Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-20 / 162. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 2 9. > í niiitii Török Kálmán kanonok Limanról a következőképen informálta a minisztert. — Kérlek, ez az ember emelte szín­vonalra az egyházi zenét és éneket a mű­kedvelők körében. Sokoldalú embei\ Na­gyon szeretjük. — Ügy? Ez nagyon szép Öntől — mondotta a pénzügyminiszter Limannak. — Szegény, egy szobában szorong soktagű családjával és művészeikével. Hegedűs nagyon felháborodott. — Hja, kérem, arról tenni kell. Ma az első a finánc tisztviselő. S gondoskodom róla, hogy a jövőben a pénzügyi hivatal­noki kar tisztességes lakáshoz jusson. Ekkor a polgármesteri titkár a tisza­füredi küldöttséget jelentette be. A négy tagú küldöttséget Végh József dr. tiszafü­redi főjegyző vezette. Végh arra kérte a minisztert, hogy a vagyonváltságnál legyen tekintettel a többgyermekes családokra és azokra, akiket a román megszállás érzé­keny veszteséggel sújtott. Hegedűs a következőkben válaszolt: — A kormányzó úr őfőméltósága kü­lön is kikötötte, hogy a román megszál­lást átszenvedett területeken körültekintés­sel rójja ki a vagyonváltságot. Biztosít­hatom, hogy ez a vagyonváltság nagyon mérsékelt lesz és úgy igazodik, ahogyan azt a károsodás mutatja. Lesznek olyanok is, akik a román invázió miatt egyáltalán nem fizetnek vagyonváltságot. A többgyer­mekes családokra a vagyonváltságnál nem gondolhatok, a vagyon független a gyer­mekek számától. Semmi viszonosságban nincsenek egymással. A jövedelmi adó kérdése más. Itt már szóba jönnek a több gyermekes családok. Vannak szempontok, amiket sohasem hagyunk figyelmen kívül. Ezután a pénzügyminiszter Jakab József hírlapírót fogadta. Sebeők Géza dr., az Egyházmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója is tisztel­gett Hegedűsnél. Balkay Béla, az Ipartestület elnöke boritókba zárt memörandumot nyújtott át a miniszternek, melyben az ipartörvény revízióját sürgeti. — Kegyelmes uram, méltóztassék át­venni ezt a memorandumot. Az iparosok kérése ez, nagyméltóságú uram. S nem is annyira kérés, mint a bizalom és ragasz- ! kodás kifejezése. E0 már az előszobában történt. Bobory György dr. főispán,Nagy János dr., Popini Nándor igazgató kíséretében a miniszter az Osztrák-Magyar Bankot láto­gatta meg. A hivatalok szokásos tisztelgése — elmaradt. Nyomorognak a kistisztviselők. Hegedűs kijelentette, hogy olcsóbb lesz a cukor. — Támadják az indemnitási javaslatot. — A Nemzetgyűlés ülése Eger, 1921. július 19. Budapest. Fővárosi tudósítónk jelenti: A mai ülést ®/4l 1 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Bállá Aladár öt heti egészségügyi szabad­ságot kapott. Következett az őrlési és forgalmi adó részletes tárgyalása. Hegedűs pénzügyminiszter szólalt fel elsőnek. Válaszolt Ereky* és Ruppert tegnapi interpellációjára. Hangoztatta, hogy a két képviselő indítványát nem teszi magáévá, nrert az indítványban felhozott adókat a termelőknek fizetni kötelességük, me.rt ez állami érdek. Beszédében kitért a cukoriparra és a következőket mondotta: — Kommunista intézkedések miatt az 1919-ik és 1920 ik évben a cukoripar leron­gyolódott úgy, hogy külföldről kellett cuk­rot importálnunk. Én azonban újabban nem engedem meg az idegen cukor beho­zatalát. Ezzel akarom a magyar cukor­ipart fejleszteni. Arra törekszem, hogy a cukor árát leszállítsam. Legfőbb törekvé­sem, hogy a cukrot 23 koronával olcsób­ban adhassam. Kéri a szakasznak elfogadását. A Ház ily értelemben a 14-ik szakaszt Hegedűs módosításával elfogadja. Ereky másodszor is felemlíti, hogy a 3%-os forgalmi adót í%\-ra szállítsák le. A Ház Hegedűs felszólalása után a javaslatot nem teszi magáévá. A következő szónok Frűhwirth Mátyás. Felszólal a földhaszonbérleteknél előfor­duló uzsora megszűntetése tárgyába#. — A bérlők 50°/o-a zsidó — mondot­ta Frűhwirth. Majdnem minden 50 holdon felüli birtok zsidókézen van. A földrefor­mot még nem fejezték egészen be és itt kell kezdeni a nemzetépítő munkát. Tör­vényes utón kellene biztosítani, hogy a földbérletek körül tapasztalt uzsora-hadjá­ratnak vége legyen. A Temps tanúlmányt közöl Nyugat- Magyarországról. Okfejtései során azt Írja, hogy mindenek előtt meg kell szívlelni: vájjon az Ausztriához való csatolás nem ütközik-e nehézségbe. A helyzetet úgy kell megítélni, hogy az átcsatolás nemcsak po­litikai, hanem gazdasági akadályokba is ütközik. A magyar kormány már eddig is A következő javaslatot terjeszti a Ház elé. — Hajlandő-e a Nemzetgyűlés a kor­mányt utasítani arra, hogy a földmívelés- ügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértőén a kishaszonbérleteknél elófor- dűló uzsorát szűntesse meg ? A Ház tárgyalás alá veszi a javas­latot és elhatározza, hogy külön bizott­ságot küld ki az indítvány letárgyalására. A bizottság a hozott határozat alapján javaslat formájában terjeszti a kormány elé Frűhwirth indítványát. (Az elnök az ülést 5 percre felfüg­geszti.) A szünet után Róbert Emil p. ü. elő­adó beterjeszti az indemnitásról szóló tör­vényjavaslatot. Kéri a Házat, hogy vita nélkül fogadja el. Ekkor Kerekes Mihály szólásra emel­kedik. Fölemlíti, hogy a tisztviselő-kérdést még nem rendezték, pedig ez Magyar- ország érdeke. Lehetetlennek tartja, hogy a kormány valami úton-módon a munka­nélküliséget ne tudná megszűntetni. He­gedűs pénzügyi politikája véleménye sze­rint csődöt mondott. A kistisztviselők csalódása tetőpontját érte el. — Azt hittük, hogy a valuta javulá­sával helyzetünk is javulni fog. A nyo­morunk azonban most még nagyobb, mint azelőtt volt. Úgy látszik, hogy a progresz- szivitás nem fölfelé, hanem lefelé érvé­nyesül. A javaslatot nem fogadja el. Hegedűs pénzügyminiszter nem ért egyet a felszólaló véleményével. S egyen- kint cáfolja meg Kerekes szavait. Szeőke azt mondja, hogy a tanítók fizetése nem más, mint alamizsna. A ja­vaslatot — nem fogadja el. Az ülés 3/42 órakor ért véget. Az el­nök bejelenti, hogy a holnapi ülés 10 óra­kor kezdődik, amikor is az őrlési ős for­galmi adójavaslat harmadszori olvasására kerül a sor. tiltakozott Ausztriának ama szándéka el­len, hogy a Nómetbirodalommal egyesül és a szövetségesek a magyaroknak ez* a tiltakozását eddig még nem vették figye­lembe. Pedig amilyen veszélyt rejteget magában a németekhez való csatlakozás eszméje, ép olyan hathatós védekezés el lene a magyar állásfoglalás. Négy hónapos kommunista bűnügy tárgyalás. Szeged. A 'szegedi kir. törvényszék tegnap hirdette ki a március 16-án tár­gyalás alá vett kommunista bűnügyben az ítéletet. Az Ítélet a «halálvonat» ter­roristái ellen hangzott el, akik Kiskun­félegyházán meggyilkolták Návay Lajost és Náday Istvánt. A főbűnös Puky Lajos András 2 rendbeli gyilkosság, 14 rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség bűntetté­vel vádolva halál büntetést, Tóth Béla a gyilkosságokban való bűnrészesség miatt 15 évi fegyház büntetést kapott. Értekezlet a vagyonváltság ügyében. Hegedűs a korona javulásáról. Eger. 1921. júl. 18. Vasárnap délután 4 órakor a város­háza dísztermében Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter elnöklete alatt értekezlet volt, amelyen körülbelül 80—90 kisgazda ős szőlőbirtokos vett részt. Az értekezletről az alábbiakban tu­dósítjuk az Egri Népújság olvasóit: A pénzügyminisztertől jobbra Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, balra Bobory György dr. főispán ültek. Halk éljenzés után Nagy János dr. képviselő emelkedik szólásra. Az egybe­gyűlteket röviden üdvözli és a Ill ik va­gyonváltság részletes ismertetésébe kezd. Elmondja, hogy szombaton, folyó hó 16-án, délben megegyeztek a pártok, hogy 10 koronás tiszta kataszteri jövedelem után a gazdák 1—5 holdig 45 kgr. búza-váltságot fizessenek holdanként. Természetesen a váltság úgy emelkedik, ahogyan a holdak száma. Egy 150 holdas birtok után a tulaj­donos például csak 180 kgr.-ot ad be hol- dankint. Ez — beláthatja mindenki — nem sok. \ Ami a szőlő vagyonváltságát illeti, 9 esztendő (1913—1921.) bor-árainak közép­arányosát veszik írányadőúl. Ennek meg­felelően a gazdáknak 1725 koronát kellene fizetni holdanként egyszer és mindenkorra. Egy másik terv szerint — és való­színűen ezt fogadják el — holdanként 1 hektolitert és 20 litert fizetnek. Egy hold­nál kisebb szőlő után vagyonváltságot nem fizetnek. Azok, akik huzamosabb időt töl­töttek a fronton, kedvezményben része­sülnek. Nagy János dr. képviselő után He­gedűs Lóránt pénzügyminiszter beszélt. Elmondotta, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet vette alapúi progresszív szá­mítás szerint. A nagybirtokosoknak 20°/o-ot kell adniok, ez a százalék természetesen attól függ, kinek milyen nagy a birtoka. Ezután a pénzügyminiszter a korona javulásáról beszélt. — Én gabonában kérem a váltságot. S érdekes, hogy Londonból a napokban levelet kaptam, amelyben ugyancsak ezt az ón metódusomat ajánlották. Tehát úgy látszik, hogy a rendszerem jő. Azonkívül a levél egyik humoros kitétele szerint azt javasolja, hogy ezt a.pénzügyi manővert nevezzem el kínnak, mert ma csakugyan kín valutát csinálni. Tudok egy jó viccet a pénzzel kap­csolatban. Az orthodox zsidónak szombaton nem szabad kezébe vennie a magyar koronát, de az osztrák bankó érintőse nincsen tiltva, mert az úgysem pénz. Meglátják Önök, hogy a valutánk két-három hét . múlva javulni fog és a korona ismét emelkedik. Szabaddá tettem a gabona-forgalmat. De a külföldnek csak magyar koronáért en­gedek vásárolni. Ha magyar búza kell nekik, keressék a magyar koronát. (Tom­boló lelkesedés.) — Megmondom őszintén, hogy nekem teljes gazdasági nyugalomra van szüksé­gem. A tőzsde a Ház után igazodik. Észre­vehettek Önök, hogy a Nemzetgyűlés utóbbi Nehéz lesz megoldani a Nyugatmagyarországi kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom