 16,000 K Viszont bevesz a mészáros legalább 250 kgr. hús árában . 17,000 K bőrért legalább.............. 3000 K be lek és faggyúért stb. legalább 800 K összesen 20,800 K Maradna ennélfogva tiszta haszon egy marhánál 4800 kor. Ezt terheli kerekszámban 50 K fo­gyasztási adó és vágóhídi illeték, 910 ko­rona forgalmi adó. Számítsunk le ezen­kívül üzemköltségekre 1540 koronát. Eb­ben az esetben levonandó a 4800 koroná­ból összesen 2500 kor. Az eredmény világos. Egy egy mar ha után (legszigorúbb számítással a mé­szárosra nézve) — még mindig marad egy egy marhánál 2300 K tiszta hasson. De vegyünk csak 2000 koronát s négy vágást egy hétre: ez heti 8000 — s ha- vonkinti 36 ezer koronát jelent. Sőt még tovább megyünk. Ebből is hajlandók va­gyunk leütni 25% ot, vagyis egy hétre há­rom marhát számítunk. Ebben az esetben még mindig marad havonkint 27 ezer ko­rona tiszta jövedelem. Legszomorúbb pedig a do'ogban az az ijesztő hír, hogy a most fölemelt árak csupán március elsejéig maradnak érvény­ben. Pár nap múlva tehát újabb áreme­lésre számíthatunk. Ezt mondja a levél, de mi nem tud­juk elhinni, nem tudjuk feltételezni az »• jabb áremelést. Hangverseny. Eger, 1922. febr. 2S. Az iEgri Ének- és ZeneegyleU hang­versenyét március hó 8 án, szerdán tartja meg. Városunk kissé nehezen fejlődő ze­nei műveltségének egyik legifjabb ténye zője ez az egyesület, melynek minden tagja szükségszerűnek érzi, hogy a sok mutat­kozó hiány és fölmerülő akadály ellenére is lelkes akarattal belekapcsolódjék Eger kulturális életébe. Sajnos, megcsonkított országunk mia- den téren való kultúrája a fővárosba ösz- pontosult, aminek igen nagy kárát érzi a vidék, mert az életüket és működésüket a közművelődésnek szentelő embereknek igen nagy százaléka odament elhelyezkedést keresni, ahol teret talált az érvényesülés­re. így igen kevesen vannak, akik a nyu­gati nagy államokhoz viszonyítottan még hátramaradt vidéki kultúrának magasabb színvonalra emelését tűzték ki céljukul és ennek élnek. így ez a feladat áthárul a műkedvelőkre, akik sok téren már eddig is szép eredményt értek el a mulasztások pótlásában. Ilyen célból alakult az «Egri Ének- és Zeneegylet» is, melynek vezető­sége reméli, hogy az idén fokozottabb mértékben valósítja meg szép terveit. Első idei zenekari hangversenyének műsoia a következő lesz: 1. Beethoven: Prometheus nyitány. 2. Liszt: Ha én dús király volnék.. . 3. Schubert: H moll szim­fónia. 4. Violitti: Hegedűverseny. Játssza Egerland Pista. 5. Wagner: Lohengrin bú­csúja. 6. Mendelssohn : Nászinduló a «Szent- ivánéji álom» hoz írott kísérő zenéből. A 2. és 5. számokat Huszthy Zoltán egyleti igazgató-karnagy énekli, a többieket pedig vezényeli. Jegyek előre válthatók lesznek a Saj-tó- vállalat propaganda-üzletében március hó elsejétől kezdve. A korlátolt számú jegyek gyorsan el fognak kelni, tehát ajánlatos lesz, ha azok beszerzésérői mielőbb gon­doskodnak az érdeklődők. Ultimatum rózsafa-karóval. Csatározások a Farkasvölgy-utcai fronton. Eger, 1922. február 2í. A múlt hónap 20 án a Farkasvölgjr- utcában 2 csoport italos legény összevere­kedett. Toborzásról jöttek, erősen lelkes volt a hangúlat. Az egyik csoportban a K. fiúk vitték a vezérszerepet, a másikba* L. J. és B. A. A virtus nagyon kikívánkozott a le­gényekből. Összeszólalkoztak. L. és B. * tettek mezejére léptek és a K. fiúkat egy- pár ütleggel provokálták. A K. fiúk az ügyek ilyetén intézését nem tartották elég lovagiasnak és gyors tempóban elléptek. K. G. a hasznost a kel­lemessel akarván összekötni, egy közeli pincébe bújt a hordók közé s rábízta ma­gát a sorsára. K, I. pedig M. A. gazduraas házába szaladt L. ék azonban szörnyen megbotrá»- koztak az ellenfél halogató, elodázó poli­tikája miatt s az ügyöt melegében akar­ták elintézni. Ezért ők is bementek a pi»- eébe és rövid keresgélés után megtalálták K. G.-t a hordók között. Mivel a barátságos invitálásra nem volt hajlandó előbújüi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom