Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-24 / 292. szám

Ere 2 korona Eger, 1921. december 24. szombat. LXVm évf. 292. ss. Miőfizctési dijtó postai azállitftuai &§ésx éa félévi előfizetést nem fogadónk el. | &5n$eő évre 150 SL. — Egg bóra 50 E POLITIKAI RÄPILIP. Felelős szerkesztő: BREZN BLY IMRE. 5S*erke»atőaég i Eger, Liceesís. Kiadóhivatalt Líceumi flgamdt Telefoís szám 11. * szerzői jóiról szóló tonfényjatfasiat tárgyalása. Pröhle Vilmos és Tomcsányi igazságiigyminíszter cáfolja Sándor Pál állításait. — A magyarok a zsidók nélkül nem tudják megvódoni Magyarország integritását. — Vihar az országgyűlésen. — 28 áig elnapolták a Házat. Vigília. Eger, 1921. dec. 24. Karácsony vigíliája beköszöntött. Az utaákon lomha köd bódorog. Szürke, köz- aapias a hangulat. Mintha a politikai élet fásultsága befészkelödött volua az emberi szivekbe, semmi jó, semmi biztató nincsen a magyar politikában. Az új kormány programmja magán viseli a múlt hiába való küzdelmeinek de- generativ jeleit. Határozatlanságot és ge­rinctelen, félénk tapogatózást látunk az e- gész közéletben. A kormány becsületes jó­akarattal jött. De kimerültségét, pesszi­mizmusát a legnagyobb jóakarattal sem tudja titkolni. Elpetyhüdtek az izmai; meg­ingott benne a hit fanatizmusa. S valami kesernyés magamegnyugvással küld egy hanyag gesztust az ország felé karácsony vigiliájáu. S gyötrődő magunkban kínoz a kér­dés: merre menjünk? hol az út? hol a világosság ? Mit akarunk tulajdonképen ? Keserű kérdés. Hát meg akarjuk menteni az országot. Össze akarjuk magunkat szed­ni; összefogni szegény megfogyatkozott magyar erőkkel. Minden agysejtot, min­den dolgos kezet a nemzeti jövő kiépíté­sének szolgálatéba akarunk állítani.'A vér­tanúk sorába kell szegődnünk az új élet Magyarországáért. Ezt kell tennünk. De hol van az a kéz, amely erre az útra vezet? Hol van az a lángelme, amely megküzd ellenünk — értünk? Hol van az a bízás, a hit fa­natikus apostola, aki hidat teremt a szét­választó örvények fölött? Hol van Hegedűs törhetetlen hite ? Szétzúzták a politika agárképű Mefisztofe- leszei. Elgáncsolta a féltékenység, a maró gúny s jött helyette egy rémítőbb sors : a közöny, a nembánomság, a lelki kiéltség. Ez jött. Az iránytű elromlott. Hiába erős a hajó, hiába áldozatkész a kapitá­nya, elszánt a legénysége akkor, araikor az iránytű határozatlanul ingadozik ide oda a nyílt óceánon ... S jöhet a Tayfun! Ez az iránytű az egyenes megnyilat­kozás volna, az őszinteség szava, amely megmondja, hogy mit akarunk. Látni a- karjuk a célt! így talált ránk a szent karácsony vi­gíliája, amikor síró szomorúsággal várjuk a nagy magyar megváltó születését. (J. J.) I I1—■ ■»«mim Megegyezés Lioyd George és Briand között. Páris. Lloyd George és Briand ta­nácskozásai megegyezéssel végződtek, s a tanácskozásoknak két fontos eredménye van. Az egyik az, hogy megállapodtak a legfelsőbb tanács ülései napirendjének kér­désében, a másik pedig, hogy újra meg­erősödik az antant-szövetség. Eger, 1921. dec. 28. j A nemzetgyűlés mai ülését pont 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítése során jelenti, hogy Drózdy Győző sürgős interpellációra kárt ős kapott engedélyt a földbirtokreform végrehajtása tárgyában. Napirend: Az indemnitás tárgyalása. Napirend előtt Prőhle Vilmos szemé­lyes megtámadtatás címén kér szót. Ref­lektál Sándor Pál tegnapi beszédére és ki­jelenti, hogy Sándor Pál egyízben azt mondotta neki, hogy a magyarok magukra hagyatva nem bírnák a haza integritását megvédeni, ha a zsidók nem segítenének. Elmondja azt is, hogy a kommün bukása után egy rendelet jelent meg, melynek ér­telmében a minisztériumok utasíttattak, hogy a háborús évek személyi viszonyait állapítsák meg felekezeti szempontból. E kimutatás csak az igazságügyminisztérium­ban készült el, a honvédelmi minisztérium­ból pedig az ilyen aktákat a kommuniz­mus alatt elsikkasztották. Prőhle inegbot- ránkozik, hogy Sándor Pál a magyarok­ról ilyet állított. Rátérnek aztán a magyar irodalom és művészet védelmére alakított berni u- nióba való fölvételről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Héjj Imre előadó ismerteti a javas­latot. Elmondja, hogy a magyar irodalom és művészet eddig csak exportra dolgo­zott. A külföld megismerte irodalmi és művészeti termékeinkets már most igyek­szik megszerezni azokat, így szükség van a szerzői jogok védelmére. Eddig a szer­zői jogról szóló törvény az 1870-ben ké­szült német törvény szószerinti fordítása volt. Az űj törvény az összes érdekeltek meghallgatásával készült, minden tekintet­ben modern és büszkék lehetünk rá. Kéri ezt a részletes vita alapjául elfogadni. Orbók Attila és Andaházy Kasnya Béla pártoló felszólalása után a szerzői­jogról szóló törvényjavaslatot így általá­nosságban, mint részleteiben elfogadják. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ságügyminiszter szólal föl. Reflektál Sán­dor Pál tegnapi beszédére. Az ő működé­sét Sándor Pál, a kommunizmus alatt nem a valóságnak megfelelően állította be, a- mennyiben őt még népbiztosnak is nevez­te ! Meggyőződése, hogy Sándor Pál e ki­jelentése tévedés. Ő nem a Károlyi kor­mány alatt lett osztálytanácsos, hanem még 1915 ben kapta meg ezt a kineve­zést; de 1917-ben beterjesztették a minisz­teri tanácsosi címre. Ez a cím ésvjelleg a Bermkey-kormány alatt jött ki a kabinet­irodából, A Károlyi kormány alatt felállí­tották a magyar külügyi nemzetközi osz­tályt s őt tették ez osztály élére. A kom­munisták kijelentették, hogy erre az osz­tályra szükség nincs, ennélfogva őt csu­pán kezelési munkákra használták fel. Itt kelleti egyelőre maradnia, mert 5 apró gyermekével és 1 csecsemőjével nem tu­dott elmenekülni. Pedig már Kűn Bélát akkor figyelmeztette valaki, hogy ki kell dobni a régi hivatalnokokat. Kűn Béla ekkor kényszerítette a fogadalom letéte­lére, de ő ezt megtagadta, mire elbocsáj- tották. A svéd konzul segítségével végre Sátoraljaújhelyen át tudott elmenekülni. Sándor Pál: Kommunista államtitkár volt: Drozdy: Kommunista volt! Reisehl Richárd : Kicsoda ? Drózdy: Tomcsányi! (Óriási zaj. Felkiáltások: Rendre! Rendre ! Az elnök folyton csönget, de nem tud rendet teremteni, végre az ülést fel­függeszti.) Ezután áttér a Ház az indemnitás tárgyalására. Első felszólaló: Perlaky György. Azt mondja, hogy a miniszterelnök egyszer úgy nyilatkozott, hogy Magyar- ország Európának egyik legkonszolidál­tabb állama. Hogy lehetséges oz ? Kérdi a pénzügyminisztert, hogy lehet az, hogy az állami kiadások az utóbbi időben olyan összegekből fedeztettek, amelyeket a nem­zetgyűlés nem hangzott jóvá. Kállay: Ez igy volt mindig mióta indemnitás van. Bállá Aladár: Miért fordították a va- gyonváltságból befolyt összeget a pénz­ügyi kiadásokra ? Hisz ez pénzügyi van­dalizmus, ez a nemzeti vagyon elpocséko- lása! Kállay: A nemzetgyűlés megszavaz­ta. Ha tudnák a képviselő urak, hogy mennyi pénz folyt be a vagyonváltságből, úgy nem tartanák annak elköltését a nem­zeti vagyon elpocsÓKolásának. Bállá Aladár szólal föl ezután a Habs- burg-kérdéssel kapcsolatban. Kétféle fel­fogás van ma erről a kérdésről: 1. van­nak szabadkirályválasztők, 2. legitimisták. Ezek ma is azt mondják, hogy Károly törvényes királya Magyarországnak. A király személyével kapcsolatban felsorol személyi és tárgyi okokat. Szemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom