Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-21 / 163. szám
Ära 2 korona. Előfizetési dijak postai szállítással; Sc;éssi és félévi előfizetést nem fogadunk el. Sfegged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — Eger, 1921. julius 21. csütörtök. XXVIII. évf. 163. s*. POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomdí. Telefoa szám n. S5 A földbirtok helyesebb megosztása. Az állam elővásárlási joga. Előbbi két közleményemben említettem, hogy az állam minden elidegeníteni szándékolt birtokra az első vevő. Ha tehát valaki el akarja birtokát adni, cserélni, ajándékozni, árverelni, vagy árvereztetni vagy csődön belül értékesíteni: az államot kell felőle értesíteni és ha az állam 30 (vagy külön határozattal kimondott esetekben 60) napon belül nem nyilatkozik, hogy a birtokot meg akarja venni, érvényes a birtoknak szándékolt idegen kézbe juttatása. Ez az állam elővásárlási joga, melyet csupán közérdekből a földbirtok helyesebb megosztása szempontjából gyakorolhat. Tehát derüre-borúra, hogy indokolatlanul juttasson valakit földbirtokhoz, nem. Sőt teljesen föl van függesztve ez a jog a következő esetekben: Belsőségekhez az államnak, mint elő- vásárlónak semmi köze ; kivétel az az eset, ha közteret akar létesíteni az állam, vagy házhelyeket akar venni; lakóhelynek vagy beépített helynek; tehát kerteknek, parkoknak elővásárlásához nincs joga, ha a lakóhelynek tartozékai. Fel van függesztve az. elővásárlási jog akkor is, ha az ingatlant eladó valamelyik fél a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet, mert ezek állami intézmények és a földbirtok helyesebb megosztását finanszírozzák. Örökösödés esetében sincs az államnak elővásárlási joga. Egyenes ágon egyáltalán nincs ; oldalágon az unokatestvérekig vagy ezek törvényes házastársaival szemben; vagy ha a nevezett rokon örökös-társának vagy a tulajdonostárs tulajdonostársának, esetleg ezek házastársai akarják megszerezni az elidegeníteni szándékolt birtokot a közösség megszüntetése céljából. Az ötven holdon aluli birtokok, beleértve a venni szándékozó minden mező- gazdasági birtokát is, szintén ki vannak véve az állami elővásárlás alól; föltéve, hogy a vevő kisgazda, gazdatiszt, okleveles gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, avagy az itt elsoroltak házastársa, özvegye, árvája vagy általán hadiözvegy, vagy hadiárva. Röviden : 50 holdat az elsoroljak vehetnek, vagy meglévő mezőgazdasági birtokaikat ennyire egészíthetik-ki. Sőt más is vehet ilyen nagyságú ingatlant, sőt ha az valamikor az övé volt, vagy valamelyik egyenesági, esetleg unokatestvéri oldalági rokonáé volt, korlátozás nélkül. Ha valamely parcellázást már e törvény életbelépése előtt a földmívelésügyi miniszter vagy megbízottja jóváhagyott, ez szintén mentes az állam elővásárlási jogától; a jövőbeli parcellázások is, ha azt az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyja. A kisajátítási jogot szintén épségben hagyja ez a törvény. Ami az állam elővásárlási jogának mikénti gyakorlását illeti, ezzel a magánfelek ne is törődjenek, mert a törvény teljesen lehetetlenné teszí, hogy az elővásárlási jog alól valamely ingatlan kicsúszhasson. A telekkönyvi hatóság ugyanis minden irányban köteles a szükséges bejelentéseket megtenni illetékes helyekre, melyekről majd legutőljára lesz szó, hogy az állam, melyet a földmívelésügyi miniszter képvisel, gyakorolhassa e jogát: az állam 30 (rendkívüli esetekben 60) napon belül köteles nyilatkozni. Ha nem nyilat- j kozott, az elidegenítési ügylet befejezettnek tekintendő és a telekkönyvi hatóság az átírást teljesíti. • A földhöz jutni szándékozók a helyi és szomszédos elöljáróság útján értesülnek az elidegenítési szándékról és ha szerzési joguk van, e jogukat szintén az elöljáróság útján jelentik be; ugyanezt megtehetik a gazdasági felügyelőségek, a szolgabíróság, a vármegyei közigazgatási bizottság, sőt bármely állami közeg útján is. Az elővásárlás ára ugyanaz, amelyért a tulajdonos el akarta adni a birtokot; ha csalási szándék forogna fenn, p. o. látszólagos, túlságos magas árakat kötnének ki az eladó ős vevő, a helyi forgalmi ár az irányadó. Az elővásárlásra jogosúlt fél az eladásra kerülő birtokot a jelzett határidőn belül megtekintheti, tanúlmányozhatja, meg- becsüitetheti; szóval minden olyat tehet, mellyel a birtok valódi értékét megállapít- | hatja. Ebben őt esetleg a karhatalom is segíti. Látható, hogy jövőben az ingatlanok csak teljes nyilvánosság mellett cserélhetnek gazdát. Az eladó, vagy elidegeníteni szándékozó, vagy vevője egyébiránt leghelyesebben cselekszik, ha az elidegenítő jogügyletet bemutatja a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának, mely kéthetenként ülést tart és a jogügyletet jóváhagyhatja; vagy ha 30 napon "felőle nem nyilatkozik, az magától is érvénybe lép. Köteles azonban ez a bizottság is azonnal értesíteni a gazdasági felügyelőséget, az érdekelt elöljáróságot és a szomszédos községeket, nagyobb birtoknál a földmívelési minisztert, kik azután feleb- bezhetnek az Országos Földbirtokrendezö Bírósághoz. Egyáltalán nyugodt lélekkel el lehet mondani, hogy az elővásárlási jogtól nincs mit félni; az úgyis eladó birtokot, ennek minden ingő-bingőját, előjogait megveszi az állam jó pénzen és mindenben kártalanítja a tulajdonost; sok elégedetlen ember pedig, ha pénze, vagy hitele van reá és jogcíme, birtokhoz juthat. _______ Végh Kálmán, Mátyás. S zterényi vádolja Hegedűs p. ü. minisztert. Hegedűs ma ad választ. — A Beniczky-ügy állandóan kisért. Eger, 1921. július 20. Fővárosi tudósítónk jelentése: A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadta az őrlési és forgalmi adóról szóló javaslatot. Következett az indemnitás vitája. Az első szónok Szterényi József báró, aki nagyon élesen bírálta Hegedűs pénzügyi politikáját. Sajnálattal állapította meg, hogy a három hónappal ezelőtt mondott beszédében a gazdasági helyzetnek megjósolt javulása nem következett be. A koronánk esése súlyos helyzetet teremtett. Az ipar és kereskedjem válságba került. Ha intézkedések nem történnek, a gyárak beszüntetik az üzemet. A kivitelt elhanyagoltuk. Hibás a pénzügyminiszter politikája, mert főleg ez járult hozzá, hogy az ipar és kereskedelem válságba kerül* (??) Lehetséges, hogy a valuta visszaesése tovább tart és ez is a rossz pénzügyi politika következménye. A pénzügyminiszter kisajtolhatja a zsebekből az utolsó fillért — s ezen a téren alapos munkát végzett, — de hiányzik a gazdasági politika. Hibás a sorrend is. Előbb a gazdaságunkat kellett volna kiépíteni, azután jöhetett volna a pénzügyi politika. A valuta romlás okozta egyrészt azt is, hogy a pénzügyminiszter által hangsúlyozott takarékossági elvre való törekvés nem sikerült. — De Hegedűs azt is mondotta, hogy az ő javaslatát nem lehet összehasonlítani a Korányiéval (azt nem mondta !) miután az övében póthitelre nem lesz szükség. Ezt a szabályt áthágta. — Az államháztartást nem tudja a takarékossági elvek szerint vezetni. A pénzügyi politika nagyon lejtős. A deficit fedezésére más eszközökhöz kell nyúlni, mert a helyzet nem javult, hanem állandóan romlik. A valuta romlására nagy hatással vannak a külföldi, párisi és a bécsi hírek, a jóvátételi kötelezettség. Állítólag 15 milliárd aranyat kell jóvátétel cimén fizetnünk. Ha ez igaz, akkor tönkre megyünk, mert ezt nem tudjuk leróni. — Kéri a pénzügyminisztert az igazságügyminiszterrel együtt, hogy tájékozódjanak e hírek alaposságáról. Tudakozódjanak róla, hogy ezek a bécsi hírek az antant szándékát fedezik-e? A pénzügy- miniszternek kötelessége a külföldi helyzetet ismerni, mert ez befolyásolja a valuta romlását. Közgazdaságunknak legerősebb támasza az lesz, ha megnyitjuk az exportot az ország számára. A szabadforgalomnak teljes mértékben való keresztülvitele a köz- gazdasági helyzet javulásával szorosan összefügg. A kiviteli illetékeket el kellene törülni s az árűforgalmat intenzivebbé tenni, mert ez magával hozza a gazdasági fellendülést és a termelés fokozására is nagy befolyással lenne. . Ezután áttért arra, amiért tulajdon- képen szólni akart, a Beniczky-ügyre. Beniczky — úgymond — vádat emelt egyesek ellen. Az ügyészség erre egy irodaigazgató utján felhívta, hogy ismertesse az adatait. Beniczky visszautasította ezt a kérést azzal, hogy megkérdezte az irodaigazgatót: « Vájjon a kir, ügyész úr nem látogathatna-e meg a lakásomé* Az irodaigazgatónak arra az érdeklődésére, hogy: — Az idézésre nem méltőztatik megjelenni ? — Beniczky kijelentette, hogy nem!! (Nagy zaj mindenfelől). Megállapítást nyert,
