Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-15 / 37. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 2 JKtodKft ffl fontolja meg, bogy mit csdcfczils is tniVcl tartozik nemzetlneH is UlHiistnorcUncK.“ teái Gaszton nyilatkozik tárgyalásainak eredményéről. — Apponyi nem fogadja ef a választójogi javaslatot — Az ellenzék felirattal fordul a kormányzóhoz. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését 10 éra 25 perckor nyitotta meg Bottlik József albínók. Jelenti, hogy Windischgrätz Lajos herceg és Gaál Gaazton felszólalásra kért és kapott engedélyt. Windischgrä'z szóvá teszi azt az indítványát, mit másfél évvel ezelőtt terjesztett a Ház elé. Ezzel törekvése meg vizsgáltatni azokat a panamákat, amellyel a Károlyi-kormány vádolta meg. Aztán Gaál Gaszton számol be a Ház aak tárgyalásairól, amit a kormány és az ellenzék megegyezése céljából folytatott a választójog kérdésében. Jelenti, hogy a titkosság kérdésében teljes a megegyezés. A választási eljárást tekintve a kormány elment a legvégső határig. Beleegyezett abba, hogy a választók maguk vallják be becsületszóra azon adatokat, amelyek az összeíró iveken vannak. A kormány a 4 elemi igazolást csak kivételes esetekben kívánja és belement abba is, hogy a 2 évi helybenlakás mellett megengedi az egyszeri költözködést. Belement, hogy a szabad ég alatt is tarthassanak a választók gyűléseket. A női választójog tekintetében azonban kö veteli a 6 elemi elvégzéséi és bizonyítását, más esetben a 4 elemi elvégzését ha két törvényes gyermeke van, önálló keresettel bir. Kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy a kormány elment az engedékenység végső határáig, hogy a választójogi javaslatot törvényerőre emelje. Az ellenzék is iparkodott a megegyezést előmozdítani, de mikor azt látjuk, hogy az ellenzék kívánságának 96*/« a teljesült, ki vállalja a felelősséget azért,hogy az ország békéje nem leäz megóva és hiányozni fog a törvényes alap. Mindkét fél fontolja meg, hogy mit cselekszik és mivel tartozik a nemzetnek és lelkiismeretének. Napirend szerint Meskó indítványa következik, ki azt javasolja, hogy a választójogi viták tartama alatt naponkint 10 órán át tanácskozzanak. Rassay szól a javaslathoz. Először Gaál Gaszton beszédével foglalkozik, hogy u Ház elnöke nem elég klasszikusan állította be a dolgokat. A miniszterelnöknek világosan kell nyilatkoznia, mi történik február 16 után ? Azt sem helyesli, hogy a kormány Tőrynek és Wiassicsnak a véleményét hallgatta meg ahelyett, hogy a nemzetgyűléshez fordúlt volna. Ha a javaslat nem fog törvényerőre emelkedni, akkor csak a Friedrich fele választás lehetséges, az oktrojos választást elveti. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Schlachta Margit felszólalásában azt mondja, hogy a nók azért akarják jogaikat biztosítani, mert ezek is fontos részt vesznek a család megélhetésének biztosításában. Nem szabad a nőt kizárni a politikából. Ezt nem képviselheti az a kormány, mely a kereszténységet tűzte zászlójára. Csak feltételesen fogadja el a javaslatot. Apponyi nem fogadja el a javaslatot, mert nagymértékű jogfosztást lát benne. Az az aggodalma, hogy a demagógia túltengése esetén a Ház megtelik nem kívánatos elemekkel, viszont kiszorúl az értelmiség, mely fontos tényezője a nemzet életének. A választójogi javaslatnak csak egy módja van, az általános szavazati jog megteremtése, illetve a kisebbségek védelmének biztosítása. A javaslatban a titkosságról van szó, az előadó mégis megnehezítette a helyzetet, mert a titkosság ellen beszélt. Ha a javaslatból nem lesz törvény, rendelet útján való életbeléptetése megsértése az alkotmánynak. Akik ezt tanácsolják a kormányzónak, azok a kormányzót ellentétbe akarják hozni azzal az esküvel, amelyet a nemzetgyűlés előtt tett. Miután a kormány nem nyilatkozik, nem marad inás hátra, mint az ellenzék maga forduljon a kormányzóhoz. Megnyílik a nőegyleti ärvahilz. Eger, 1922. február 14. A Hevesmegyei és Egervidéki jótékony Nőegylet választmánya ülést tartott tegnap délután Isaák Gyulánő elnöklése mellett s o gyűlés kimondotta, hogy az árvaházat 1922. szeptemberre megnyitják. Tudvalévő, hogy a nőegyleti árva ház 1919. júniusáig működött s oly nagy sikerrel, hogy az utolsó években húszon hét árvát tartott és iskoláztatott. Sajnos, a háborús drágulás ős a kőt forradalom lehetetlenné tette a további fenntartást s a Nőegylet kénytelen volt az árvákat kihelyezni s ott fizetett érettük. Újabban az a helyzet állott elő, hogy meglévő vagyonának jövedelmei s a tagok buzgósága, valamint Trak Gáza h. polgármester meleg érdeklődése, áldozatra kész munkálkodása lehetőséget nyújtanak a megnyitáshoz. Egyelőre csak 10 árvaleánykát vennének föl és látnának el, ha azután sikerrel tudnak megütközni a nehézségekkel: lassankint tovább fejlesztik, mert nem akarják, hogy a nagy- multú egyesület szép hagyományai veszendőbe menjenek. Nagy^az elkeseredés Nyugatmagyarországon. Eger, 1922. február 14. A Felsőörött megjelenő Ob>-rwarther Sontags Zeitung legutóbbi száma három hosszú hasábon foglalkozik az osztrák nyugatmagyarországi állapotokkal. Elpa naszolja, hogy Nyugatmagyarországot teljesen elvágták az anyaországtól, holott annak népét ezer meg ezer szál fűzi oda. «A határátlépést az osztrákok annyira meg nehezítették, hogy valóságos kálváriajá rásbd és rengeteg pénzbe kerül az útlevél és a határáilópési bizonyítvány megszerzése. Rövid lejáratú határátlépési igizol ványt csak azoknak adnak, akik a határ tói 15 km.-en túl laknak Ausztria felé. Követeljük, hogy adják meg Nyugatma- gyarország minden lakosának a határát lépési igazolványt, töröljék el a horribilis díjakat és a láttamozás megszerzésével járó időpocsékolást.« Farkasok garázdiílkodiisa. Eger, 1922. febr. 14. A nádasok, eres, bokros rétek kegyetlen fenevadjai, a farkasok a nagy havazások miatt otthagyják rejtekhelyüket« a parancsoló éhségtől űzetve emberlakta helyekre merészkednek be. Ha hozzájutnak, nagy vérengzést ős pusztítást visznek véghez az állatállományban, de az embert is megtámadják, így nagyon is indokolt a védekezés a fenevadak ellen. Körülbelül egy hónappal ezelőtt írták a nyírségi lapok, hogy a város régin szolgálatot teljesítő egyik rendőrórszem néhány támadása induló farkast vett észre, amelyeket azonban szerencsésen elriasztott néhány pisztolylövéssel. Az eset persze mindenütt nagy szenzációt keltett s voltak olyanok, kik a nyírségi farkas- hireket — kacsának bélyegezték. Nemsokára a Karcagi Hírlap is jelzett farkaskalandot, azonban az erről szóló kirt fem- tartással közölte le. Most ismét arról ad htrt a karcagi újság, hogy már mindé» kétséget kizáróan föltűntek a farkasok Karcag határában. Csütörtökön ugyanis a kora reggelijórákban a Tibuc-tanyai része» Kirják József tanyájában észrevették egy farkast az éppen künn tartózkodó Birkán János és Kirják Károly karcagi lakosok. Azonnal lóra ültek ős üldözőbe vettek a kiéhezett toportyánt. Végre sikerült is beszorítani Federics Lajos lakatlan tanyájában egy szalmakazaiba, ahol végre agyo» verték. Sajnos, a mi vármegyénket sem kerülték el ezek a vérengző bestiák. Megjelentek már itt is és a Tisza árterében lövi füzes, bokros részek lettek a legkedvesebb búvóhelyük. A napokban már láttak 10—1§ tagból álló falkát is, sőt Oláh János földművest, aki Poroszlóra igyekezett, szét is tépték az éhes fenevadak. Ideje már, hogy a hatóságok haladéktalanul intézkedjenek arra nézve, hogy mielőbb hajtóvadászat rendeztessók a far kasokra, hogy az emberek élet és vágyót biztonsága m^góvassék. Á hagyma a drágasagi hullám, tetején. Eger, 1922. február 14. Az egri piacnak ismét szenzációja van. A hagyma, ez a finom illatú, mia- dennap nélkülözhetetleu fűszeres növényünk ára, úgyszólván máról-holnapra e- melkedett fel kilőnkint 70 koronára. Ez a rettenetes ár egyszerűen lepipálja mindea- nemű közönségesebb élelmicikkünk árát. A hús kilogrammja nem kerül annyiba, mint a szerény hagymáé, egy kilogramm rizskása is olcsóbb, mint 1 kiló hagyma. Ha békebeli árát tekintjük és összehasonlítjuk a maival, akkor a hagyma ára 40b- szoros emelkedést mutat. Oiyan ár ez, a- mely példátlan az élelmiszerek árhullámzásának történeteben. Persze, mindenki megbotránkozik e- zen a piacon és szidja az árúsokat a folytonos áremelés miatt, mégis — fájó szívvel bár, — de kénytelenek megvenni ezt a drágaságot, amely nélkül nem ízes az étel. Egy olvasónk is keservesen panaszkodik a hagyma karrierje miatt. • Megbotránkoztató dolognak tartom, — írja —hogy az egri piacon az itt, Egerben termesztett hagyma kiiója 60—65 K, míg n
