Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-22 / 290. szám

Ara 2 korona. Eger, mi. december 22. csütörtök. XX7HL évi. 29aas. SUfixeiéii dijak postai szállítással-:ro> 8í§íbm ét félévi előfizetést nem fogadónk el. Segged évre 150 K. — Egg hóra 50 K- ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. I Sierkesstdségi Eger, Líceum, Siadéhlvstal > Líceumi ngomdx Telefon s«ám 11. „Sopron Város pildíja bizaKodá reménységgel tölt et bcnnünljct.“ A képviselőtestület közgyűlése. Eger, 192!. dec. 21. Eger város képviselőtestülete ma dél­előtt tartotta rendes havi közgyűlését. Amikor a tárgysorozatot kezébe vette az ember, hogy tájékozódjék, mindenre mert gondolni, csak arra nem, hogy éppen a Kápolnay-féle üzlethelyiség ügye lesz a legforróbb vitának középpontjává. Azzá lett, bárha szürkén és szerényen bújt meg a tárgysorozat pontjai között. Ezen a gyűlésen került szóba és ayert végérvényesen befejezést Bayer Henrik v. tanácsos fegyelmi ügye is. Meg­állapítást nyert az alispáni határozatban az, hogy a tanácsosnak nem volt tudomása arról, miszerint vincellérje önhatalmúlag foglalkoztatott szőlőjében négy munkást. £ tény megállapítása viszont azt eredmé­nyezte, hogy Tóth Csepreghy András el­len, aki ebben az ügyben interpellált, el­járás nem indítható. így hát mind a két fél teljes elégtételt kapott. Az árúcsarnok, sajnos, lekerült a napirendről. Ad akta tették, mintha olyan értelemben nem lehe­tett volna megszavazni, hogy kivitelével várnak jobb időkig. Sajnálatos támadások érték a Han- j gyát ezen a közgyűlésen, arait a magunk j részéről is kénytelenek vagyunk elítélni, hiszen keresztény intézmény. Igaz, hogy az utóbbi időben fővárosi lapok is szellőz­tettek bizonyos visszaéléseket, de ez nem annyit jelent, hogy a szervezet gyökeré­ben rothadt volna. A Hangyának gazda­sági és kereskedelmi missziója van és ép­pen azok az elemek támadják, akik ve­szedelmes konkurrenciát látnak benne. Vi­szont az som ártana, ha az anomáliák for­rását kutatnák az illetékes tényezők és a középponti személyzet között (akár irányí­tói, akár kezelői a szerepük) egy kis tisz­togatást végeznének. A vigalmi adók kérdésének ügyében a város állásfoglalása helyes. Űj szabály­rendeletet dolgoz ki, amelyben meghatá­rozott fokig hajlandó visszatéríteni a vi­galmi adót. Trak Géza h. polgármester nemes akciója ugyanis népkonyha felállí­tását tervezi. Minden kis fillérre szükség van a város éhező szegényei nyomorának enyhítésére. Egyébként a vigalmi adóból begyűlt összeget a város eddig is jóté­konycélra fordította. A közgyűlésről az alábbiakban szá­mol be az «Egri Népújság« kiküldött belső munkatársa. A közgyűlés az indítványhoz egyhan­gúan hozzájárult. A bélyegilletékekről alkotott szabályrendeletet a belügyminisz­ter azzal az utasítással küldte vissza, hogy a marhajárlat levelekre vonatkozó tételt törüljék, mert az állam adja ki a marha- járlat-levélre szükséges bélyegeket; vala­mint pótlőan vegyék föl a szabályrendelet­be azt, hogy az állami bélyegjegyeket ugyanolyan értékben fogadják el, mint a városi bélyegeket. A módosítás iránt a közgyűlés ilye« értelemben határozott. Teljes elégtételt kapott az 1921. aug. 31 iki közgyűlésből kirobbant fegyelmi ügyben Bayer Henrik v. tanácsos és Tóth Csepreghy András képviselő is. Amint már azt az Egri Nép­újság olvasói tudják, Tóth Csepreghy And­rás interpellációjában kérdést intézett a polgármesterhez, szabad-e az esőzés alkal­mával az útról lesodort földet az illetékes városi tisztviselőnek szőlejébe hordatni * Elmondotta továbbá azt is, hogy hiteles bizonyítékai vannak afelől, miszerint július 4-én 4 városi napszámos dolgozott Bayer- nél. Bayer Henrik, aki semmit sem tudott a dologról, fegyelmi vizsgálatot kért ön­maga ellen s egyszersmind Tóth Csepreghy ellen is kérte rágalmazás címén az eljárás megindítását. Az alispáni határozat, amint azt be­vezető sorainkban megírtuk, a fegyelmi eljárást megszűntette Bayer ellen. Az in­dokolás elmondja: nem nyert beigazolást az, hogy Bayer dolgoztatott a négy em­berrel a szőlejében, de tényként megálla. pították, hogy a vincellér Bayer tudta uólkül igenis felhasználta a négy ember munkaerejét. Ezért utasította a tanácsost, hogy a négy napi napszámot a városi közpénztárba fizesse be. Csepreghy ellen így eo ipso nem indítottak vizsgálatot. Az alispáni véghatározat egyszers­mind utasította a polgármestert, hogy aa űtkaparók felügyeletével megbízott hegy- biztosokat, akik elhanyagolták a felügye­letet, büntesse meg. A polgármester Ko­vács Andrást megfeddette, Birínyi Károlyt pedig megdorgálta. Ezután következett a tárgysorozat 3. pontja. A közgyűlés a városi tanácsnak, az 1921-ik évi költségvetés keretén belül, 1922-ik év január hónapjára a háztartás vitelére felhatalmazást adott. A jövö évi költségvetést adminisztratív akadályok mi­att nem tudták eddig elkészíteni és így januárban terjesztik a képviselőtestület elé. Az árúcsarnok lekerült a napirendről. A közdúlő-utak felügyeletére Bayer Henrik v. tanácsost küldte ki a közgyűlés. A közgyűlés üdvözli Sopront. Módosítják a bélyeg illetékről alkotott szabályrendeletet. — Befejezést nyert a Bayer-Tóth Csepreghi fegyelmi ügy. — Az árúcsarnok elpihen babérain. Trak Géza h. polgármester 10 óra 5 perckor nyitja meg a közgyűlést az anya­könyvi hivatalban. Üdvözli a megjelent tagokat és ünaepélyes komolysággal a j következőket mondja: — Hogy itt érzésben ős hazaszeretet­ben összeforrva egybegyűlt a képviselő- testület, indítványozom, hogy a nyugat­magyarországi népszavazás szerencsés ki­menetele alkalmából Sopron város és kör­nyékének hazafias polgárságát polgármes­tere ujtán Eger város képviselőtestülete üdvözölje. Az üdvözlő távirat szövege a követ­kező : Turner Adolf polgármester urnák. Sopron. Eger város képviselőtestülete mai napon tartott közgyűlésében lelkének egész melegével és szeretetővel üdvözli Sopron városának és vidékének hazafias közönségét. A példa, amit Sopron városnak ős a népszavazásban résztvett környékbeli falvaknak lakossága a szavazás alkal­mával mutatott, bizakodó reménységgel tölt el bennünket, hogy a közös haza testéről országrészek, erőszakkal reánk diktált igazságtalan békefeltételekkel, ideiglenesen elszakíthatók ugyan, de az első alkalom, mely az önrendelkezési jog érvényesítésére módot ad, világra- szőlóan hirdeti a megszállott területek magyarságának visszavágyő törhetetlen akaratát. Trak Oéza h. polgármester. Zúgó ős lelkes éljenzés volt a válasz. A h. polgármester így folytatta: — Szomorú kötelesség is hárul még reám. Mély részvéttel kell jelentenem, hogy egy tisztességes, polgári érdemekben gaz­dag képviselő, Bőta Mihály, kidőlt az élők sorából. Meg nem ingatható volt elvhűsége. Puritán jellemű férfiú volt, aki egyéni ér­dekeit mindig a köz érdekei alá rendelte. Az ő intelligenciája abban csúcsosodott ki, hogy a szellemi munka vezető szerepét elismerte. Mindig azon törekedett, hogy az osz- tályellentőteket elsimítsa, mintha csak az lett volna jelmondata, hogy ha ma sem tart össze a magyarság, elpusztűlunk. Nagy űrt hagy maga után. Indítványozom, hogy hálánk jeléül a képviselőtestület részvétét fejezze ki bánatos özvegyének, érdemeit pedig jegyzőkönyvben örökítsük meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom