Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-21 / 289. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. december 21, szerda. XXVili. cvf. 289. s*. m&Sxetési dijaié postai szállítással S§és* is félévi előfizetést nem fogadtmk el. «Segged évre 150 K. — Rgg hórs 50 ¥~ ~ ni ii im: i iMi—miiim------ ' P OLITIKAI HAPíLIP. Felelős szerkesztő: B8EZN ÄY IMRE. 1 Szerkeutótég) Eger, Líceum, I Kiadóhivatal i Líceumi agomtf&< Teíeíaa ssám 13« B ebhkmmbhbss ^«ía^ss3áE^‘>^«K ammemaammma Csörgős-sapka. Eger, 1921. dec. 20. Beszélt az udvari bolond: — Komám, hallgasd csak, mit mond a esörgős-sapkám. Van kék tinta, fekete tinta, piros tinta. A tele kalamáris mellett áll az üres kalamáris. Mártsad az üres téntáeüvegbe tollad és írj vele, mert porzónak mindenféle színű tinta j<3. Hehe, o- Ijan ez, mint a hátratnenés. Olvasd csak a lapokat és ne irigyeld őket. Sok újságíró csak egyetlen szamárságot követ el: nem az üres kalamárisba mártja a tollát. Komám, te hallgatsz. Minek ez a nagy fecsegés? Lám, milyen szépen tud hallgatni a nemzetgyűlés. Hallod, hogy kiabálnak ? Felfüggesztették a mentelmi jogot. Egy lap «Világ»-gá kürtöli, hogy a mentelmi jogot nem sértették meg. Hogyan is lehetne megsérteni azt, amit már felfüggesztenek. Brr, ne beszéljünk róla. Nem bírják meg sz idegeim az akasztást. Ne búsulj, komám, mert azt kellene hinnem, hogy jő «kedved van. Csak a bolondnak szabad alakoskodnia. Lám, nekem jó kedvein van és így a könnyeimet — takarékba teszem. Jó kamatot ad rá a Nemzetgyűlés Hitel- és Takarék R. T. No, most mindjárt megnevezetlek. Halálom u- tán megszaporodott tőkémet kamatostul a szegényekre hagyom. Hé, hallod-e, a képviselők most mennek a börtönbe. Mit gondolsz, elég okos ez a parlament, hogy nyitva hagyja a cella ajtaját? Csak nem bolond. Bár szívesen kölcsön adnám a csörgős-sapkámat... C, c, c, Te a Fehér Könyvet olvasod? Ez a könyv, Barátom, amint látod, fehér, mint a liliom. Az ártatlanságot jelképezi. Áh, áh, Komám, na ilyen csalódás! Iszen ebben a könyvben fekete betűk vannak. Mit gondolsz, nem jobb lett volna, ha a lapjait is fehéren hagyták volna? Mert így nem fehér a Fehér Könyv. Milyen merész az a Friedrich István, hogy ezt meg meri mondani. Hű, mióta lett az a Bethlen — Hamlet ? Figyelj csak, mit mond? «Habsburg, vagy nem nem Habsburg ? Ezt kell most megtudnom.» Amint hallod, Komám, ón szegény filozófus vagyok. Királyi dolgokhoz nem sokat értek. Mondd, miért játszanak a koronával a magyarok ? Mert nincsen királyuk ? Dehhogy, dehhogy, Komám. Ide hallgass: a korona nem minden tökfejre való. Akiknek nem fér a fejére, azok játszani szeretnek vele. A korona a nagyok kezében játékszer, de a beleülő koponyán egy országot jelent. • Na, na, ne tapogasd a fejed, Komám. Az országos ügyekről is kéne már tárgyalni. Kislakásokat épít a kormány? Ezekbe a kislakásokba akarják elhelyezni a nagy magyar nyomorúságot. Nevess, Komám. Háromszáz millió nem is ár érte. Még azt mondják, hogy a lakáshivatal lehetetlen intézmény. Már hogy volna? Ilyen rágalom. A lakáshivatal sohasem volt intézmény. A mai napra elég is volt a fárasztó munkából. A csörgés sapkám azonban még egy jó tanácsot ad: — Amiről beszéltek, arról ne írjatok. Amiről írtok, arról ne beszéljetek. Mert sok zöldséget elmond és megír az ember. Országos kár a leírt szamárságot elmondani és az elmondott szamárságot leírni. Cseréljünk föveget, Komám. (J. J.) Kállay pénzügyminiszter irányelvei. Programmja nem ad semmi újat. — Meg kell indúlnia a szabad kereskedelemnek. — Gazdasági szerződések kötését vette tervbe. — Belitska honv. miniszter felszólal a mentelmi ügyben. — El akarták kerülni a vérontást. — Stadion lesz a Vérmezőn. Eger, 1920. dec. 20. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitja meg. Az elnöki bejelentések után a Ház harmadszori olvasásban elfogadja a kislakások építéséről és a külkereskedelmi statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Ezután Bielicska honvédelmi miniszter szólal föl. A mentelmi-ügy tárgyalása során a harcterek egyes személyeit ért támadásokra aisar reflektálni. Föl akarja födni a valóságot. Válaszát két részre osztja. Az egyik a vérontás, a másik a személyi ügyek kérdését tárgyalja. Elmondja, hogy az összes tényezők a vérontás elkerülésére törekedtek. A vasúti síneket is azért robbantották szét, hogy az összeütközés elkerülhető legyen. A király vonatát nem lövették. Őfelsége Bia- torbágyon tartózkodott. Lingauer nem állította be helyesen a királycsapatokkal való tárgyalásokat. Az ő helyzetjelentőse imigyen szól reggeli 7 ő. 20 percről: *Ezt követték a királycsapatokkal való tárgyalások«. Ez nem felel meg a tényállásnak, mert a tárgyalás a második helyzetjelentős után következett, mely délután 6 órakor kelt. A személyes kérdés tárgyalásakor meleg szavakkal veszi védelmébe a gyanúsított tábornokokat. Ezután következett a testnevelésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Karafiáth Jenő kéri, hogy: az űj 8 ik szakaszhoz az általa benyújtott indítványt iktassák be. Az indítvány azt javasolja, hogy Budapesten Stadiont létesítsenek. A budai Vérmezőt tartja erre a célra legalkalmasabbnak. Bodő János a 10-ik szakasz beiktatását indítványozza. Ez az indítvány arról szól, hogy a testnevelési szakemberek, orvosok ős tanítók által alkotott testnevelési tanács rendes felügyelői, végrehajtói szervként működjék és hatáskörét a kormány állapítsa meg. Vass József miniszter hozzászólása után a Ház Bodó indítványát elfogadta. A következő szakaszokat változtatás nélkül fogadták el és áttértek a kormányprogramul feletti vitára. Róbert Emil, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti az indemnitási javaslatot. Kéri a nemzetgyűlést, hogy ezúttal ne provokáljanak nagy vitát és a javaslatot fogadják el az általános tárgyalás alapjául. Kállay pénzügyminiszter szólásra emelkedik. — Engedjék meg, hogy pár szót szóljak azokról az irányelvekről, amelyek isismertetése, szerintem, fölöttébb szükséges. Most nagy kérdés az, mi képviseli az uj programra irányelveit? Ami program- in orn lényegét illeti, nőin jöttem űj dolgokkal önök elé. Mi nagyobb kölcsönök fölvételére nem támaszkodhatunk. A szükséges pénzmeny- nyiség előteremtésére a bankóprés alkalmas, de nem alkalmas a gazdasági egyensúly helyreállítására. A termelés előmozdítására a szabad- kereskedelmet lehetőleg biztosítani akarjuk. A külfölddel való forgalom megindítására törekszünk. Hajlandók vagyunk gazdasági egyezményeket létesíteni, hiszen a portorosei megegyezés is ezen az alapon j ottlétre. Ezután az államháztartásról beszéit: — Az 1921—-22 ik év 26 uszkve 8 ti zed milliárd kiadást tüntet föl. Az államháztartásnak évente 28 milliárdra van szüksége. Ezután a jegyzői kar megszervezéséről beszélt. Eddig 450 máv. tisztviselőt, ta nítót, vagy egyéb állami hivatalnokot minősítettek át jegyzőnek. Utasította a hivatalokat is, hogy a létszámfeletti tisztviselőket elbocsássák, mert az államnak a nem nélkülözhető tisztviselők eltartása is nagy gondot és nehézségeket okoz. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amea.>
