Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-01 / 1. szám
EGRI KÉPÚJSÁG — Hetvenöt munkásunk van, akik közül 12 vájár, 1 főaknász, 1 elővájár. Az izemvezető mérnökünk Nagy Lajos, Na, de talán indúlhatunk is! Világok ura. Nem telt bele öt perc s a bricska már repített a Ráchegy dűlő utai között. A le gelök még zöldek voltak, a szántóföldeket fehér hófoltok tarkították. A tölgyerdők temetői csöndjében zúgott a kerekek dü börgése. Nem találkoztunk egy árva élő lénnyel sem csupán egy egerésző ölyv hasította keresztül előttünk lomhán a levegőt. Amikor a borókák törpe bokrai nugjeleníek a baktai erdők között, hideg északi szól mart az arcomba és haragosan fütyült beszélgetésünkbe. Mert mi a világ létezésének okairól beszéltül k, kihalt korokról, az ősmagról, a káoszról, a tengerek kele'kezéséről. Hiszen az írás is azt mondja, «. . . s elválasztotta a vizeket a szárazföldtől«. Kerestük az élet első csiráit s nem jutott eszünkbe, hogy a mediterrán és gleocén rétegek foraminiférái is éltek, pedig a gleocen sem volt a hatodik nap. A Baktai tó völgye fölött állt meg a kocsink. Tompa kepacsolás zöreje hatolt hozzánk a kopár fákon át. — Itt dolgozik az egyik fúró-garnitúra — mondotta a felügyelő. Lementünk a tóhoz, ahol hatalmas fás színek alatt dolgozik a lokomobil ábal hajtott fúró-daru. A gép Trauselféle Ra pid fúrógép, amelynek daru karját excen trikus lánc köii össze az ölében levő fogaskerékkel, n eg egy tárcsával. A láncot rászerelik a fúrócsőre, melynek a vége a rovátkás réz mosófej. Megindul a gép és percenkint 75—76-szor csapja le a vésőfejet a fúrólyukban. A fúrás pedig úgy történik, hogy a már kifúrt kútszerö mélyedésbe béléscsövet bocsátanak, hogy össze ne ömöljék. A béléscsőben dolgozik a fúrócső, mely vétőben végződik. Van átfúrt véső (ez vizet vezet), szárnyas véső, utáns/edó véső, zúzó vashenger két késsel, korona-fúró, mely olyan, mint egy óriási vas zápfog. A talajvizsgáláe a vízmosással történik; favályukban fogják föl a kiszivattyúzott iszapos vizpt, melyet egy szitán keresztül bocsátanak. Ezt a finom homokot imádkoztam értetek, most imádkozzatok Ti érettem! — szeme megcsillan, alakja megnyúlik, felemeli a hangját, hogy érce sen csendül bele a hallgató t°rbe. A Hazátokat és keresztény hiteteket ne hagyjátok! Többet nem mondhat, « hóhér kirúgja alóla a széket . . . Félegy van. Magyar Véreim! És ti tétlenül néztétek ezt a mártiroinságot. A félelem any- n-yira úrrá lett rajtatok, hogy nem akadt senki, aki felordított volna dühös fájdal mában. Nem akadt közietek egy se, aki arcul vágott volna a gaz hóhérok közül egyet is! És ti asszonyok, nem menetek jajgatva odaborulni a bitófa lábához! Magára hagytátok az ősz pásztort! Lelke elhagyatva, magányosan szállt a kóklő, nap fényes ég felé. Talán egy-két szívből fakadt sóhaj röppent mégis utána! * ... A nap vörösen bukik le az ég pereméről s én még mindig a sírod előtt állok, Wohlmuth Ferenc. Nem ismertelek; nem láttalak. Nem ismerem az életed örömeit, szenvedéseit. He halálod nagy és dicső volt s úgy érzem, hogy tennem kell valamit, hogy martirom- ságodat ismerjék az emberek. Szükséges, hogy az eljövendő törpe, avagy nagy időkben emlegessék a nevedet. Emlegessék a városokban; rólad regéljenek a fonókban; szőjjók legendába dicső alakodat a pász- tortüzek mellett! Nevedet a történelem je gyezze föl azok közé, akik hősi áldozatot hoztak a hazáért, a hitért s odaadták életüket — az emberekért! vizsgálják meg, hogy tartalmaz-e mediterrán foraminiférákat. A munkások jókedvűen dolgoznak. A kis fagalyakból és erdei harasztiból összetákolt gunyhóba is benéztem. Barátságos meleg lobogott piros lánggal a bádogkályhákban. Künn haragosan morgotí a szél az ágakon. Húsz percig időztünk a fúrógépnél s azután az Almár-völgy felé kocsiztunk. Elgondolkoztam. Elém rajzolódott a befagyott vizű Baktai tő. Milyen szép nyaralő- szállót lehetne építeni ebben a völgyben. A szürkület fekete sugarú lámpái ki- gyúltak s öreg este lett, mire Almárvölgy- be érkeztünk. — Jó szerencsét — kiáltott egy be- kecses, lábszárvédős alak felénk. Kis csá- kányos bányászbotot tartott a kezében. — Jő szerencsét felelt a felügyelő. Az üzemvezető mérnök, Nagy Lajos, — mondotta hozzám fordúlva. Nemsokára már vígan kocogtunk a szántóföldeken át a bánya felé ... A bánya bejárása előtt az éjjeli őrtűz piros tulipánjai lobogtak. S a gyér világosságban hatalmas szénhegy kontúrjai rajzolódtak az éjbe. Lázár József főaknász és Petróczy András elővájár fogadott bennünket az alagútszerű bejárásnál. Acetilén bányászlámpa lógott mind a kettő kezében. — Jó szerencsét! — üdvözöltük egymást és beléptünk a táró tárnába. Nehéz, nyomasztó levegő a bánya levegője. Volt valami halotti és templomi hangulat a félhomályban. Csákányok zuhanását hallottuk. Tompán dongott a szén, zengett a bánya harangja az erősek és a bátrak istentiszteletére. — Száznegyvenöt méteren vergődtünk keresztül, míg szénre akadtunk — mondotta a felügyelő és egy lámpával megvilágította a tárna ácsolással erősített oldalát. Itt már mutatkozik a szén. A fedőréteg kék agyag. Megkopogtatta a bányászfokossal a szenet, amely kockásrétegben sorakozott atomtól atomig. — Amint látja, kagylós törésű. A tárna végén két vájár dolgozott. —. Jő szerencsét, jó szerencsét — köszöntöttük egymást. A felügyelő itt megmérte a szénréteg vastagságát. — Két méter és 20 cm. — szólt jelentősen. S amíg körülöttem lobogtak a bányamécsek, fölöttem kiáltott a föld. A szuny- nyadő rögek, amelyekből kövér kalászok sárjadóznak, zengték az élet győzedelmét. Fönn, a napvilágon, érleli a nyár a fehér kenyeret, lenn a szénbánya mélyén terem a másik kenyér, a fekete kenyér. Nem drágakő, nem fekete gyémánt, fontosabb annál. Az életnek, a létnek egyik főoka: szén, világok mozgatója. Nélküle vissza- sülyednénk az őskorba, a kulturátlanságba. Megállanának a gépek, a gyárak, a vonatok, a hajók és ellobbanna az élet utólső szikrája is. Este Kiss Károly bányafelügyolő vendége voltam Nagy Lajos mérnökkel. A szarvaskői csárdában iddogáltunk. A poharamat rád ürítettem, világok ura, szegények ős gazdagok kenyere, Szén. Jakab József. —”'•Al-^*~— A aemzetgyfUs iUsc. Eger, 1921. dec. 31. Gaál Gaszton 10 órakor nyitotta meg a Ház mai ülését. Az elnöKi bejelentések után felolvassák az interpelláciős könyvet, amelyben 5 interpelláció van bejegyezve. Következik az indemnitási vita folytatása. Minthogy azonban a Ház nem ta- nácskozőképes, elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Drózdy szólal fel. Foglalkozik az adópolitikával, mely 30 milliárd bevételt tüntet fel. Ez azonban nem helyes, mert 3 Hegedűs ezt azon az alapon állította ösz- sze, hogy koronánk szeptemberre eléri a 3 frank kurzust. A fogyasztási adót bizonytalannak tartja. Kívánja az adődetek- tivség eltörlését, majd a kisüstök ellen szól, boradő helyett pedig az egységes szőlőadót kellene behozni. Az amnesztia rendelet nem jő, mert nem vehető* ki belőle az, kogy kinek szabad hazajönni. Az internálások kérdésében radikálisan kellett volna eljárni. Kifogásolja a kormány külpolitikáját. Külpolitikánk alaptétele a lengyel barátság volt. De csalódtunk a lengyelekben, mert a királypuccs alkalmával a cse- hekhez csatlakoztak. Ereky Károly személyes megtámad- tatás címén kér szót. Kifejti, hogy nem- esak a zsidó, de a keresztény vállalatokat is támadta. Hangsúlyozza, hogy mikor a sajtóhadjárat megindult a keresztény vállalatok ellen, akkor nem volt Perényinek szava. Most, hogy Perónyi igazolta, hogy ő a zsidóvállalutok monopóliumát támadta, azt örömmel veszi tudomásul. Kiss József meghalt. Kiso József költő ma meghalt. 1848- ban született Mezőcsáton. Rimaszombatban és Debreczenben járt iskolába ős mint tanító magyar vidékeken tanított. 1868 ban Budapestre ment és a Képes Világnak lett szerkesztője. 1875 ben Toldi Ferenc vezeti be a Kisfaludy Társaságba. Hirnevét Simon Judith-jával alapította meg. 1890 ben alapította «A Hőt» c. szépirodalmi hetilapot. Tagja volt a Kisfaludy- ős Petőfi-Tár- saságnak s irodalmi munkásságáért I. Ferenc József is kitüntette. Főbb művéi: í Háboríts költemények. Legenda a nagyapámról. Uj költemények. Levél. Esteledik, alkonyodik. Avar. — Temetése iránt még nem történt intézkedés, valószínűen holnap temetik. A belső politika hírei A vádtanács kimondta, hogy Ra- kovszkyt és társait szabadlábra helyezi. Az indokolás szorint Rakovszky és Sig- ray képviselők, Gratz Gusztáv mint politikus annyira belekapcsolódtak a politikai életbe, hogy szökésüktől nem kell tartani A vádtanács Sigraytól 1 millió, Rakovszky- tól 300 ezer, Grátztól 500 ezer K biztosítékot kíván. Az ügyész azonban feíebbe- zett, igy a politikusok további intézkedésig nem bocsáthatók szabadon. A kisgazdák péntek este a koronázási mise következtében történt parlamenti helyzetet tárgyalták. Ezzel kapcsolatban megegyeztek, hogy újév után erélyes lépéseket követelnek a kormánytól a karlista agitáció ellen. Az Est írja, hogy a folyosón ma a kormánypárti képviselők pozitív formában beszélték azt, hogy a Ház februárban nem oszlik fel. Ugyanis a nemzetgyűlés élettartamát a tiszántúli választásoktól számítják, igy a feloszlatásra csak júniusban kerül a sor. A választások pedig csak az ősszel lesznek. Az ellenzők akciója a mai naptól kezdve exlexbs hajtotta az országot. Azonban ennek a kormány nem tulajdonít nagy fontosságot, mert hisz módjában lett volna leszerelni az ellenzéket. Az indemnitás vitája még eltart két hétig s az üléseken az ellenzék részéről Ugrón, Vázsonyi és Ras- say szólalnak fel. A vita tartama alatt 8 órás ülések lesznek. A miniszterelnök január 2-án érkezik Budapestre. Ekkor lesznek a hivatalos üdvözlések ős ekkor történik meg a diplomáciai fogadtatás is. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.
