Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-03 / 275. szám

2 _______ ____ EGRI NÉPÚJSÁG

I

II HI III1II1IH III IIHfflWUflIHWVIt fíiig^jrf.v^iiaBa—n—

s nem nyugszanak, amig törekvésüket siker nem koronázza.

Természetes, hogy az Amerikai Misz- szió minden helység kiküldöttével szemben egyformán jóindulatú s hogy mégis megbomlik a sorrend, annak az az oka, mert a Misszió sürgősebbnek véli azoknak a kérelmének elintézését, amelyeket úgyszólván hétről hétre sürgetnek részint kiküldöttek, részint igen befolyásos emberek.

Mindazonáltal megértéssel vettük a következő sorokat, amit Puchlin Lajosné, a Szociális Misszió Társulat alelnöke intézett hozzánk.

»Igen tisztelt Szerkesztő Úr!

Nem hagyhatom szó nélkül a szerdai lapban »A* miskolczi gyermekek amerikai ajándéké« hoz fűzött megjegyzést a mi jótékony intézményeinkről. A A Szociális Misszió Társulat több ízben és különféle utakon intézte kérelmét a nemzetközi segítőmisszió, a dán misszió és az amerikai segítőakciő vezetőihez. Nem hogy segélyt, de kérvényeinkre még választ sem kaptunk, még akkor sem, midőn ezek átadása pesti központunk által történt. Júniusban magam voltam Pedlow kapitánynál Schlachta Margit missziós nővérrel, hogy kérvényeink sorsáról érdeklődjek és kérésemet élőszóval is előadjam, de akkor sem kaptam egyebet, minthogy úgy ő, mint titkárja jóindulatukról biztosítottak s hogy szervezetünket előjegyzésbe vették. Magam is szeretném tudni, hogy Mis- kolcz hogyan jutott ehhez a bőséges ajándékhoz, mert többet ez ügyben ők sem tehettek, mint tettünk. Ezt akarom csak szíves tudomására hozni, hogy igenis mink is megmozdultunk. Kiváló tisztelettel Puchlin Lajosné, a Szoc. Missz. Társ. ügyv. alelnöke*.

Mi azt tudjuk, hogy a Misszió-Társulat segélyek ügyében kérvényeket adott be, azt is, hogy a Dobó István-Társaság is már négy kérvényt, a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet pedig ötöt küldött az Amerikai Jótékony Missziónak, még a folyó év júniusában, de még egyik sem kapott azokra semmi feleletet... A temérdek folyamodvány között bizony köny- nyen félredobják egyelőre azokét, akik talán, hogy úgy mondjuk: szerényebbek

sát, csak arra kérek mindenkit, aki városát szereti; aki szeret büszkélkedni az egri névvel; akit vagy egyszer már hangulatba ringatott az egri vár mohos fala, az egri várnak egri véren hízott pázsitja: vegye elő könyvtárából egyik ráérő órájában Vörösmartvt s hozza meg az egri névnek az áldozatot: olvassa el a költő királyi nyelven megírt munkáit. Mihelyt belemerült, nem fogja áldozatnak érezni többé!

Én a költeménynek csak két epizódjáról, két legszebb gyöngyéről szólok röviden. Egyik Omár és Ida, a másik Zoltai és Leila szerelme.

Hiadar vitéz valamikor régebben Dobó leányának, Idának, kezéért csengett. Azonban a kemény vúrúr eltiltja leányától s az önérzetében sértett Hiador — annál is inkább, mert Ida is kétségben hagyta szerelméről — renegáttá — törökké lesz és Omár néven küzd a török seregben hon- fiai ellen. Ida folyton hervad, de lovagjáról hírt sem hall többé.

Az ostrom kezdetén két követ jön Dobótól kérni a várat. Egyikük Omár. Csak messziről láthatja a hervatag Idát s midőn Dobó kemény szavakkal visszautasítja őket:

a többieknél. . .

Különben most értesültünk, hogy az amerikai adományokat már Putnok is megkapta, így úgy látszik már erősen keHallj választ röviden s vidd a seregeknek urához: Mink harcolni fogunk s e kisded kőrekesz itten, Melyre fog ütni, ha várnak nem, temetőnek elég.

— Omár akkor:

Mint szomorú árnyék megyen a makiári tetőkön — Rajta megáll és visszatekint, valamintha tűnődnék: Menjen-e, vagy jőjön, de megindul végre s szivének Fergetegét látszik szilajúl elvinni magával . . .

Már megingott a renegát. Ida bús tekintete, mit messziről felfogott és Dobó büszke magyar szava, mit közelről hallott — két sziiró tövis hitehagyott szíve közepéig — és erős fogadást mond:

lm, hogyan elvesztem — de tovább e bűn sora

[nem megy:

Aki legelső jön s rám azt ordítja: magyart ölj! Azt ölöm el s vele mindeneket, kik utána jövendők!

Megtartja fogadását. Az egriek kilo- pőznak a várból s rátörnek az alvó török táborra. Omár ki se húzza kardját, sőt • seregét elhag/va futott, amerre magyarnak büszke kiáltását hallá» — de Arszlán észreveszi s megérti szándékát és tőrével derékon szúrja. Leesik a holtak közé és onnan könyörög a rajta átszáguldó magyar vitézeknek: «... hagyjatok elmennem veletek s meghalnom Egerben«.

