Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-13 / 282. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921 december 13, kedd. XXVili. évf. 282. az. jr # # KlAfisctéii dijak postai szállítással tt«*sz és félévi előfizetést nem fogadunk el. *«gpcd évre 150 K. — Egg hör* 50 K. — Eger, 1921. dec. 12. Ma, f. hó 12-ién, hétfőn tartotta rendes ha­vi közgyűlését a közigazgatási bizottság. Na­gyon csöndes ülés volt a mai. i B o b o r y György dr. főispán 10 órakor nyitja meg az ülést. P u c h 1 i n Lajos főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, mely élmondja, hogy a közvetlen vasúti kocsit nem kaptuk meg, a törvényhatósági v onat beállítását pedig a nyárra halasztották. Kóczián Gyula dr. kir. ügyészségi elnök jelenti, hogy a fogházban 3 letartóztatott 58 á- polási napon át részesült gyógykezelésben. A hó elején 213 volt a letartóztatottak száma: 155 férfi, 58 nő. Szaporodás volt 118 és pedig 45 férfi, 73 nő. Fogyás 117, — 85 férfi, 32 nő. A hó utolsó napján 214 volt a letartóztatottak sziáina: 165 férfi, 49 nő. Külső munkát 87 le­tartóztatott végzett. Feltételes szabadságra bo­csátottak 2 személyt. A tiszti főorvos, Kassa Endre dr. jelentése szerint a vármegye közegészségügyi helyzete ja­vult, egészben véve mégis kedvezőtlen volt. A vörheny Hatvanban, Egerben, Gyöngyösön, Ti szafüreden, Gyöngyöshalászon és örvényen for­dult elő nagyobb mértékben. A hastífusz Kai­ban és Egerben lépett föl. Hatvanban enyhüli a vörhenyjárvány. November hó második fe­lében 10 enyhe lefolyású megbetegedés történt. Egerben eddig 75 vörhenybeteg közül meghalt 5, december 1 -töl 7-ig 10 új megbetegedés for­dult elő, amelyek közül 5 halálesettel végződött. Tiszafüreden 13 beteg közül meghalt 2, Gyön­gyöshalászon 25 közül 1, Gyönyösön 100 kö­zül 19. Difteritiszes megbetegedés volt 15, ha­lálesettel végződött 2, vörheny 26, haláleset­tel végződött 2, hasitifusz 80 (meghalt 4), vér- Itas 2, gyermekágyi láz 3 (meghlalt 1.) Rusztek Károly kir. tanfölügyelő jelen- i POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. tése elmondja, hogy az országban 10 gyermek- gondozási intézetet állítanak föl. Az ügy szer­vezését Schlachta Margit nemzetgyűlési képvise­lő végzi. Iskolalátogatás volt Zaránkon, Boco- nádon, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Nagyiványon és Pusztaszőllőskén. Jármy Sándor m. kir. államépítészeti fő­felügyelő jelenti, hogy a kavicszállítások folya­matban vannak, a törvényhatósági utak közül egypár szakaszt helyreállítottak. A tiszafüredi Holt-Tisza felett a híd építése megkezdődött. — Az elhalt útmester helyét Molnár Imre áthe­lyezett útmester tölti be. S z i 1 a s s y Ödön gazdasági főfelügyelő je­lenti, hogy a tavaszi vetésekhez a munkálatok megkezdődtek. A vetés satnya. Takarmányhiány van, s még jó, hogy a legelők járhatók. A do­hánybeváltás f. hó 12-én, Kápolnán, megkez­dődött. A tárgysorozat kisebb jelentőségű ügyei kö­zül kimagaslott Veszprémvármegye adóügybe vágó átirata, melyről interjú keretében számo­lunk be legközelebb az Egri Népújság hasábjain. Az állami útszakaszokon előforduló felül­vizsgálásokhoz a bizottság képviseletében való közreműködésre a következőket delegálták: Csépány Tjézát, Borhy Istvánt, Ridarcsik Mik­lóst, Terstyánszky Dezsőt, Borhy Miklóst és Ma- tuska Mihályt. P u c h 1 i n Lajos főjegyző ismertette az üz­letvezetőség átiratát a nyári menetrendre vonat­kozóan. Az átírat szelleméhez mérten elhang­zottak a kívánságok is: a törvényhatósági vo­nat beállítása, a közvetlen kocsi, egy új gyön­gyösi és tiszafüredi vonat beállítása. (A tisza­füredit már f. hó 15-re ígérik.) A törvényható­sági vonatot csak a nyári menetrendbe akarják beállítani, ami ellen tiltakozik a1 közigazgatási bizottság. Szerkesztőség t Eger, Líceum. Kiadóhivatal i Licenmi nyomdai Telefon szám 11. A mai ülés érdekességéhez tartozik az, hogy Babócsay Sándor, Beniczky György, Keglevicb Gyula gróf, Plósz István és Török Kálmán tagok mandátuma lejárt. Ä flcmzetgyíllfe »Ilse. Gaál Gaszton 10 óra után néhány perccel nyitja meg az ülést. Bejelenti, hogy Huszár Károly sürgős interpellációra kért engedélyt a főváros nyugalma ős bizton­sága tárgyában. Az engedélyt megadják. Azután néhány törvényjavaslat beterjesz­tése következik. A napirend 1. pontja az Egyesült Államokkal kötött békeszerződés becikkelyezése. Apponyi szólalt föl először és helyteleníti, hogy a külügyminiszter nincs jelen. Örömmel üdvözli a békeszer­ződést, melynek főjellemvonása, hogy nem azonosítja magát a trianoni békével. Ame­rika eltér a diktatori szereptől és mint e- gyenlő féllel tárgyal velünk. A Ház a tör­vényjavaslatot elfogadja. Ezután áttér a Ház a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalására. — Apponyi szólal fel újból : A mentelmi jog megsértetett. 2 csoportot kell megkülönböztetni: az egyikben And- rássy, Rakovszky, Sigray a másikban egyedül Beniczky állott. A bizottság jelentésével szemben bebizonyosodott, hogy Beniczky nem volt a Ra­kovszky kormány tagja. A jelentős azt mondja, hogy a király-kérdésben tanúsí­tott magatartás miatt forgott fenn a letar- tóztatásí ok. Ez nem elég arra, hogy Be- niczkyt, letartóztassák. Egyetlen támpont volna itt az, hogy Beniczky kávéházakban megbeszélést tartott és hogy több egyént le akartak siker esetén tartóztatni. Hal lotta, hogy Beniczky vallomásának egy részét megtagadta, ezért indítványozza, A iimanovai csata. Naplótöredék. A körülményekhez képest elég jól átalud- tuk az éjszakát. Testünket ugyan megnyomta a kemény kő, no de lesz még ez rosszabbul is ... Én arra ébredtem, hogy egy sereg pólyák asz- szonyszemély lépeget át rajtam... Mennek be a templomba hajnali misére... Persze egyket­tőre szabaddá tettem számukra az utat, aztán j szétnéztem a templom udvarán. A fegyverek gú- j lába rakva, az őrszem le- és felsétai a puska­sor előtt. Embereim még javában alszanak... A hadtest automobiljaira, kocsijaira húzódott fői némelyik, legtöbbje azonban a még mindig elég üde pázsiton töltötte az éjszakát... For­ró teát vettünk magunkhoz, aztán mi is bemen­tünk a templomba. Bizony, ritka dolog harcté­ren rorátét hallgatni. Mise után feneketlen sárban elindultunk Limanova felé. Az úton sebesültszállító kocsik­kal találkoztunk ... Itt-ott huszárok pucolták lovaikat, egyes házaknál főzték a menázsit a sáros katonák ....... majd egy-egy konyhako­csi t 'pillantunk meg, mely elakadt az úton párol­gó tartalmával... Kisüt a nap is a bárányfel­hőkkel teleszórt égen s szinte melegünk lett a hűvös galíciai télben. Az ütegek is munká­ba kapnak s mindinkább hatalmasabb lesz a li- manovai csata dühös tüzérségi párbaja ... Dél elmúlik, amidőn a limanovai harctérre érünk. Látjuk immár a két rajvonalat, a mien­ket és az oroszét. Célunk, hogy mihamarább be­jussunk a mieink közé, akik itt vannak már nem messze a limanovai erdőszélen ... Széle­sebb alakzatra megyek át... Éppen jókor, mert egy-kettöre átmegyünK a tűzkeresztségen... Az orosz tüzérségi megfigyelő észrevett ben­nünket és srapnellzáport bocsájt reánk ... Per­sze zavar támad a harcteret még sohasem lá­tott újoncok között... Nagy erőfeszítésembe ke­rül, mig helyreáll a rend és csend, mely igen fontos kelléke a harctéri előhaladásnak... Egy volt vizérben állapodtunk meg__ Balra tő­lün k kötözőhely, csomagokkal megterhelt néhány emberem oda húzódik, hogy lerakják Miskolc város lakosságának ajándékát: alsó . ruhákat, keztyük, érmelegítők százait... A tüzérség a- zonban még mindig bennünket keres, néhány lovas is átszáguld mögöttünk a téren, majd megállapodik a kötözőhelyül szolgáló pajta mö­gött ... Ez kellett csak... Az orosz ágyúk most már a pajtának esnek, annak tetejét lángra is lobbantják a gyújtógránátok... A sok szeretet- adomány, Miskolcz ajándéka, temérdek jószívű ngi lélek szorgalmas munkája szinte pillanatok alatt lesz hamuvá. Késő este volt, mikor beértünk rajvonalunk­ba, a tízes honvédek közé \.. Embereinket szét­osztotta Kobek Béla ezredparancsnok, engem a II. zászlóaljba vezényelt a 6. század parancsno­kául. A II. zászlóalj parancsnoka Czékus szá­zados, segédtisztje Lipovniczky hadnagy, a zászlóalj «Lipi»-je. Cékus zászlóaljparancsnok, szállásán tájé­koztatott az általános helyzetről: Az orosz hadsereg vezérei gőzhenger­nek nevezik milliókra menő hadseregüket. Ezzel akarnak bennünket itt a Kárpátok tövében le­hengerelni, hogy nyitva legyen az út számuk­ra a magyar róna, a magyar főváros felé... Ma­gyarország érzi, hogy válságos napok előtt áll, hisz kiszámíthatatlan lenne az a csapás, ami érne bennünket az orosz invázió következtében. Nekünk ezt mindenáron meg kell akadályoznunk, nekünk, ha törik-szakad, de meg kell mentenünk hazánkat ettől a szörnyű csapástól... Ezelőtt négy nappal, december 6-án kap­tuk Kobilányban (híres galíciai fészek: dr. Hor­váth Géza verset is írt róla!) a parancsot, hogy bevaggoniroznak bennünket. Persze most foly­nak a kárpáti harcok, igy azt hittük, Magyar- országba visznek bennünket. Öröm járta át e­gész valónkat __ Vígan gyalogoltunk Zabier­z ow állomásig, hol 2 órakor megtörtént a vag- gonirozás és úgy 3 óra után el is indultunk. 5 óra volt, mikor Krakóba értünk. Innen Tim- bark volt utunk iránya s 9-én reggel 4 órakor már célnál is voltunk. Timbarkból mi is azon az úton jöttünk, amelyen ti ide, a limanovai erdő­szélre. Délelőtt 11-kor a helyzet a következő volt: A 10/1. zászlóalj azonnal állásba indult. Tüzérségünk erősen dolgozott, mire az oroszé is munkába lépett, úgy, hogy arcvonalunkat tel­jesen belőtte. Délután 3 órakor kaptunk pa­rancsot az előnyomulásra; a 7., 8. század tűz- vonal, 5 . 6. tartalék. Balszárnyunk tüzérségi tűzben nyomul elő, de veszteségünk nincs. Egy óra múlva sűrítés céljából előnyomulás... A sötét esthomályban majdnem az ellenséges raj- vonalat sűrítettük meg... A 8. század roha­ma ugyanis nem sikerült. Mint zászlóaljparancs­A közigazgatási bizottság ülése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom