Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-10 / 154. szám

Ära 2 korona XXVili. é?f. 15«. sz. Eger, 1921 julius 10. vasárnap. SlóSzetési dijak postai szállítással; figész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — iWTTBír ———————B——a——I nmwTniT POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség; Eger, Liceam. Eiadőhivetal; Líceumi agossdsi Telefon szács ll„ A sajtó-javaslat. Pár nap óta roppant hangosak a sajtó berkek. A Tomcsányi sajtótörvény javaslata mozgásba hozott majdnem min­den újságíró-tollat. És hangzik a bírálat mellette és ellene, de különösen — ellene. Éz érthető is, mert a javaslat igen szigorú. Nem tréfál. Nem tűri, nem engedi a Strohmann rendszert. Ezután nem lehet szerzőként odaállítani a bíróság elé olyan embereket, akik — jóllehet a nevüket is alig tudják leírni — hajlandók (jó pénzért) vállalni a pörbe fogott cikk szerzőségét és ismét jó pénzért hajlandók leülni a büntetést is. A javaslat kimondja az egyetemes felelősség elvéi, vagyis nemcsak a cikk írója, hanem a szerkesztő, sőt a kiadó is felelős. Ez különösen a mi viszonyaink között fontos, mert nálunk — tisztán pénz­ügyi érdekekből — nem egy lapot a ki­adók irányítottak. Fontos a javaslatban az is, hogy az erkölcs, a haza, a vallás ellen nem igen enged meg sem nyílt kirohanásokat, sem csöndes, rejtett támadásokat, amelyeket pedig a szent szabadság nevében és védőpalástja alatt vígan csinált nem egy lap. Értjük és bizonyos tekintetben mél­tányoljuk a hírlapírók és a kiadók aggo­dalmát, de nem esünk kétségbe a jövő felől. Értjük, hogy vállvetve küzdenek a javaslat ellen. És avval is tisztában va­gyunk, hogy a tárgyalás során itt-ott en­ged belőle Tomcsányi. Meggyőződésünk azonban, hogy a lényeget nem ejti el. És ez a fontos. A sajtó nagy hatalom. Gondolkozás­módjának becsületesnek kell lennie. Szel­leme csak hazafias ős erényes lehet, mert különben — ront. Ez a szellem, ez a gon­dolkozásmód, ez a lelkiismeret pedig nem jön összeütközésbe a legszigorúbb tör­vényekkel sem, ha a törvények alkalma­zása jő kezekben van. Csak egy aggodalma lehet a tisztes­séges újságírásnak. Az, hogy változhatnak a viszonyok, jöhet más, jöhet — a mi föl­fogásunk szerint — egészségtelen irány zat, amely azután a jó, a helyes, az igaz irány ellen fordíthatja ennek a törvény­nek szigorát. És egy föltétien kívánság ... Az, hogy okvetetlenül meg kell csinálni a sajtókamarát, amely azután nemcsak a tudást, nemcsak a tehetséget, hanem a ki­fogástalan erkölcsi felfogást, a föltétien megbízhatóságot is megköveteli az újság­írótól. Ez azért szükséges, mert a sajtó nem­csak hirt ad, nemcsak ellenőriz, hanem ta­nít is, nevel is, irányít is, szóval: köz­szellemet teremt. Ez pedig csak akkor lehet jő, becsü­letes, helyes, egészséges, üdvös: ha az uj- 'ságirók szive-lelke is jó, helyes, becsületes, egészséges. Csehországban általános sztrájk készül. Prága. A M. T. I. jelenti: A cseh és német kommunisták felszó­lították a közönséget és a munkásságot, hogy kedden általános sztrájkot rendezze­nek és tűntessenek. Ezzel szemben a szo­ciáldemokrata párt felhívta ügy a hely­beli, mint a vidéki munkásságot, hogy a kommunisták felszólításának ne engedel­meskedjenek és maradjanak nyugodtan. A kormány erélyes rendszabályokat lépte­tett életbe. Az Országos Gazdaszövetség gyűlése. — A III. vagyonváltság kulcsát hétfán álla­pítják meg. — Windischgrätz herceg be­nyújtotta a Károlyi-kormány büniajstromat. — Becserélik az Osztrák-Magyar-Bank 100-, 20- és 10 koronás bankjegyeit. (Ä M. T. I. jelenti.) Budapest. A Ill-ik vagyonváltság dolgában az Országos Gazdaszövetség gyűlést tartott. Céljuk az volt, hogy or­vosolják azokat a sérelmeket, amelyek netalán a gazda-társadalmat sújtanák. A vagyonváltság kulcsát hétfőn állapítják meg. Evégből a földmíves és pénzügyi bizottság kedden ülést tart és valószínűleg még a kéthetes szünet előtt megállapítják a kulcs összegét. Bizonyos, hogy ebből az alkalomból szó lesz a sajtójavaslat módo­zatairól is. Budapest.Vett hírek szerint Windisch- srrálz herceg már benyújtotta a minisz­terelnöknek a Károlyi kormány bűnlajstro­mát. A bűnvádi eljárás a hazaárúlás té­nyében kompromittáltak ős résztvevők el­len rövid időn belül megkezdődik. Budapest. Az OsztrákMagyar Bank 100 koronás bankjegyeinek a kicserélését még ezen a héten elrendelik. A kisebb címletek, igy a 10—20 koronások becseré­lésének kezdete julius 11 ike, illetve be­fejező terminusa f. hó 31-ike lesz. A külföldi bankoknál elhelyezett bank­jegyekről a minisztertanács későbben in­tézkedik. Hazafelé a rabságból. Szajgon (Francia Indo-Kina) 1921. Húsvét. Merőlegesen, égetve tűz ránk a tró­pusi nap. Úgy a hajófenékben, mint fenn a ponyvákkal födött fedélzeten, elviselhe­tetlen a forróság. Alig van rajtunk valami ruha s mégis csorog rólunk a viz. Hajónk megáll a part mellett. Éppen a tengerészeti hivatal előtt, hol összesereg- lenek bámulásunkra (vagy talán fogadta­tásunkra ?) az emberek. A gyarmat fran­cia lakói elegáns fehér ruhákban, fejükön trópusi sisak. A benszülöttek, anamiták és hinduk, selyem, szoknyaféle öltözetben, felső testük nagyobbrészt meztelen és fe­jüket széles, szakajtóalakú gyékőnykalap óvja a nap tüzétől. A kikötés nagyon hosszadalmas. Ez azonban nem zavarja a bronzbőrű áruso­kat, mert még mozgásban volt hajónk, mi­kor már csolnakjaikon hozzánk eveztek. Nem törődve a tilalommal, néhányan már is fedélzetünkre kúsztak és kötélre erősí­tett kosárban vagy kis zsákban szorgal­masan húzogatták fel ladikjaikból a ba­nánt, ananászt, dinnyét, datolyát, gránát­almát, kókuszdiót és különféle dohány­árúikat. Tört francia nyelven ordítva ki- j nálnak mindent. Megesküsznek és minden­féle jelekkel próbálják tudtunkra adni, hogy a városban minden háromszor drá­gább, mint náluk, Jó kereskedők. Minden hajó utasait ők nyúzzák meg először. Köz­tünk mindenki tudja, hogy félórával ké­sőbb a parton minden háromszor olcsób­ban vásárolható meg, mint e ravasz kis kufároknál, de egyfolytában megtett tizen­egy napi tengeri út viszontagságai után az első állomás e termékei az újdonság erejével ellenállhatatlanul vonzzák a nagy forróságban alig lihegő, kiéhezett ős szom­jazott messzi utasokat. Kezeink között fel- piroslik a dinnye belseje, elővillan zöld burkából a banán s az egész fedélzetet elönti illatával az ananász. De csakhamar általános csalódás látható az izzadó arco­kon: a dinnye olyan, mint a szivacs és meleg, a banán émelygős, az ananász meg fanyar. Minden régi, rossz. Megjön a késő bánat, az elhamarkodottság, a mohóság bün­tetése. Ezalatt a kikötés is végbemegy. A kikötőhivatallal elintézik a megszabott formaságokat. A parton megjelennek a kerékpáros francia katonák, rend- és vám­őrök. Nemzetiségi sorrendben: románok; csehek, magyarok, délszlávok, lengyelek, kiszállunk. A magyar csoportot, kb. 800 legény, 30 tiszt, francia katonák vezetik be a 11. gyarmati ezred Ízlésesen épített, zsaiugáteres, ablaküveg nélküli kaszár- j nyáiba. Kényelmes elhelyezést nyerünk. J Mondják, hogy öt-hat napig itt maradunk, i mert hajónk szenet, vizet és kb. 400 vág- j gon rizst vesz föl. i A francia katonaság nagy érdeklő­déssel vesz körül bennünket. Borral is mindannyiunkat megvendégelnek és este a tiszteket a francia tiszti kaszinóba hív­ják meg. Délután a mi kis cigány bandáink hangversenyezik a kaszárnya udvarán. A jó ropogós magyar nótákat viharszerű tapssal köszönik meg a francia legények. Zeneközben sokan jönnek hozzám és örömtől csillogó szemmel mesélik, hogy ők már máskor is. hallottak magyar mu­zsikát, mert 1919 ben ott jártak Magyar- ország déli vidékein — a vörösök ellen. Nem győzik kifejezni bámulatukat, fnily nagyszerűen játszák ezek a magyar cigá­nyok azokat a csodálatosan tüzes nótákat s hozzá — kotta nélkül . . . Másnap kimegyünk a városba. Egyik sergeant szívesen kalauzol néhányunkat ős minden érdekességre felhívja figyelmün­ket. Mindenfelé a házak mellett, az utcák mentén, a kertekben, a legkülönfélébb tro­pikus növények sötétzöld lombjai buja bőségben. Pálma-, kókusz , olaj , datolya­fák, bambuszbokrok stb. Csodaszép virá­gok : piros, sárga, lila, kék csomókban. A talaj valami vöröses homok, mely a déli napsütésben szinte égni látszik. Különös: oly szép, nagy város, gyönyörűbbnél gyö­nyörűbb köz- és magánépületek, bankok, kereskedelmi paloták között nyílegyenes, széles, tiszta utcákon alig jár valaki. Olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom