Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-17 / 160. szám
m EGRI NÉPÚJSÁG mjEMBBBnsBKaatmammm Bélapátfalva búcsújáróhely legyen. A templom egyedüli példánya a román-gótikus építésnek. — Áldozatos munka és szeretet szükséges. Eger. 1921. júl. 16. Hazánk nyomorult állapotán sokat kesergünk. írunk, előadásokat rendezünk, hogy ez a keserűség a lelkekben elevenebbé, maróbbá legyen, de keveset teszünk, hogy a magyar keserűség akaró, cselekvő életté változzék át. Pedig mindnyájan éreszük, hogy csak az akaró, cselekvő élet hozhat számunkra eredményt. Azért a miénk az a gondolat, melyet az egri Katholikus Tudósító júliusi* száma vet föl, mert akaró, cselekvő életre hiv fel bennünket, mikor azt az eszmét adja, hogy Bélapátfalva búcsújóvóhelye legyen az egrieknek. Keresztény és magyar a gondolat; a nemzeti élniakarásnak e két, de egymástól elválaszthatatlan tényezőjével akarja megkezdeni és tudatosan folytatni a magyar életet. Apátfalva annak a kornak emléke, melyet a meggyőződéses keresztény világnézet, a valódi istenszeretet irányított. A középkor az, mely az Evangelium magvetésével lemondó, áldozatos lelkeket tudott termelni, akik a vadonokat, rengetegeket Isten kertjeivé változtatták át és ezekben aztán az ember Tiálaéneke magasztalta az Urat. Erre a munkára nagy lemondás kellett. Elhagyni a biztos otthont, fölcserélni azt a legnagyobb bizonytalansággal, a jó- barátok közűi a vad, a nyers, a pogány erkölcsű és ellenséges indulatű emberek közé menni: csak a lemondó, áldozatos lelkeknek lehetséges. Ott hagyni a már ismert, annyiszor mogszántott földet hogy a veszedelmes lápokat, ingoványokat, a zord, .sziklás erdőségeket fogják művelés alá: erre csak az az isteni szeretet, mely az örök élet fényével vonja be a lemondást, — hevítheti az embert. Ez az isteni szeretet, ez a lemondás vezérelte a középkor szerzeteseinek ezreit. Ez hozta 1232-ben ide a Bélkő alá a cisztercieket, hogy a sötétnek gúnyolt középkor szelleméhez simulva nappal a sziklákat henger- gessék el útjukból; hogy a mocsaras völgyet eke alá vegyék ; hogy a még pogány kúnokkal az Evangéliumot megismertessék és az ekeszarváí megfogassák, éjjel pedig zsolozsmájukkal az Űr dicsőségét magasztalják. Az elpusztult, az ismét vad rengeteggé vált magyarságnak nagy szüksége van erre az áldozatos, lemondó életre. Ezért annyira nagyszerű és magyar gondolat a hétszázéves Bélapátfalvát a magyar zarándoklók és búcsújárók helyévé tenni. Ott a Bélkő alatt az egyszerűségében is annyira szép templom magábaszállásra és a cselekvő élet megkezdésére hangolja azt a megtépázott magyar lelket. Nem roskadozik a pompától, a keresett díszítésektől e templom. Egyedüli ékessége a benne üralkodó szimmetria, az alkotó elemek arányossága és teljes összhangja. Valódi kifejezése építői lelkivilágának, akiktől távol volt a hívság, a külsőségek hajszolása és akik az egyszerű vonaldíszítéssel, mintegy lelkűk őszinteségének jelképével, olyan műemléket tudtak alkotni, mely magával ragad -bennünket. Igaz, hogy ezt a műemléket, mely. Magyarországon a románból a gótikába Vjaló átmeneti stílnek egyedüli épen maradt példánya, az avatatlan utódok részéről sok sérelem érte. De azok a hibák nem olyanok, amiken segíteni nem lehetne. Ha a magyarság kegyelete fölújítja majd a XIV. század búcsújaróhelyét; ha messze vidékről megindulnak majd a magyarság tízezrei az apátfalvi Nagyboldogasszony- templomhoz, amint alig 30—40 évvel ezelőtt még Kecskemét vidékéről is nagyon sokan jöttek ide: akkor a hívők ezreinek áldozatkészsége bizonyára eltávolítja a templomból azt a sok bántó dolgot, ami nagyon sérti a templom stílszerűségét és a kegyeletes szemet. Csak ne essünk a magyar betegségbe. Ne akarjunk egyszerre nagyot és mutatósat. Ne türelmetlenkedjünk, ha nem tudunk is mindjárt impozáns tömeget ősz- szehozni. Lassan, következetesen folyjék a munka. Sok keresztény egyesület van Egerben. Ne várjon egyik a a másikára. Induljanak el akár egyenként is. A fődolog, hogy minél többen megfürödjenek ott a múltra való visszaemlékezésben, amely visszaemlékezés megérinti, megfogja a lelkeket és máskor is oda vezeti őket, hogy fonnyadó magyarságuk és kereszténységük ismét föléledjen. Ott önmagára talál a magyar; a templom egyszerű szerkezetével figyelmezteti arra az áldozatos lemondásra, amellyel hajdan a templom építői életet teremtettek a puszta rengetegben és amellyel dicsőséges életet tudunk | most is teremteni a nagy pusztulás után. Gorkij Anatole Francéhoz, Moszkva főpapja Charburg püspökéhez fordult segítségért. Budapest. A M. T. I. jelenti: Gorkij Maxim táviratot intézett Anatole Francéhoz. Kéri a francia írót, hogy segítse a déloroszországi népet. Kéri mindazokat, akikből a háború még nem ölte ki az emberiességet, nyújtsanak segítséget a lakosságnak. Küldjönek élelmet és orvosszereket. Orvosság hiányában az emberek százával pusztáinak el különféle járványokban. Moszkvának orosz főpapja szikratáviratot intézett Charburg püspökéhez. Kéri, hogy, ha van szíve, mentse meg őket a szenvedésektől. A. japán trónörökös Rómában. Bécsből jelentik: A japán trónörökös Rómába érkezett az olasz királyi család meglátogatására. A trónörököst a pápa kihallgatáson fogadta és megajándékozta. I Gróf Károlyi levele Linderhez. — Pécsnek politikai hidnak kell lennie. A M. T. I. miskoiczi fiókjának magán- ■ jelentése: Gróf Károlyi Mihály levelet küldött | Linder Béla pécsi polgármesternek Spa- í latóból. Felvilágosítja Pécs hivatásáról, ; amelyet követnie kell Magyarország mos- ! tani és jövendő politikájában. Fejtegeti, hogy Pécsnek politikai híd- j nak kell lennie Magyarország és Jugoszlávia között. A két áilam közeledése automatikusan kifejleszti a cseh barátságot. Ilyen kombinációk szolgálnának alapul a középeurópai 'probléma megfejtésében. Az erdélyi román elszakadási törekvések fü szószólója. Budapest. A M. T. I. jelenti: A «Romanul« c. román lapot 1910 ben 300,000 korona alaptőkével alapította Kol- disch volt magyar országgyűlési képviselő, aki az aradi román püspökneK titkárja volt. A részvényeket legnagyobb részben a román intelligencia jegyezte. A jegyzés, amint most az kiderült, egyáltalán nem volt lehetséges, miután az alaptőkének összegét a román államkincstár fizette. Ezt az álujságot, (amennyiben titkos román nemzeti propagandát szolgált) a román állam továbbra is fizette. A «Romanul« az elszakadási törekvések legfőbb szószólója volt. Székely Hangverseny a Városi Színházban. Eger, 1921. július 26. Az Országos Menekültügyi Hivatal f. hó 23 án, szombaton, a Városi Színházban este 8 órakor jótékonycélú Székely Hangversenyt rendez. A szereplő művészek névsora a következő : K. Somló Emma, a budapesti Nemzeti Színház művésznője, Szilágyi Béla főhadnagy és zeneszerző, Madáry Béla operaénekes, Várady Pál dalénekes, Murgán Kálmán zeneszerző Mayer István és Baczó László hegedűművészek, dr. Finkey Zoltán dalónekes, Tóth Béla baritonista, a Szegedi Színház tagja és Szilágyi Sándor menekült székely-diák, csürdüngülő-táncos. Azt hisszük, hogy Eger város művó- szetszerető közönségének figyelmét nem kell külön is felhívni erre a hangversenyre, amelyet már jó ideje öles plakátok hirdetnek. Kettős célja van a hangversenynek. Az egyik az, hogy az irredentizmust szolgálja, a másik az, hogy a magyar dal, a magyar művészet örökszépségeit hirdesse. A műsor nagyon változatos. A megnyitó beszédet Szilágyi Bé*a tartja. Madáry Béla énekel, Szilágyi Béla verseit olvassa föl, K. Somló Emma szaval. Murgács Kálmán cigánykiséret mellett énekli saját nótáit. Finkey Zoltán előadást tart a magyar népdalról. A részletes műsort lapunk legközelebbi számában ismertetjük. HÍREK. Eger, 1921. julius 17. Napirend. Délelőtt: 7*10 órakor az iparos- és kereskedőtanonc iskolák felügyelő bizottságának gyűlése. 10 órakor Hegedűs Lóránt pénzügy- miniszter előadása a Városháza előtt. 10 tői 12-ig a Líceumi képtár nyitva. Délután: 12—1-ig a polgármesteri hivatalban Hegedűs miniszter küldöttségeket fogad. 4-5-ig az egri és- vidéki szőlősgazdák a városházán, a pénzügyminiszterrel a vagyonváltságról értekeznek. 7s5-kor kerületi úszóverseny. 6 órakor: Football mérkőzés az Érsekkertben. Személyi hír. Trak Géza, Eger város h. polgármestere hétfőn kezdi meg négy heti szabadságát. Helyettese Bayer Henrik városi tanácsos lesz. Előléptetés Szappanyos Pál m. kir. huszárszázadost, hevesmegyei lőnyilván- tartő tisztet őrnaggyá léptette elő a kormányzó. A gyermek nyaraltatás végre testet öltött. A népjóléti miniszter táviratilag jelezte, hogy az első száz gyermek már holnap, hétfőn délben 12 óra 37 perckor megérkezik. 50 gyermek az angolkisasszonyoknál és 50 a Halaspiaci iskolában nyer elhelyezést, A gyermekek egészségügyi felügyelőjévé dr. Temesváry István orvos- századost nevezte ki a miniszter, aki az akció sikerén eddig is sokat fáradozott. Az élelmezésről az Amerikai Vöröskereszt gondoskodik.
