Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-28 / 169. szám
Ära 2 korona Egcr,19íl. juüuá 28.^a8t8rf«iF|| XXVIII. Tlépujjág SlőSzef ési dijak post&i szállítással j Igés* és íél&vi slőSzetést nem fogadunk el, M-íf/ged 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőié;;! Eger, LÍcsmm. KiadóM^asal s Líceumi sigorads. Tel«!oa szám li, Békesség a jóakaratú embereknek. Ä mi gyászunk átok és eskü. — Megver, megáld és megvált. A trianoni szerződés ratifikálásának okmányait a szokásos ceremóniák között cserélték ki. Az elnök üdvözlő szavaira Praznovszky Iván rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a békedelegáció elnökéhez a következő szavakat intézte: — Mélyen meghatottak azok a szavak, amelyeket az elnök úr hozzám intézett. Tény, hogy a trianoni szerződés átadási ideje pontosan hót esztendeje a háború kitörésének. Véres küzdelmek és hosszú évek háborúja után a megnyugvásnak kell jönnie. Az elégedettség és az öröm napjai elérkeztek, de nem a mi számunkra. Magyarországnak ez a békeszerződése legkeményebb, amelyet a történelem valaha ismert. A trianoni szerződés megtartásának első és főfeltótele az, hogy a szomszédos államok a békülékenység szellemétől legyenek áthatva, mint a magyar kormány maga. Csak ezen az úton lehet megtalálni a szolidaritást és reális alapját annak a megértésnek, amely napjainkban annyira szükséges ős amelyet Kelet-Európábán még eddig nem élvezhettünk. Egy pontban azonban Magyarország hajthatatlan marad. A nemzeti kisebbségek jogainak megállapításánál nem marad a holt betűnél. Kívánja, hogy azok az államok, amelyek Magyarország testéből területhez jutottak, ott maradt honfitársaink nemzetiségi jogait biztosítsák. Mi — különben — az egységes Magyarországról nem mondunk le soha ! Ez ünnepélyes órában felhívom a nagyhatalmak figyelmét ennek a legszentebb kötelességnek a teljesítésére. Az elnök zárőszavait a következőkben fejezte be: — Ez a békeszerződés, amelyet most végérvényesen becikkelyeztünk, nem tudta elkerülni, hogy azokkal a súlyos kritikákkal ne találkozzék, amelyek minden emberi műnél előfordulnak. Megszerkesztése nehéz volt, de igazságos. Látom, hogy a jelenlevő nemzetek követei számítanak arra és garanciát adnak arra, hogy jóakarattal fogják alkalmazni és megvédeni, hogy megvalósuljon az örök mondás: — Békesség a jóakaratű embereknek. A szertartás végrehajtásával a békeállapot Magyarország és a volt ellenséges államok között helyreállott. Eddig tart a M. T. I. jelentése. Tudjuk, hogy a mi szavunk gyönge, de bátrak vagyunk elkiáltani, hogy a harc még csak most kezdődik. Az Egri Népújság ma gyászba öltözött. Siratja Erdély zúgó erdőit, szelíd lankáit. Siratja a Felvidék magyarságát, a bánáti fekete földet. A mi gyászunk átok és a mi gyászunk eskü'. Megver, megáld és. megvált. A kormány köszöneté. A Bethlen-kormány Hegedűs ittléte alkalmával tartott népgyűlés üdvözlő táviratára Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnek a következő köszönő iratot küldte: 5671—M. E. I. Az egri választókerület Egerben tartott népgyűlésének határozatából a magyar királyi kormányhoz intézett lelkes üdvözlésért a magyar kir. kormány őszintén átérzett igaz köszönetét nyilvánítom. Felkérem Nagyságodat, hogy köszönetünket a kerület választóközönségének tolmácsolni méltóztassék. Budapest, 1921. július hó 22-én. Bethlen. 1920-ik évi XXXVI-ik t.-c. Az állam birtokmegváltási joga. Múlt csütörtöki cikkemből látható, hogy abban semmi méltánytalanság nincsen, ha az állam minden eladó birtokot jogosult megvásárolni, ha arra szüksége van a földbirtok helyesebb megoszlása szempontjából. .Az államot illető megváltási jog azonban már gyökeresen belemarkol a magánbirtokjogba, mert a törvény azt mondja, hogy ha valamely birtok szabadkézből, árverésen vagy elővásárlás útján ott, ahol reája közérdekből, — amit második cikkemben fejtegettem, — szükség van, meg nem szerezhető: az államnak joga van azt mondani a tulajdonosnak, hogy tartozol eladni ; megveszem, mert közérdekből van reá szükségem. Nem kell azonban mindenkinek megijednie ettől a kisajátítás-féle törvénytől, mert finom jogi érzék mellett sok,égbekiáltó igazságtalansággal, (talán papirtalpű cipőkön, romlott élelmiszereken, hamis boron, fából készült vashidakon, megrogyott vasúti töltéseken, hamis váltókon, pogányszívű kölcsönműveleteken, szegényektől elhúzott béren, néplelket mérgező firkász- ságon, hazaáruló kémkedésen, sikkasztáson és a többin) szerzett birtokokra fáj legelső sorban ennek a törvénynek a foga. Mert az akarva, nem akarva megvételre kipé- cézett közép- és nagy birtokok között olyan sorrendet állapít meg, hogy a becsületesen örökölt, vagy a tisztességes, nehéz munka korában szerzett birtokokat legutoljára, sőt legeslegutoljára hagyja. Mi több, a körülbelül 1000 holdig terjedő, mezőgazdasági birtokok megcsonkítása ellen önmaga emeli föl tiltó kezét és ezek megváltását legjobban korlátozza. A magyar törvény a jogtiszteletnek, a méltányosságnak, a gubernátori talentumnak oly remeke, mihez képest az oláhok földbirtokreform-törvénye és a cseheké egyszerűen rablás. Ma is előttem van még az a vergődés, amely köz-ött Marosvásárhelyen, a magas színvonalú földbirtok-értekezleten az egyházi és világi kitünőbb- nél kitünőbb védőbeszédek szuronyerdeje között bakugrásozott az oláh földmivelés- iigyi miniszter és gaz, rablási tervezetük ellen csak egy érve volt, hogy «minden a végrehajtástól függ». Éppen ezért máig sem merték végrehajtani; vagy ha végrehajtják is, ez a magyar földbirtokreformtörvény kifejezett (35. §. 2. bekezdés) rendelkezése szerint érvénytelen. De térjünk vissza arra a sorrendre, melyekben a megváltás történni fog. Az alant elsorolt esetekben, amely birtok kisebb szám alatt említtetik, az utána következőnél előbb megváltható. 1. Az 1914. július 28-ika óta, tehát a világháború tartama alatt szerzett birtokok ; 2. a pénzintézetek birtokai; 3. azok a birtokok, melyeknek gazdáját az állam ellen irányuló bűntett (hazaárulás, hadi titok kikémlelése, védkötelezettség kijátszása, szökéspártolás, szállítási szerződés megszegése, stb.) vagy vétség miatt vagy katonát szökés miatt jogerősen elítéltek; 4. 1914. július 28-ikát megelőző 50 éven belül, tehát 1864. július 28-ikától csak egyszer is olyan körülmények között cserélt gazdát a birtok, amelyek mel'ett az elővásárlást is gyakorolni lehetett volna (amire múlt csütörtöki cikkem már kellőleg tájékoztatta az olvasót). Sőt egész terjedelmében ez utóbbi kategóriába tartozó birtokokat sem fogja az állam bántani, ha a tulajdonosnak máshol nincsen birtoka és ha méltánylást érdemlő okok szólnak amellett, hogy kezén megfelelő nagyságú földterület maradjon, tehát ha a hat forintos búza, húsz fokos pálinka korában szerzetté is, de megbízható hazafi, becsületes munka embere és birtokát kiválóan műveli. A többi nagybirtok csakis ezek után ■l
