Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-17 / 286. szám
Ära 2 korona, Eger, 1921. december 17, szombat. XXV'lll. évf. 2S6. ta.-UMJ-iJJiiiiJH'-i—»U_——■—iiim iwimmi!■!!■winmii nm—T i S lfifixetési dijak postai szállításán ftfésxés félévi elfifizetéstnem fogadónkéi. Sagged évre 150 K. — Egg taór» 50 K. ~ POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N HY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licenra. Siadűhiv&tsJ i Licenmi agarad», Telefau szám 11. Ä gordiuszi csomó. Eger, 1921. dec. 16. Gordiosz, frígiai király szekerének háncsokból összebogozott csomóját egy kardcsapással vágta ketté Nagy Sándor. 8z a mondái király jutott eszünkbe, amikor a hírlapok nemzetgyűlési tudósításait átböngésztük. A mentelmi ügy ma a nemzet gordiuszi csomója. Mi, szegény magyarok, sohasem szűkölködtünk gordiuszi csomókban. A nemzetgyűlési képviselők már elégszer bebizonyították, hogy nincsen bennük semmi Nagy Sándor leleményességéből. Ezeket a gordiuszi csomókat addig oldozták, amig sikerült teljesen összekúszálni. S esetleg ráfogták, hogy — megoldották. Szóval ma is van a nemzetnek gordiuszi esomója, amin lehet rágódni, tülekedni, marakodni. A nemzetgyűlés kimondotta a gordiuszi csomóra a sürgősséget: sürgősen meg kell oldani! S a képviselők derekasan neki látnak a beszédnek, kiabálnak, szónokolnak, érvelnek, lelaban- •ozzák egymást. S ezekben a parlamenti szóviharokban csak egy kérdés marad megoldatlanul, éppen az, amiért marakodnak: a mentelmi ügy. A magyar képviselőknek egy nagy hibájuk van ; nagyon szeretnek beszélni. Olyan betegség ez, amiből kigyógyulni a- lig lehet. Azt hiszik, hogy egy hosszú lére eresztett beszéd megmenti az országot és kihúzza szekerünket a kátyúból. Dehogy, dehogy. Azt hiszik, hogy a mentelmi-ügyet is elintézhetik egy önelégült mosollyal: •Jól beszéltem ? Ab, igazán ? Köszönöm. Hátha még többet beszélhettem volna!» Nem, T. Ház! A mentelmi-ügyeket bajos elintézni. S ezt tudják is a képviselők, akik csak kerülgetik, mint macska a forró kását Mert a letartóztatott képviselők ü- gye a nemzetgyűlés ügyo is i minden képviselőnek van mentelmi joga. Akkor, amikor a letartóztatott képviselők a visszatérő király oldala mellé szegődtek, a jog és törvény értelmében cselekedtek. Akkor még nem volt trónfosztó törvény. Alkotmányos uralkodója volt Károly a nemzetnek. Hogy uralkodói joga föl volt függesztve, az mellékes. Mint király, felség jogával élt, amikor visszajött, mert a kormány, amely őt uralkodói jogától felfüggesztette, nem volt a király által kinevezett kormány. Uralkodói jog és felségjog, az kettő. Szomorú, hogy véres emlékei vannak a visszatérésnek, de ezért a politikusokat felelősségre vonni nem lehet. ók a magyar alkotmány tisztességének és kánonának nevében álltak a király oldala mellé. Nem terheli tehát őket lázadás bűntette. Ma megváltoztak a viszonyok, de ők teljes jóhiszeműséggel, a nemzeti érdekeket tartva szem előtt csatlakoztak a törvényes uralkodóhoz. Ma nem tennék, mert az ország függetlenítette magát a magyar alkotmánytól és meghozta a detronizációs törvényt. Ma bűn volna, lázadás volna a király mellé szegődeni a mai törvényes állapotok értelmében; akkor nem volt az! A Háznak olyan politikusokra van szüksége, akik a-magyar alkotmány szentségét megóvják és megtartják. Az, hogy Eger, 1921. dec. 16. A mai ülést 10 órakor nyitja meg Bottlik József alelnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után Ugrón Gábor szólal föl, tegnapi beszédének egyes tévedéseit igazítja helyre. Majd Hegedűs György beszól és védi az Ébredőket. Budaváry László a mentelmi vitához .szól hozzá. Az ellenzék — mondja — im-/ már elérte azt, amit óhajtott, mert sikerült Khegbontania az egységes hangulatot úgy itt, mint odakünn és elposványosítani a vitát, mintha a nemzetgyűlés nem törődne azokkal az életbevágó kérdésekkel, melyek mai napság a nemzet legfontosabb problémái. Az ellenzék azt akarja, hogy ismét előtérbe kerüljön. Másik célja, hogy meg- utáltassa a képviselőkkel a nemzetgyűlést és azt a látszatot keltse, hogy a nemzet- gyűlés munkára képtelen. Már olyan hangok is hallatszanak, hogy szét kell kergetni a nemzetgyűlést! Majd Rubinek István terjeszti elő Hegedűs altábornagy egyik levelét, melyben nevezett a következőket Írja: «Ö sem irta, sem nem mondhatta azt, hogy a király fölmentette volna a hadsereg tagjait az eskü alól. Arról azonban van tudomása, hogy a király tényleg feloldotta a nemzeti hadsereg tagjait az eskü alól, ha jól emlékszik, József kir. herceg útján.» Ezután Lingauer Albin beszól és támadja Gömbös Gyulát. — A nemzetgyűlés egy érdekcsoportja le akarja szorítani a színtéi’ről a keresztény irányzatot. Annekiálni akarja a keresztény irányzatot ős ennek a csoportnak nem kellemes, hogy a régi neves politikusok versenyre kelnek vele. — A kormányzó nagy hazafi és az ö legitimizmusa, vagyis az 6 királyhű elve garancia arra, hogy minden rendben fog történni, ő Fel sóge is kegyelemben részesítette a kormányzót s első húsvéti látogatása alkalmából a Mária Terézia renddel tüntette ki, most pedig az otrantói, szegedi herceszerencsétlen körülmények között álltak az ősi alkotmány mellé a letartóztatottak, más lapra tartozik. Ezt a körülményt nem lehet bűncselekményként kiróni rájuk. Itt nem az érzelmek beszélnek, hanem az alkotmány. Tessék, itt van a gordiuszi csomó : a mentelmi jog. Nem szabad hozzá nyúlni, de meg kell oldani. Gyönge lenne hozzá Nagy Sándor kardja. J. J. gi címet ajánlotta fel neki. — Nyugatma- gyarországgal kapcsolatban azt mondja, hogy egyszer csak azt hallotta, hogy Gömbös átvette a csapatok fölött a főparancsnokságot. Nagy aggodalmaink voltak ekkor és küldöttségileg mentünk a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz, hogy vessen véget Gömbös esetleges beavatkozásának. A miniszterelnöktől azt kérdeztük,, garantálja e, hogy ő marad felül? A miniszterelnök azt válaszolta, hogy erre nézve garanciát vállal. Ennek ellenére 48 óra múlva kétségbeesve tapasztaltuk az ellep- kezőt. Ugyanis táviratot láttunk, Hughes géppel írva, amelyekben Gömbös intézkedéseket ad Osztenburg számára. Kétségtelen, hogy Gömbös ilyen géppel nem rendelkezhetett, ő csakis valamely minisztérium gépét használhatta. Ez a távirat kezében van. Gömbös ebben a táviratban dispoziciót ad és rendelkezik a szavazást illetőleg. A távirat azt mondja a végén: «Hój- jas és Prőnay parancsnoksága alatt álló bandák szigorúan utasíItassanak, hogy be ne tegyék a lábukat Nyugatmagyaror- szágra és Osztenburg őrnagy hasonlókó- pen disponáíjon. Gömbös 2 nappal később az egyik minisztérium hivatalos gépén folytatta tovább a táviratozási ős intézkedett Nyugatmagyarország felett. (Zaj, felkiáltások.) Friedrich: Szép rendszer. — Az ülés folyik. Munkaszünet karácsony előtti vasárnapon. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter rendeleté értelmében a karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyilt árusítási üzletek reggel 7 órától déli tizenkettőig tarthatnak nyitva. A hűsneműek árusítása azonban a karácsony előtti vasárnap is csak reggel 7 órától délelőtt tíz óráig van megengedve. Azon üzletek, cukrászda, vendéglő, kávóház, amelyekben a vasár napi árusítás egész nap szabad, természetesen a karácsonyt megelőző vasárnap is reggel 7 órától záróráig nyitva tarthatók. Budaváry László támadja az ellenzéket. Lingauer leleplezi Gömböst. I
