Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-04 / 276. szám
dilxk postai iz&iutáss *. POLITIKAI NAPILAP. riSSÍÍíSSÍ*4? Lf®*? LiCÉ“f • yé«zés félévi előfizetést nem fogadnak el. P . RPF7v 3V imi>f Kiadóhivatal s Líceumi ngomdss« [egyed évre 150 K. — Egg faór* SOK. - Felelős szerkesztő. B EZ> RY IMRE. ^ ___________Telefon ezám SÍ,________ A bécsi kommunisták magyar vezérei ismét nem tagadták meg önmagukat... A menedékjog védelme alatt esztendők óta vígan mérgezték a lelkeket az Ember, a Bécsi Magyar Újság ólombetűivel ... A hajdan büszke császárváros sötét negyedeiben állandóan bujtogatták a jobb sorsra érdemes, szorgalmas munkásnépet a fennálló rend majdnem vörös szervezete ellen, hogy, a teljes pnsztulást, a teljes zavart, a teljes halált borítsák a felbomlott, félig romokban heverő s önmagával jaeghaso.nlott Ausztriára is . . . Most aztán felrobbantak azok a titkos aknák, amelyeket a külső negyedek tanyáiban : gyárakban és műhelyekben helyeztek el a felelőtlen, vakmerő, gonosz kezek ... A rettentő drágaság, az égbekiáltó nyomor s a hosszú háború minden átkos kísérője (nem is számítva a trianoni béke vasbilincseit) voltas azok az eszközök, amelyekkel meggyujtották a forradalmi fáklyát, amitől aztán izzóvá lett a nagy város, durvákká a szívek, őrültté a lelkek . .. A robbanás, a támadás, a teljes rom- badöntés azonban nem sikerült úgy; ahogy azt a kommunista vezérek szerették volna... A józan munkásnép nem vállalt velük közösséget, s az utolsó pillanatban a lelkek nagy kitörése aránylag könnyen levezetődött. Csak lárma és rombolás lett belőle. Tanulságokban mindamellett bővelkedik ez a féktelen zavargás, még pedig így Becs lakossága, mint a külföldi államok, főleg az antant számára . . . A volt császárváros népe adott menedéket azoknak, akik rombadöntötték Magyarországot. Keblén melengette őket, ellátta minden jóval, kenyérrel és szabadsággal ... De meg is fizettek érte a hálás • emigránsok!» Kigyő lett mindegyikből s a méreg immár dolgozni kezd a haldokló Ausztria testében. De tanulság lehet a romboló munka végre az antantnak is . . . Saját képviselőinek a vérző teste most már a bizonyság arra, hogy eddig csak élesztette azt a tüzet, mely emészti, őrli, tönkreteszi az államok fenntartóoszlopait: az Isten-félelmet, a hazaszeretetei, a tekintély tiszteletét, az erkölcsöt, az örök emberi jogokat. , Ezek nélkül pedig — a történelem bizonyítja — még egyetlen állam sem maradhatott fönn. Ha tehát Ausztria tovább kacérkodik a kommunizmussal, menthetetlenül el kell pusztulnia a föld színéről. Háromezer matyóbaba tipeg ki külföldre... A Mezőkövesdi Háziipari Szövetség újból mebkezdte működését. — A földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása. — A babajátékgyár. — Amerikába, Svájcba, Hollandiába szállítják a matyó babákat. Az egri vár költői. — Részletek Tordai Ányos vasárnapi előadásából. — (Befejező közlemény.) IV. Gárdonyi Géza. 1832 ben írta meg Vörösmarty Mihály utolsó époszát, a Két szomszédvár at; u- gyanazon időben szövődnek az első magyar történeti regény szálai Jósika Miklós agyában: 1838 ban megjelenik az Abafi, kevéssel utána Zólyomi. Az éposz örökségét, célját, feladatát, irodalmi hivatását átveszi a történeti regény. A múltat megjeleníteni; örömővel-bá- natával a sivárabbnak érzett jelent megtelíteni ; lelkesíteni erényeivel, okultatni hibáival; a kulturáltabb élet, a világosabb világszemlélet reflektorát rávetíteni a múltak homályos szövevényeire; összevetni, következtetni és mégis szórakoztatni; röviden : a mát a tegnap tanúságaival gyönyörködtetve tanítani — ez a történeti regény írójának nemes feladata. Hogy a- zonban az író e nemes feladatát betölthesse, nem elég csupán költőnek lennie, a tudás műhelyét is szorgalommal kell járnia. Ez pedig kettős munka: a képzelet és az értelem munkája s ennyit végezni csak a legjelesebbeknek adatik meg. HozEger, 1921. dec. 3. Egy bérmálás alkalmával voltam először Mezőkövesden. A rengeteg nép nem fért volna be a templomba, így a templom előtti térségen bérmált az egri egyházmegye főpásztora: Szmrecsányi Lajos dr., érsek. Felejthetetlen látványban volt részem. . . Soha életemben nem láttam még olyan pompáját a színeknek, amelyben úszott a község szorgalmas, derék népe. Szinte elkápráztatott a sok gyönyörű prusz- lik, kötény, ingváll meg miegymás, a legények lajbija, lobogó fehér inge. A fényes, különböző színárnyalatú hímzések, cakkok őszinte csodálattal töltöttek 9l e nép iránt, mely a népművészetet ilyen magas fokra tudta fejleszteni. Azóta országos hírűvé lett a köves- diek munkája: különböző hetilapok, folyóiratok foglalkoztak velük, majd bemutatták Budapesten «A matyó lakodalom» c. színdarabot is, most pedig az egész világ szárnyára veszi a matyók hirétnevőt gyönyörűséges munkáik kivitele alkalmával. A község derék vezetői régen tudták, hogy kincseket rejtenek a kövesdi asszonynép ügyes ujjai s azok a kicsiny acéltűk, amikkel az anyagra varázsolják zá még, ha a történeti érzők kivész a társadalomból, kivész az egyesekbő1, elhal- ványűl akkor az írói lelkivilágban is, — amint ez nálunk a múlt század három u- tolsó évtizedeiben történt, — akkor aztán a múltakat csakugyan az örök feledés fá- tyola borítja. Itt van Gárdonyi Gézának irodalom- történeti jelentősége : a Jókai hatása alatt már-már divatja-vesztett történeti regényt újra éleszti s az Egri csillagokkal, a Láthatatlan emberrel, az Isten rabjaival a kopár parlagot ismét virágos termőfölddé varázsolja. 1897. óta lakik Gárdonyi nálunk a Királyszéken, az egri vár tőszomszédságában. Legjobb barátja kezdettől fogva a magányosság. Maga mondta legutóbb, hogy ha lejöhne a város utcáira, tizen sem sü- vegelnék meg, oly kevesen ismerik. (Azért is csaltuk le minden áron a Tárkányi ünnepre, hogy ne mondhassa ezt többet!) De azért egyedül soha sincs. író ember nincs soha egyedül. És neki milyen társa sága volt kezdettől fogva ! Átjártak hozzá ébren s álmaiban a szomszédok: Dobó, Mekcsey, Bornemissza,Fügedi.Zoltai, Bolyki Tamás... az öreg Balogné, a hűséges Ce- cey Éva... És settegtek-suttogtak neki, ö- römüket bánatukat, szégyenüket-diadalu- kat mind-mind sorra adták s a költő csak azokat a gyönyörű rajzokat. Szívesen néz- degéli és csodálja meg azokat még a művészi szem is. Előkelő körök biztatása hiányzott ahhoz, hogy méltó módon értékesítsék a kövesdiek művészetét. Ilyenformán jött létré a háború előtt a «Mezőkövesdi Háziipari Szövetkezet», amely a népművészet fejlesztését, támogatását s a készített művészi kézimunkák értékesítését tűzte ki céljául. Ez a hazafias munkát végző szövetkezet azonban a háború kitörése után, 1914. augusztus 1-én, kénytelen volt megszüntetni működését. Persze az okok nyilvánvalóak: a nyersanyagok beszerzésén kívül a külföldi területek, amelyre a népművészet termékeit szállítani akarták, — bezáródtak a terme'ő magyarság előtt. . . Most már azonban mégis csak vagyunk valahogy. Elmúlt a háború. Igaz, hogy nincs benne köszönet, de elvégre sorompóink újra megnyíltak a külföld előtt s most nagy szegénységünkben ős nyomorúságunkban mindent el kell követ nünk, hogy mindazt, amit nélkülözni tudunk, külföldi piacokra dobjuk: csak pénzt, idegen jő valutát kapjunk érte . . . Ilyenekül kínálkoznak a mezőkövesdi nép- ipar különféle termékei a gyönyörű himhallgatott, a költő csak mosolygott: hiszen ti is csak olyan emberek vagytok, mint mi, a ti lelhetek is ép úgy dalol, ép úgy sír, mint a miénk; te apa vagy, te anya vagy, te kovács vagy, te cigány vagy: ó, hisz csak fel kell fűzni a poézis ragyogó szálára, amit meséltek, amilyenek vagytok: apánkra, testvérünkre, pajtásunkra ismerünk bennetek ! Ez a felfogás, a kidolgozásnak ez a módja teszi örökbecsű munkává az Egri csillagokat. Gárdonyi nem érezteti, hogy innen-onnan[j400 esztendeje az egri ostromnak ; stílusa megértéséhez és élvezéséhez nem kell elővennünk a régi szavak szótárát; hőseitől nem kell félnünk, hogy fön- ségükkel agyonnyomnak ; nem csodalények azok, a fantázia színes ködeiben lebegők: derék, kiváló, hős, elszánt, áldozatos emberek, de csak emberek. Apánk, anyánk, testvéreink, jó pajtásaink. Mi — a jelen vagyunk a múlt is: erényeinkkel, gyarlóságainkkal együtt. Az Egri csillagok másik címe : Bornemissza Gergely élete. Valóban a kétkötetes regénynek első fele csupán Gergely története. Gergelyé, aki ifjúsága erejét, bátorságát, mosolyát mind arra áldozza, hogy tanulja gyűlölni a törököt, hogy megmentse nevelő apját, Török Bálintot, hogy boldogítsa szíve szerelmét, Cecey Évát.
