Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-26 / 47. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Pusztulnak a méhek. A méh'állomány nyolcvan százaléka kiveszett. — hek nem rajzóképesek. — Braun Eger, 1922. február 25 Szeretem a méheket. Dolgosabbak, mint az emberek s állami életük berendezettsége ideálisabb, mint a teremtés koronájáé. Ragaszkodnak a királynőjükhöz, aki az anyaság koronáját viseli a fején. A méh állam a munka köztársasága és abszolutisztikus királyság. Mesés paradoxon. S a méh-állam polgárai nem gondolnak tiszavirág életükre. Úgy dolgoznak, mintha örökkétartő lenne az életük s olyan eszményien élnek, mintha azonnal meg kellene h?lniok. Az emberi tökéletesség szimbólumai a méhek. Pár idegszál kormányozza őket s mégis meg tudják védeni belső békéjüket. Szent a kaptárak integritása. Ha idegen méh téved oda, a katonák megölik. Jaj a békobontónak. A királynő születése ünnep, a faj fen- maradásának ünnepe. Két pártra szakad a család. Az egyik királynő kirepül és követi a pártja. Üj méh-állam alakúit. S a méhek olyan gyöngék, annyira gyámoltalanok. hogy csak az emberek védelme tudja megoltalmazni őket. A Gondviselés küldte tán a méheket az emberekhez, hogy tanúlják meg tőlük a munka szeretetét, a méh-állam erkölcseit, szervezettségüket. S mi megtanultuk, hogy a méh az összesért dolgozik s feláldozza magát fajáért és családjáért, hiszen az értük való munkában pusztái el. Azért mi, emberek, egymástól teljesen távol állunk, olyan távol, mint az áldozatkészség és az önfeláldozás a nemzeti megújhodások szolgálatától. S ezt nem is kellett sokáig tanúinunk. A szorgalmas méhek közül az idén nagyon sok elpusztult. Tönkre tette őket fladifogolygyiijtésünk felhasználása. Eger, 1922. február 25. Nemescélú gyűjtésűnk felhasználására nézve ismét kaptunk az elmúlt héten egy két hozzászólást, amit a következőkben j közlünk : Tekintetes Szerkesztőség! Eger, 1922, febr. 20. Alulírott bátorkodom szerény véleményemet a Hadifogolygyüjtés felhasználásához fűzni. Én is négy évig sínylődtem egyes táborokban. Bizony ha ott ki lehetne osztani, nagy jótétemény lenne. Ez azonban most még kockázatosabb, mint 1916 ban volt. A magyarokat már akkor is nagyon háttérbe szorították. Kedvezésben csak a germán, vagy osztrák részesült, holott jól tudtuk, hogy a küldemény jórészt a mieinktől eredt. Én is hozzájárulok tehát Lengyel Endre főkápt. intéző űr véleményéhez, hogy a rászorultakat, kizáróan idehaza juttassák hozzá. Félő ugyanis, hogy Oroszországban a sok bába közt elveszne a gyerek. Teljes tisztelettel: Fischer Lajos korcsmáros. Ellenben Visontai János egri földműves, mint adakozó, azt szeretné, ha a hadifoglyok részére gyűjtött pénz mégis csak eljutna a még ma is Oroszországban sínvlődőkhöz Viszont egy volt hadifogoly úgy véli, hogy jobb lenne a gyűjtött összeget a még távollévő hadifoglyok családjainak juttatni. Az erre vonatkozó tudósítás pedig így szól: Bocsánat, hogy említést teszek az oroszországi helyzetről. Én már egy éve, hogy szívom szegény széjjelroncsolt országunk levegőjét. Arról lévén most szó, hogy a hadifogságban sínylődő véreinken segítsünk, az én véleményem is az, hogy ne küldjünk semmit az ott szenvedő fogoly társainknak, mert azok abból szép keveset, vagy semmit sem kapnának. AdKevés méz termett tavaly. — A kitelelt me-. Károly v. tanácsos nyilatkozik. a mostoha időjárás, az 1921-iki nagy szá razság és a kemény tél. Ma kérdést intéztem Braun Károly városi tanácsoshoz, aki a méhek pusztulásáról a következőket mondotta: — Én magam 16 óv óta foglalkozom méhészettel. Régi méhészek mondják, hogy 50 esztendő óta nem volt ily nagy arányú a méh pusztulás, mint az idén. A mű' t évben, szinte hihetetlenül hangzik, csak két napi hordás volt. A nagy szárazságban a méhek egy szem nektárt sem találtak. Már szeptemberben haltak el családok. Novem bér 1-ig Egerben a méhek 20°/o-a, Hevesmegyében 40%-a pusztáit el. Nagyon szó morú első kiröpülésre (tisztuló kiröpülés) várhatunk. Márciusig újabb 40% os vesztesége lesz a méhészetnek, űgyannyira, hogy a méhállománynak csak 20—30%-a marad meg. Hogy méz kevés termett, annak a kitelelteiósre is gyászos következménye lett, mert a méz még a méhek táplálására sem volt elegendő. A méhek nagyon gyengék s így nem lesznek rajzó állapotban. Óriási csapás a szigorú tél. A méhek már —f- 6« Celsiusban megdermednek. S ha a közeli jövőben nem lesz napos idő, hogy a méhek kiröpűihessenek, félő, hogy még súlyosabb lesz a veszteség. Jellemző, hogy Egerben szeptember elején • még 564 méhcsalád volt és novemberig százhét család, pusztáit el. Ezután Braun Károly városi tanácsos megemlítette, hogy a méhészekre is va- gyonváltságot róttak ki, ami azért is sérelmes, mert a méh máról-holnapra elpusztulhat, szaval nagyon bizonytalan «vagyon«. juk azt a pár fillért inkább az oda szenvedők családjainak, akik idehaza nagy nyomorban vannak és dideregnek ebben a hosszú hidegben. Egy hazatért. Megköszönve a néhány hozzászólást, körkérdésünket ezzel lezárjuk és az adó mányok fölhasználásáról egy, általunk az adományozókból összehívandó értekezlet fog végérvényesen határozni. Feljajdúlás. — Ismét feljebb ment a marhahús ára. — Eger, 1922. február 25. Ma reggel igen kellemetlen meglepetésben volt része az egri háziasszonyoknak. A mészárszékekben ugyanis 68 koronára szökkent a marhahús ára. Evvel kapcsolatban panaszos levelet kaptunk, melynek rövidre fogott adatait itt közöljük: Kiadás van egy átlag öt métermázsa súlyú marhánál: vételár ...................... 15,000 K f orgalmi adó .... 450 K egyéb költségek. . . 550 K összesen: 16,000 K Viszont bevesz a mészáros legalább 250 kgr. hús árában . 17,000 K bőrért legalább.............. 3000 K be lek és faggyúért stb. legalább 800 K összesen 20,800 K Maradna ennélfogva tiszta haszon egy marhánál 4800 kor. Ezt terheli kerekszámban 50 K fogyasztási adó és vágóhídi illeték, 910 korona forgalmi adó. Számítsunk le ezenkívül üzemköltségekre 1540 koronát. Ebben az esetben levonandó a 4800 koronából összesen 2500 kor. Az eredmény világos. Egy egy mar ha után (legszigorúbb számítással a mészárosra nézve) — még mindig marad egy egy marhánál 2300 K tiszta hasson. De vegyünk csak 2000 koronát s négy vágást egy hétre: ez heti 8000 — s ha- vonkinti 36 ezer koronát jelent. Sőt még tovább megyünk. Ebből is hajlandók vagyunk leütni 25% ot, vagyis egy hétre három marhát számítunk. Ebben az esetben még mindig marad havonkint 27 ezer korona tiszta jövedelem. Legszomorúbb pedig a do'ogban az az ijesztő hír, hogy a most fölemelt árak csupán március elsejéig maradnak érvényben. Pár nap múlva tehát újabb áremelésre számíthatunk. Ezt mondja a levél, de mi nem tudjuk elhinni, nem tudjuk feltételezni az »• jabb áremelést. Hangverseny. Eger, 1922. febr. 2S. Az iEgri Ének- és ZeneegyleU hangversenyét március hó 8 án, szerdán tartja meg. Városunk kissé nehezen fejlődő zenei műveltségének egyik legifjabb ténye zője ez az egyesület, melynek minden tagja szükségszerűnek érzi, hogy a sok mutatkozó hiány és fölmerülő akadály ellenére is lelkes akarattal belekapcsolódjék Eger kulturális életébe. Sajnos, megcsonkított országunk mia- den téren való kultúrája a fővárosba ösz- pontosult, aminek igen nagy kárát érzi a vidék, mert az életüket és működésüket a közművelődésnek szentelő embereknek igen nagy százaléka odament elhelyezkedést keresni, ahol teret talált az érvényesülésre. így igen kevesen vannak, akik a nyugati nagy államokhoz viszonyítottan még hátramaradt vidéki kultúrának magasabb színvonalra emelését tűzték ki céljukul és ennek élnek. így ez a feladat áthárul a műkedvelőkre, akik sok téren már eddig is szép eredményt értek el a mulasztások pótlásában. Ilyen célból alakult az «Egri Ének- és Zeneegylet» is, melynek vezetősége reméli, hogy az idén fokozottabb mértékben valósítja meg szép terveit. Első idei zenekari hangversenyének műsoia a következő lesz: 1. Beethoven: Prometheus nyitány. 2. Liszt: Ha én dús király volnék.. . 3. Schubert: H moll szimfónia. 4. Violitti: Hegedűverseny. Játssza Egerland Pista. 5. Wagner: Lohengrin búcsúja. 6. Mendelssohn : Nászinduló a «Szent- ivánéji álom» hoz írott kísérő zenéből. A 2. és 5. számokat Huszthy Zoltán egyleti igazgató-karnagy énekli, a többieket pedig vezényeli. Jegyek előre válthatók lesznek a Saj-tó- vállalat propaganda-üzletében március hó elsejétől kezdve. A korlátolt számú jegyek gyorsan el fognak kelni, tehát ajánlatos lesz, ha azok beszerzésérői mielőbb gondoskodnak az érdeklődők. Ultimatum rózsafa-karóval. Csatározások a Farkasvölgy-utcai fronton. Eger, 1922. február 2í. A múlt hónap 20 án a Farkasvölgjr- utcában 2 csoport italos legény összeverekedett. Toborzásról jöttek, erősen lelkes volt a hangúlat. Az egyik csoportban a K. fiúk vitték a vezérszerepet, a másikba* L. J. és B. A. A virtus nagyon kikívánkozott a legényekből. Összeszólalkoztak. L. és B. * tettek mezejére léptek és a K. fiúkat egy- pár ütleggel provokálták. A K. fiúk az ügyek ilyetén intézését nem tartották elég lovagiasnak és gyors tempóban elléptek. K. G. a hasznost a kellemessel akarván összekötni, egy közeli pincébe bújt a hordók közé s rábízta magát a sorsára. K, I. pedig M. A. gazduraas házába szaladt L. ék azonban szörnyen megbotrá»- koztak az ellenfél halogató, elodázó politikája miatt s az ügyöt melegében akarták elintézni. Ezért ők is bementek a pi»- eébe és rövid keresgélés után megtalálták K. G.-t a hordók között. Mivel a barátságos invitálásra nem volt hajlandó előbújüi,
