Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-18 / 287. szám

Era 2 korona Eg«r, !$2í. december 18. vasárnap. XXs* III. évf. 287. sa. SÍÖ9*ct*si dijak postai saállitáss u ügéss ét félévi előfizetést nem fogadunk el. j Slssged évre 150 K. — Egg bér# SOR POLITIK ÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN ÄY IMRE. S*erkasitiűség s Eger, Licaas-j. SCi^dőhivalal a Líceumi agoasd-í. TelefoH szám 21. Az Egri Népfőiskoláról. — Deptner Tibor dr. miniszteri titkár nyilatkozata. — Eger, 1921. dec. 17. Megemlékeztünk annak idején az Egri Népfőiskola ünnepélyes megnyitásáról, me­lyen a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében Deptner Tibor dr. jelent meg. Deptner Tibor dr. az egész szabad­oktatási és a magyar népfőiskolái mozga­lom legalaposabb ismerője, ő szervezte az első magyar, a szegedi Népfőiskolát s mint a szabadoktatási ügyek minisztériumi referense teljesen ismeri a magyar szabad­oktatási mozgalmat. Éppen ezért kérdést intéztünk hozzá, mint a legilletékesebbhez, a magyar népfőiskolái ügy mai állása és az iránt, hogy mi a véleménye az Egri Népfőiskoláról. Deptner Tibor dr. lapunk munkatár­sával a következőket közölte: — Az első népfőiskola 1920. decem­ber 8-án nyílott meg Szegeden, melyet ha­marosan követett az esztergomi s a dorogi népfőiskola létesítése. — Az elhintett mag jó talajra talált mind a három helyen; egyre népszerűbb lett s ma már elmondhatjuk: polgárjogot nyert. ..... — Jelenleg az említetteken kívül mű­ködik népfőiskola még Kaposvárott, Csa- nálon (Győr m.) s Egerben, népfőiskolái tanfolyam pedig tiz és egynéhány helyen van; reméljük, hogy ezeket már a jövő évben népfőiskolákká fejlesztjük. — Önöket persze az érdekli elsősor­ban, hogy minő helyet foglal el ezek kö­zött az Egri Népfőiskola. — Azt hiszem örömöt, okozok vele mindannyiuknak, ha kijelentem, hogy az Egri Népfőiskola eddigi rövid műkö­désével is becsületet szerzett az egri név­nek, mert máris az elsők között van. — Ez a ténymegállapítás jóleső elég­tétel lehet mindazoknak, akik a szervezés munkájában részt vettek s velem együtt tűrhetetlenül bíztak abban, hogy sikerül e népfőiskolát létesíteni s munkásságát ered­ményessé tenni. Amint látjuk, a népfőis­kola megvan, hallgatóság is van s az előadók nagy szeretettel s hozzáértéssel végzik munkájukat. _ Hogy megismerjem a népfőiskola m űködését és életét: szerdán, pénteken s szombaton végig hallgattam az előadáso­kat s örömmel láttam, hogy a hallgatók (civilek, rendőrök s katonák) kivétel nél- küI a legnagyobb komolysággal, érdeklő­déssel és lelkesedéssel vesznek részt a mun kában, hallgatják az előadásokat. E helyütt is csak hálás elismeréssel emlékezhetek meg Juhász László és Zalán Antal ezredesek és Horváth Gyula dr. rendőrkapitány urakról, akik megértve a kor szavát, lehetővé tették azt, hogy ka­tonák és illetve rendőrök is látogathassák a népfőiskolát. — Hogy pedig a haügatóság oly sze­retettel csügg a népfőiskolán, az elsősor­ban az előadói A:ar elvitázhatatlan érdeme. A népfőiskola sikeres működése egyedül az előadók egyéniségén fordul meg. Hisz itt nincs kényszer, nincs feddés, nincs bün­tetés! Ide csak az jár, akit a lelki szük­ségérzet visz reá. Éppen ezért az előadók­nak olyan munkát Kell végezniök, aminőt semmi más iskolában nem. — S az egri népfőiskola egész elő­adói kara előtt örömmel hajtom meg az elismerés zászlaját. Annyi igaz szeretetet, lelkesedést s oly szép tudást láttam az előadásokon; mindenki annyira átérzi an­nak a szerepnek jelentőségét, amelyet be­tölt, hogy biztos reménnyel nézek az Egri Népfőiskola jövő fejlődése elé. — S amit legfőképen hangsúlyozok: látom az egész munkában az egységet, amely nélkül az egész munka cáljáttévesz- tett lenne. Ennek az egységnek létesítésé­ért a legteljesebb elismerés illeti meg Werner Adolf dr. főigazgató urat, a nép­főiskola pedagógiai igazgatóját. — Amint láttam, az előadók ős a hallgatók egymásra találtak. Az előadók a hallgatókban, mint az apa a fiait s a hallgatók a tanárokban pedig mint a fiúk: a jóakaró atyát tekintik s látják. Egy nagy család keletkezett itt, melyet a sze­retet fűz össze. Nincsenek itt társadalmi osztályok; a földműves, az iparos, a ka­tona, a rendőr — mind barátok. Az együttérzés, az egymás megbecsülése s az egymás iránti szeretet és készséges fi­gyelem itt az uralkodó. Ehhez számítva még azt a sok hasznos ismeretet, amit a, hallgatók elsajátítanak s a lélek művelé­sét: föltétien bizalommal vagyok aziránt, hogy az Egri Népfőiskola el fogja érni célját, mit el kell érnie. — Végűi — talán ezzel is kellett volna kezdenem, — a hála és az elisme­rés szavaival kell megemlékeznem Rusztek Károly tanfelügyelő úrról, a Hevesvárme- gyoi Szabadoktatási Bizottság érdemes ügyvezető elnökéről, s Hammel Árpád sza­badoktatási titkárról, kik fáradtságot és csüggedést nem ismerő munkával végez­tek a szervezésnek nagy és nehéz mun­káját. Búcsúzóul még megköszönte az Egri Népújságnak, hogy oly szeretettel támo­gatta ezt az intézményt s a következő sza­vakkal vált el lapunk munkatársától; «Ha mindenütt oly ügyszeretetét oly lelkesedést találnánk, mint Eger városában: óriási, kiszámíthatatlan lépésekkel haladhatnánk azon az úton, mely a területben régi, de szellemben megújhodott Nagymagyaror- szághoz visz.» ___________________________ A Keresztény Iparoskor mai első kultúr- délutánján Sturm József siketnéma-intézeti tanár tart felolvasást a siketnémák okta­tásáról. Az előadás érdekessége és tanul­ságos volta bizonyára sok komoly érdek­lődőt fog a kör termébe egybegyüjteni. A felolvasás után nehány siketnéma növen­déken fogja az előadó az oktatás fokoza­tait bemutatni. — A Polgári Dalkör Papp- váry—Szabados Hiszekegy ét, Tilger-től a Nem, nem, soha c. éneket s A velenczei saj­kást énekli. Lanther János pedig a Rab asszonyt szavalja. Mérsékelt érdeklődés mellett... A Hevesvármegyei Általános Tanító Egyesület közgyűlése. — Havas Pált örökös tiszteletbeli taggá választották. — Fejér Mihály lett az egyesület elnöke. Eger, 1921. dec. 17. Folyó hő 17 én, szombaton délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését a Heves- vármegyei Általános Tanító Egyesület Ha­vas Pál gyöngyösi áll. el. isk. igazgató el- nöklósévei. A közgyűlés iránt nagyon lanyha érdeklődés mutatkozott, különösen a vidéki tagok részéről. Jelen voltak: Rusztek Károly kir. tanf. tankerület-vezető, Kiss István ős Szétsónyi Antal kir. tan- felügyelők, Bene Lajos kir. s. tanfelügyelő, Hammel Árpád szabadoktatási titkár és a — nem elég szép számú hallgatóság. Ezen a mérsékelt érdeklődésen annál is inkább csodálkozunk, mert háború óta a mai első közgyűlése volt a He­vesvármegyei Általános Tanító Egye­sületnek. Az alapszabályok anyagi vonatkozású módosításai után az Országos Szövetségbe választotta Havas Pál, Vargha Tivadar, Csontos Alajos, Zeke Gábor, Vadász Lajos, Miklóssy Zoltán, Szőke Sámuel és Szabó Vilmos egyleti tagokat. A hivatalos lap anyagi támogatása és az egyesület háztartási kérdéseinek le- tárgyalása után a vármegyei ßzabadokta- tás ügyét Rusztek Károly adta elő. — Űj kultúr ideákra van szüksége a nemzetnek, — mondotta. S ezeket a két­ezer éves evangéliumi eszméket nem az iparlovagokkal lejáratott kurzusi, hanem a krisztusi kereszténységnek, az ezeréves nemzeti felfogásnak, a ma gondolatának, a szociális felfogásnak eszmeköróben látja. Ennek a megújhodásnak eszközei az isko­lán belül és kivűl adódnak. A népfőiskolákat, népfőiskolái tanfo­lyamokat, ifjúsági egyesületeket jelöli meg a vármegyei szabadoktatás jjeszközeiképen. Ez8k az intézmények hivatottak a közel­múltak beteg eszméinek kigyomlálására és űj ideálok palántálására. A népnevelőkre váró fokozottabb szabadoktatási tevékeny­ség részletezése mellett rámutat a minden­napi élet küzdelmeire, melyek elől megfu­tamodni nem szabad, de amikkel megbir­kózni kötelesség. Demeter József állami tanító javas­lata, mely a tanítói nyugdíjügyeket a köz­tisztviselői nyugdíj szerint kívánja ren­dezni, nagy tetszéssel találkozott. Vargha Tivadar az igazgatók díjazásáról szóló javaslatához a közgyűlés elvben hozzá­járult. Gajda Gyula gazd. iskolai igazgató­nők az egyesület szakosztályokban való mű­ködését ajánló indítványát elfogadták. Tisztújítás során Havas Pált, aki az egyesületnek 33 éven át országos nevű el­nöke volt, örökös tiszteletbeli taggá vá­lasztották. Ezután elnökké Fejér Mihály egri áll. isk. h. igazgatót, alelnökké Cson­tos Alajos hatvani áll. isk. igazgatót vá­lasztotta meg a közgyűlés. Demeter József jegyző, Beck Pál, Zeke Gábor és Simon Gyula aljegyzők lettek. A választmányt pedig Szabó Vilmos h. igaz­gató, Miklóssy Gyula és Krajnák Pálné tanítókkal egészítették ki. P

Next

/
Oldalképek
Tartalom