Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-31 / 297. szám
Ara 2 korona, Eger, 1921. december 31. szombat. XXVIII. évi. 297- &s. &i£fix*tési dijak postai azállitiasu •%*a* éa félévi előfizetést nem fogadnak el. «•gged évre 160 K- — EgphóraőOK. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum, kiadóhivatal s Líceumi ngomda. Telefon szám 11. Mérleg. Eger, 1921. dec. 30. A jő kereskedő mérleget csinál az esztendő végén, amikor számba veszi: mije van és mivel tartozik. így állapítja meg, hogy milyen eredményt tudott elérni becsületes munkájával: szaporodott e a vagyona, vagy fogyott az esztendő folyamán. Ilyen mérleget azonban nemcsak a kereskedő csinál, hanem minden előrelátó és visszapillantó józan ember is. így van módjában, hogy tájékozódjék : hányadán van anyagiakban és erkölcsiekben, testiekben és lelkiekben egyaránt. Ez a mérleg- készítés éppen olyan munkája az ép lel- ki-berendezettsőeű embernek, mint estén- kint a lelkiismeret vizsgálata. És ahogy az egyes ember számot vet magával az idő egy-egy határjelző oszlopánál: úgy kell számot vetnünk az ország, a nemzet esztendejével is igy, az év végén. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az 1922. év nem sok jót hozott. Ami jő volt, azt szinte az egyik kezünk öt új- ján elszámlálhatjuk. Talán nem is jut belőle minden ujjúnkra. Egy-egy kis öröm volt a sok üröm között Pécs ás Baja vidékének fölszaba- dúlása, meg a soproni népszavazás sikere. Ezek egyúttal erős nyomatékkai esnek a mi igazunk mérlegébe, amely a reánk kényszerített béke tarthatatlan voltát világosan mutatja. Érzi ezt Anglia, az Amerikai Unió és Olaszország is. Ezért mutatnak irántunk érdeklődést, rokonszen- vet. Ha még ehhez vesszük, hogy közepes (egyben másban pedig jó) termést adott a Gondviselés: ki is merítettük a jót. Sajnos, annál több volt a rossz. A •sekély fény mellett szinte rengeteg az árnyék. A kevés jő mellett tömérdek a rossz. A gyönge mosoly ellenében ott van a kiapadhatatlan könnytenger. A picike öröm mellett a sok-sok mélységes fájdalom. A fel-felvillanó derűt pedig elnyomja az állandósult roppant homály . .. Pénzünk értéke csak nem akar komolyan javulni. Közgazdasági életünk pang. A munka csak nem indul... Az önzés lett úrrá mindenütt, mert kiveszett a telkekből az eszményiség. Még a falu egyszerű népét is csak a zürichi jegyzés érdekli, mert attól reméli, hogy — halmozhatja a pénzt. A lelkek megigazulása késik. Megcsonkított országunk sorvad. A drágaság folyton nő. A legértékesebb társadalmi osztály gyengül, pusztul. Szomszédaink napról-napra kegyetlenebbek és kegyelet- lenebbek leigázott véreinkhez . . . Kell-e még több ezekhez, mikor a gyógyításra hivatott szerv is folyton önmagával viszálykodik, vivődik? Szomorú mérleg biz’ ez! Kétségbeejtő lenne, ha mindezek mellett is nem mutatkoznék valamelyes ok a reménységre. Ez a reménységünk pedig abból táplálkozik, hogy olyan rettenetes rázkődtatások után sikerült talpraállnunk és — akárki beszéljen bármit is — emberül állunk a talpunkon. Hogy még van bennünk erő; hogy még bizakodhatunk a jövőben: legjobban mutatja ez a tény, amely javunkra is billenti a most záruló év mostoha mérlegét. „Amikor a nemzetgyűlés a koronázás évfordúlóját ünnepli. ..“ A kereszténypárt kivonul. — Amit Grieger az újságíróktól kíván. — 52.000 munkanélküli van Csonkamagyarországon. — Schlachta Margit a 30 éven felüli agglegényeket és az egy-két gyermekes családapákat is meg akarja adóztatni. — Izgalmas ülés a Parlamentben. Eger, 1921. dec. 30. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 10 érakor nyitja meg Gaál Gaszton elnök. Miután a Ház határozatképtelen volt, az ülést 5 percre felfüggeszti. Az ülés megnyitása után Andaházy Kasnya Béla újból kéri a Ház határozatképességének megállapítását. A padok többnyire üresek voltak s miután az elnök kijelentette, hogy a távollévő képviselők neveit a legközelebbi ülésen bemutatja, az ülést újból felfüggeszti. Gaal Gaszton elnök 11 órakor nyitja meg ismét az ülést. Frühwirth Mátyás előterjeszti a köz- gazdasági, közoktatási és közigazgatási bizottság együttes jelentését az ipartörvény módosításáról szóló javaslatról és kéri, hogy sürgősen tűzessék napirendre. Frühwirth ezután a közgazdasági bizottság jelentését terjeszti elő az ipari munkások vasárnapi és Szent István napi munkaszünete tárgyában. Sokorópátkai Szabó sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután harmadszori olvasásban elfogadják a külállamokkal való kereskedelmi szerződésekről szóló törvényjavaslatot és áttérnek az indemnitás vitájára. Az első szónok Grieger Miklós. — A miniszterelnök megígérte, hogy a közszabadságokat visszaállítja, megszűnik a cenzúra és enyhíteni fogja a gyülekezési jog korlátozását. Elismeri, hogy szükségessé vált a sajtó megrendszabályo- zása. Kiváló politikusok helyeselték a háború utáni cenzúrát s ón magam is ezen az állásponton voltam. Később azonban beláttam, hogy a szabadságjogok áthágását nem a destrukció letörésére használták. Az újságíróktól azt kívánja, hogy helyezkedjenek arra az eszményi magaslatra, amelyen br. Kemény Zsigmond és Bartha Miklós állott. Az újságírók sokszor a nemzet sírásói voltak. S ők felelősek elsősorban azért, hogy eltörölték a sajtószabadságot. Kívánja, hogy ne cenzúrázzák a parlamenti tudósításokat, mert csak így teszik lehetővé az igazság nyilvánosságra való hozását. Azután a nyomdászokról beszél és azt mondja, hogy a nyomdász-sztrájk meghiúsítja a sajtószabadságot. A nyomdászok a sztrájkot csak ulti- ma-ratiőnak használják. Majd áttár a miniszterelnök beszédére, amelyben azt mondja, hogy ő is kibékülni óhajt a munkássággal, ó is biztosítani kívánja a szakszervezetek működését, azonban a kormány őrködjék afölött, hogy erőszakkal senkit se kőnyszorítsenek a szakszervezetbe. (Taps az egész Házban.) A legkisebb visszaesés esetén a miniszterelnök oszlassa föl a szakszervezeteket. Örömét fejezi ki afölött, hogy a kor mány a bányászokat felszabadította a katonai fegyelem alól s hogy a munkás és a munkaadó viszonyát szabályozza. Magyarországon ma 52,000 munkanélküli személyiség van. Ezek érdekében a kormány még nem tett meg mindent. Örömmel látja, hogy a katolikus és protestáns egyház ve- zőrférfiai gondosan őrködnek a felekezeti béke bástyáján. A nagy megpróbáltatás után a katolikusok voltak a keresztény nemzeti gondolat úttörői, akik mindent elkövettek, hogy lerombolják a bizonytalanság és féltékenység falait. Erre a legszebb példa őfőmól- tósága, Horthy Miklós kormányzói megválasztása és a mai kormány összetétele. Amit a miniszterelnök a zsidóság helyzetéről mondott, nagyjában magáévá teszi. Tény az, hogy a zsidóság magához ragadta pénzügyi és gazdasági téren a hegemóniát. Részt vett a lelkek forradal- mosításában. A kommunizmusért való felelősség nem csekély mértékben terheli a zsidóságot. Ezt Váz8onyí is elismeri. Sándor Pál azt mondja, hogy a kommunizmusban a kereszténység 96%-a és a zsidóság 5%-a vett részt. Ezzel szemben megállapítja, hogy
