Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-18 / 287. szám
Era 2 korona Eg«r, !$2í. december 18. vasárnap. XXs* III. évf. 287. sa. SÍÖ9*ct*si dijak postai saállitáss u ügéss ét félévi előfizetést nem fogadunk el. j Slssged évre 150 K. — Egg bér# SOR POLITIK ÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN ÄY IMRE. S*erkasitiűség s Eger, Licaas-j. SCi^dőhivalal a Líceumi agoasd-í. TelefoH szám 21. Az Egri Népfőiskoláról. — Deptner Tibor dr. miniszteri titkár nyilatkozata. — Eger, 1921. dec. 17. Megemlékeztünk annak idején az Egri Népfőiskola ünnepélyes megnyitásáról, melyen a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében Deptner Tibor dr. jelent meg. Deptner Tibor dr. az egész szabadoktatási és a magyar népfőiskolái mozgalom legalaposabb ismerője, ő szervezte az első magyar, a szegedi Népfőiskolát s mint a szabadoktatási ügyek minisztériumi referense teljesen ismeri a magyar szabadoktatási mozgalmat. Éppen ezért kérdést intéztünk hozzá, mint a legilletékesebbhez, a magyar népfőiskolái ügy mai állása és az iránt, hogy mi a véleménye az Egri Népfőiskoláról. Deptner Tibor dr. lapunk munkatársával a következőket közölte: — Az első népfőiskola 1920. december 8-án nyílott meg Szegeden, melyet hamarosan követett az esztergomi s a dorogi népfőiskola létesítése. — Az elhintett mag jó talajra talált mind a három helyen; egyre népszerűbb lett s ma már elmondhatjuk: polgárjogot nyert. ..... — Jelenleg az említetteken kívül működik népfőiskola még Kaposvárott, Csa- nálon (Győr m.) s Egerben, népfőiskolái tanfolyam pedig tiz és egynéhány helyen van; reméljük, hogy ezeket már a jövő évben népfőiskolákká fejlesztjük. — Önöket persze az érdekli elsősorban, hogy minő helyet foglal el ezek között az Egri Népfőiskola. — Azt hiszem örömöt, okozok vele mindannyiuknak, ha kijelentem, hogy az Egri Népfőiskola eddigi rövid működésével is becsületet szerzett az egri névnek, mert máris az elsők között van. — Ez a ténymegállapítás jóleső elégtétel lehet mindazoknak, akik a szervezés munkájában részt vettek s velem együtt tűrhetetlenül bíztak abban, hogy sikerül e népfőiskolát létesíteni s munkásságát eredményessé tenni. Amint látjuk, a népfőiskola megvan, hallgatóság is van s az előadók nagy szeretettel s hozzáértéssel végzik munkájukat. _ Hogy megismerjem a népfőiskola m űködését és életét: szerdán, pénteken s szombaton végig hallgattam az előadásokat s örömmel láttam, hogy a hallgatók (civilek, rendőrök s katonák) kivétel nél- küI a legnagyobb komolysággal, érdeklődéssel és lelkesedéssel vesznek részt a mun kában, hallgatják az előadásokat. E helyütt is csak hálás elismeréssel emlékezhetek meg Juhász László és Zalán Antal ezredesek és Horváth Gyula dr. rendőrkapitány urakról, akik megértve a kor szavát, lehetővé tették azt, hogy katonák és illetve rendőrök is látogathassák a népfőiskolát. — Hogy pedig a haügatóság oly szeretettel csügg a népfőiskolán, az elsősorban az előadói A:ar elvitázhatatlan érdeme. A népfőiskola sikeres működése egyedül az előadók egyéniségén fordul meg. Hisz itt nincs kényszer, nincs feddés, nincs büntetés! Ide csak az jár, akit a lelki szükségérzet visz reá. Éppen ezért az előadóknak olyan munkát Kell végezniök, aminőt semmi más iskolában nem. — S az egri népfőiskola egész előadói kara előtt örömmel hajtom meg az elismerés zászlaját. Annyi igaz szeretetet, lelkesedést s oly szép tudást láttam az előadásokon; mindenki annyira átérzi annak a szerepnek jelentőségét, amelyet betölt, hogy biztos reménnyel nézek az Egri Népfőiskola jövő fejlődése elé. — S amit legfőképen hangsúlyozok: látom az egész munkában az egységet, amely nélkül az egész munka cáljáttévesz- tett lenne. Ennek az egységnek létesítéséért a legteljesebb elismerés illeti meg Werner Adolf dr. főigazgató urat, a népfőiskola pedagógiai igazgatóját. — Amint láttam, az előadók ős a hallgatók egymásra találtak. Az előadók a hallgatókban, mint az apa a fiait s a hallgatók a tanárokban pedig mint a fiúk: a jóakaró atyát tekintik s látják. Egy nagy család keletkezett itt, melyet a szeretet fűz össze. Nincsenek itt társadalmi osztályok; a földműves, az iparos, a katona, a rendőr — mind barátok. Az együttérzés, az egymás megbecsülése s az egymás iránti szeretet és készséges figyelem itt az uralkodó. Ehhez számítva még azt a sok hasznos ismeretet, amit a, hallgatók elsajátítanak s a lélek művelését: föltétien bizalommal vagyok aziránt, hogy az Egri Népfőiskola el fogja érni célját, mit el kell érnie. — Végűi — talán ezzel is kellett volna kezdenem, — a hála és az elismerés szavaival kell megemlékeznem Rusztek Károly tanfelügyelő úrról, a Hevesvárme- gyoi Szabadoktatási Bizottság érdemes ügyvezető elnökéről, s Hammel Árpád szabadoktatási titkárról, kik fáradtságot és csüggedést nem ismerő munkával végeztek a szervezésnek nagy és nehéz munkáját. Búcsúzóul még megköszönte az Egri Népújságnak, hogy oly szeretettel támogatta ezt az intézményt s a következő szavakkal vált el lapunk munkatársától; «Ha mindenütt oly ügyszeretetét oly lelkesedést találnánk, mint Eger városában: óriási, kiszámíthatatlan lépésekkel haladhatnánk azon az úton, mely a területben régi, de szellemben megújhodott Nagymagyaror- szághoz visz.» ___________________________ A Keresztény Iparoskor mai első kultúr- délutánján Sturm József siketnéma-intézeti tanár tart felolvasást a siketnémák oktatásáról. Az előadás érdekessége és tanulságos volta bizonyára sok komoly érdeklődőt fog a kör termébe egybegyüjteni. A felolvasás után nehány siketnéma növendéken fogja az előadó az oktatás fokozatait bemutatni. — A Polgári Dalkör Papp- váry—Szabados Hiszekegy ét, Tilger-től a Nem, nem, soha c. éneket s A velenczei sajkást énekli. Lanther János pedig a Rab asszonyt szavalja. Mérsékelt érdeklődés mellett... A Hevesvármegyei Általános Tanító Egyesület közgyűlése. — Havas Pált örökös tiszteletbeli taggá választották. — Fejér Mihály lett az egyesület elnöke. Eger, 1921. dec. 17. Folyó hő 17 én, szombaton délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését a Heves- vármegyei Általános Tanító Egyesület Havas Pál gyöngyösi áll. el. isk. igazgató el- nöklósévei. A közgyűlés iránt nagyon lanyha érdeklődés mutatkozott, különösen a vidéki tagok részéről. Jelen voltak: Rusztek Károly kir. tanf. tankerület-vezető, Kiss István ős Szétsónyi Antal kir. tan- felügyelők, Bene Lajos kir. s. tanfelügyelő, Hammel Árpád szabadoktatási titkár és a — nem elég szép számú hallgatóság. Ezen a mérsékelt érdeklődésen annál is inkább csodálkozunk, mert háború óta a mai első közgyűlése volt a Hevesvármegyei Általános Tanító Egyesületnek. Az alapszabályok anyagi vonatkozású módosításai után az Országos Szövetségbe választotta Havas Pál, Vargha Tivadar, Csontos Alajos, Zeke Gábor, Vadász Lajos, Miklóssy Zoltán, Szőke Sámuel és Szabó Vilmos egyleti tagokat. A hivatalos lap anyagi támogatása és az egyesület háztartási kérdéseinek le- tárgyalása után a vármegyei ßzabadokta- tás ügyét Rusztek Károly adta elő. — Űj kultúr ideákra van szüksége a nemzetnek, — mondotta. S ezeket a kétezer éves evangéliumi eszméket nem az iparlovagokkal lejáratott kurzusi, hanem a krisztusi kereszténységnek, az ezeréves nemzeti felfogásnak, a ma gondolatának, a szociális felfogásnak eszmeköróben látja. Ennek a megújhodásnak eszközei az iskolán belül és kivűl adódnak. A népfőiskolákat, népfőiskolái tanfolyamokat, ifjúsági egyesületeket jelöli meg a vármegyei szabadoktatás jjeszközeiképen. Ez8k az intézmények hivatottak a közelmúltak beteg eszméinek kigyomlálására és űj ideálok palántálására. A népnevelőkre váró fokozottabb szabadoktatási tevékenység részletezése mellett rámutat a mindennapi élet küzdelmeire, melyek elől megfutamodni nem szabad, de amikkel megbirkózni kötelesség. Demeter József állami tanító javaslata, mely a tanítói nyugdíjügyeket a köztisztviselői nyugdíj szerint kívánja rendezni, nagy tetszéssel találkozott. Vargha Tivadar az igazgatók díjazásáról szóló javaslatához a közgyűlés elvben hozzájárult. Gajda Gyula gazd. iskolai igazgatónők az egyesület szakosztályokban való működését ajánló indítványát elfogadták. Tisztújítás során Havas Pált, aki az egyesületnek 33 éven át országos nevű elnöke volt, örökös tiszteletbeli taggá választották. Ezután elnökké Fejér Mihály egri áll. isk. h. igazgatót, alelnökké Csontos Alajos hatvani áll. isk. igazgatót választotta meg a közgyűlés. Demeter József jegyző, Beck Pál, Zeke Gábor és Simon Gyula aljegyzők lettek. A választmányt pedig Szabó Vilmos h. igazgató, Miklóssy Gyula és Krajnák Pálné tanítókkal egészítették ki. P