A sötét kapu kórházában találkozunk azután vele. Ida sorba járja a sebeeülterülgeti Egert is. Hátha megkapfaők mi is. . . De nem ártana;ismőt megsürgetni... Hátha június óta tényleg elfelejtették az egrieket.

két s egymásra ismernek. Omár Hiadorra változik újra s a hosszú költemény leggyönyörűbb sorai következnek, mikor szomorú életük szomorú perceit egymásnak fölpanaszolják. Megértik egymást, de már késő — «elcsattana bágyadt csókja (Ida) szelíd ajkán s ez volt búcsúja örökre«.

Aztán elbúcsúzik Hiador szerelmesétől oly közvetlen megható, átérzett szavakkal, amelyeket csak a 27 éves költő tudott írni boldogtalan szerelmének sírján. Vörösmarty szívből szakadó búcsúszava ez Per- czel Etelkától. *

Derűsebb a másik epizód. Vén Ule- mánnak ezüstszavű leányát, Leilát, a deli Hanivár szereti. Hanivár párviadalra hívja Dobó legjobb vitézét, Zoltait és hajnalom!» ott harcolnak együtt Egervize partján. A párviadalt nézni Leila; el-elsétál gyakorta a patakhoz s kezdi mérlegelni a két bajnokot. Halála hasonlítás szerelemnek, mondja a költő, addig-addig nézte szépszavu Leila Zoltait, mígnem szemét teljesen rajta felejtette.

Természetes, a magyar vitéz még a párviadal közben is felfogja az égető Magarákat s egyik kiasapáskor beront rém Ulemán sátrába s a kis bülbül-madarat

A külföld eseményei.

Óriási kommunista-zavargások Bécsben. — Spanyolországban kitört a forradalom. Sztrájkolnak az olasz vasutasok. — Zita királyné engedélyt kapott Funchalból való elutazásra.

Bécs. Tegnap, december 1-én óriási kommunista zavargások voltak az osztrák fővárosban. E zavargásokat az váltotta ki, hogy a legfontosabb élelmi és közszükségleti cikkek árai 100—150°/o kai emelkedtek. Florisdorfban 100 ezer munkás v-ett részt a tüntetésben és hagyta el a munkát. Hír szerint a kormány statáriumot fog kihirdetni. A zavargások nagy része kommunista agitáció eredménye, amint azt a Neue Freie Presse megállapította. Legnagyobb részük vörös zászlókkal vonult a városba és az Internacionálét énekelték. A zavargásoknak számos sebesültje van. A Ring- strassén lévő egyik nagy szállodában lakó külföldi állampolgárokat véresre verték. Megtámadták Williams Goodét is, a jóvá- tételi bizottság elnökét és elhurcolták ösz- szes ruháival együtt. A rendőrség sehol sem lépett fel erélyesen. Az utcai kihágások 3 városrészre szorítkoztak: a belvárosra, a lipótvárosi üzletek negyedére és a Máriahilferstrasséra. Schober kancellár, aki Gürtler pénzügyminiszterrel együtt fogadta a tüntetők küldöttségét, megígérte, hogy megtesz mindent a konjunktúra letörésére, a valuta- és deviza-üzletek szabályozására.

Bécs. A külvárosok sötét odúiban, hónapok óta készültek a kommunisták a végső ostromra azzal, hogy izgatták a tömeget a folyton fokozódó drágasággal. A magyar kommunistáknak Göndör Ferenc Náthánnak és Szántó volt népbiztosnak nagy részük van a zavargások rendezésében. Különösen a bécsi kommunisták lapja, a Proletár készítette elő a

talajt a tüntetésre. A bécsi rendőrség Már hetek előtt értesült arról,’ hogy á vezetők titkos megbeszéléseket tartanak s céljuk a forradalom megteremtése. A tegnapelőtti zavargást is a bécsi magyar kommunisták nyomdájában beszélték meg.

Bécs. A Bristol-szálló I. emeletén lakik Sir William Goode a jóvátételi bizottság elnöke. A zavargások kitörésekor az ő szobájában gyülekeztek a Bécsben tartózkodó angol és francia férfiak ős nők, kik könyörögtek az elnöknek, hogy mentse meg őket a tüntetőktől. A tömeget a- zonban nem lehetett visszatartani, 3 oldalról hatoltak be S. William Goode szobáiba. Az elnök titkára, aki tud németül, a rohanó tömeg elé állt és kérte őket, hogy ne nyúljanak semmihez. A csőcselék azonban nem hallgatott rá, hanem mindent elvitt, ami a keze ügyébe esett. A fosztogatók levetkőztették a férfiakat és nőket s csak alsó ruháikat hagyták rajtuk.

Madrid. Délután 3 órakor jelentik Párisból, hogy Spanyolországban kiütött a forradalom. A köztársaságot kikiáltották, a király elmenekült.

Róma. Az olasz vasutasok holnap sztrájkba lépnek, mert 3 sztrájkoló mu- kást büntetésből elcsaptak.

Funchal. Zita királynénak megenged- | ték, hogy Svájcba mehessen gyermeke be- i tegágyához s jelen lehessen az operációnál.

• Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen ■