Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-26 / 269. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Szombattól drágább lesz a patika is. A. budapesti gyógyszertárak tegnap már be akarták szüntetni az tizemet. — Egy kilo kodein ára 130 ezer K. — Szombaton jelenik meg az új díjszabás. Eger, 1921. nov. 25. Miskolczról vettük a hírt, hogy a budapesti gyógyszerészek már hetekkel ezelőtt arra kérték a népjóléti minisztert, hogy a gyógyszerárakat emelje fel. A jelenleg érvényben levő árszabás áraira ugyanis, a gyógyszerek beszerzési árának hallatlan emelkedése folytán ráfizetnek. A népjóléti miniszter a politikai helyzet következtében, a budapesti gyógyszerészek kívánságának mindezideig nem tehetett eleget, ennélfog- | va az a helyzet állott elő, hogy a budapesti gyógyszerészek tegnap,pénteken, üze. j műket beszüntetik. Ez ügyben kérdést intéztünk Velcsey István gyógyszerészhez, aki a következőkben volt szíves tájékoztatni erről az ügyről az Egri Népújság szerkesztőségét. — Való igaz, a gyógyszerészek már : október 15-ére Ígéretet kaptak, hogy a j gyógyszerárak nagy emelkedésére való tekintettel, revízió alá veszik a gyógyszer- árszabást. A politikai események következtében azonban ebből nem lett semmi, pedig a gyógyszer kereskedelem árai nem várnak senkire és semmire, hanem folyton emelkednek fölfelé. Úgy állunk ma, hogy minden gyógyszerész ráfizet árújára a régi taxa miatt. Én 4—500 koronát fizetek rá naponkint a kiszolgáltatott gyógyszerekre. Itt van pl. az egyik legfontosabb és leginkább keresett gyógyszer, a codein. Ennek ára ma kilogrammonkint 130 ezer korona. — Én ezt eladom kicsinyben centigrammokban kimérve, 76 ezer koronáért. A chininnek — tehát ismét a legfontosabb gyógyszerek egyikének — kilogrammonkénti ára jelenleg 30 ezer korona. Én ezért kapok a jelenleg érvényben levő árszabás szerint 14700 koronát. A jódkáli kilogrammja 12500 k. Ezt eladom 4375 koronáért. Ez. így van tovább úgyszólván az összes gyógyszereknél. És éppen a gyógyszerek nagy árhullámzása következtében a nagykereskedők, a drogériák, ha pl. egy kgr. codeint, chinint, vagy jódkálit rendelek náluk, sohasem küldenek többet, mint 100 grammot. — így avval sem vádolhatják a gyógyszerészeket, hogy régi áron beszerzett készleteik vannak. Ma egy gyógyszertárnak sincs nagyobb készlete, mint amely néhány hétre elegendő ... — Tehát feltétlenül jogos a kérelmünk, mert nekünk is élnünk kell ezekben a rettenetes időkben. Ami pedig a Közegészségügyi Tanács árszabást megállapító feladatát illeti, ki kell jelentenem, hogy a gyógyszer ára nem is tartozik szorosan a közegészségügyhöz. Ez üzleti dolog. Ez a nehezen mozgó testület van ugyanis jelenleg hivatva arra, hogy a gyógyszerárakra vonatkozóan a miniszternek véleményt adjon. Ezért kívánjuk tehát, hogy egy külön bizottság alakúljon, mely egy miniszteri kiküldött elnöklete alatt, hétről hétre állapítsa meg a gyógyszerek árait. Ilyenformán az árhullámzás nem sújtaná igazságtalanul sem a gyógyszerészt, sem a közönséget. Mert ha olcsóbbodás állana be, akkor az a külön bizottság azonnal intézkednék a gyógyszerárak árainak leszállítására; ha pedig az emelkedés tovább tartana, akkor a gyógyszerész nem fizetne rá az üzletre. Egyébként — amint a miskolczi lapok írják — a Gyógyszerészek Országos Egyesülete szerdán arról értesítette a miskolczi gyógyszerészeket, hogy az új gyógyszerárak a szombati hivatalos-lapban már megjelennek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarországfeltámadásában. Amen» Hamarosan megnyílik ajégpálya. Eger, 1921. nov. 26. Az Egri Népújság Sport-rovatábam tegnap a következő érdekes címet olvashattuk : «Megkezdődött a korcsolya-bérletjegyek váltása«. Ennek a kis hírnek az olvasása vegyes érzelmeket váltott ki az emberből. Először is eszünkbe jutott, hogy Egerben hét hosszú esztendő óta nem korcsolyáztunk. De nem azért, mintha nem lett volna tél, mintha nem lett volna fagy, mintha nem kellett volna fűteni . . . Tél is volt, fagy is volt, fűtöttünk is . . . A korcsolyát kikezdte a rozsda, aminek az oka egyébként az volt, hogy a korcsolya-pályának csúfolt pocsolya nem akart befagyni. Igaz, hogy szakértőktől nem érdeklődtünk a dolog felől, de annyit önmagunktól is tudunk, hogy a víz kémiai összetételénél fogva olyan volt, hogy nem fagyott be egyenletesen. Fagyási gátoló idegen ásványi-anyagok kerülhettek bele, amelyek parázzsá tették. A korcsolya-pályán. Ma kisétáltunk a korcsolya-pályára, amiről még a nyáron lecsapoltatía a Move vezetősége a vizet, azaz a pocsolyát. A pavilion bezárt ablakokkal hallgatott, ál- •modott arról a pezsgő elevenségű életről, amelynek nemsokára részesévé lesz. Az öreg pavilion előtt, mint széles tükörlap terült el a jégpálya. Egy teremtett lélek sem volt sehol. Az érsekkerti fák lombjai csillogó fehérséggel hajoltak ki a kőkerítés mögül. Ezüst barka-bolyhok virágoztak a csupasz ágakon és kíváncsian lesték, mikor ront a jégpályára az első szele- burdi csapat. .. Ugyan ki lesz az elsó, aki 7 hosszú esztendő után először végig- iramlik a jégen .. . ? Amint magunk is meggyőződtünk, az új jégpálya sokkal tartősabb lesz, mint a régi. Már egy centiméternyi mélységig be- pillédzett. A jég színe feketésszürke, tehát nem fehérszürke, mint a hajdani volt, mert a vizet egy közeli kútből szivattyúzzák a pályára. A pályát már hétfőn megnyitják, naponkint növekedik.*) Az olvasók május óta 5238 esetben vették igénybe a könyvtárt, amiből egy tagra 24 munka elolvasása jut. Örvendetes, hogy e munkák között elég szép számmal vannak képviselve a komoly, tudományos művek. Ezek közül sokan olvassák : Gyulay Pál: Vörösmarthy életrajzát, Simonja Zsigmond Magyar nyelvéi, Deák Ferenc Válogatott munkáit, Beöthy Zsolt A magyar irodalom kis tükrét, Riedl Frigyes Arany János életrajzát, Gróf Andrássy Gyula A diplomácia és Világháború c. művét, Váry Dezső Szibériá ját, Windisch- grätz Lajos Küzdelmeim $t, Gáspár Ferenc földrajzi könyveit. Igen kedvelt könyve közönségünknek Szekfű Gyula: Három nemzedék c. és Tormay Cecilnek Bujdosó könyve c. műve, mely állandóan közkézen forog. A legkedveltebb tudományos munka még Grátz Gusztáv könyve a Magyarországi Bolsevizmusról, általá*) Most is 80—100 kötet szépirodalmi munkával gazdagszik s a legkeresettebb jó könyvek három példányban lesznek meg. ban minden más mű, amely a bolseviz- mussal foglalkozik. Mivel pedig a Könyvtár olvasói na- gyobbára nők, a modern regényírók munkáit kapkodják legjobban, de a régebbiek is szorgalmas olvasókra találtak. Szinte csodálatos hogy olvassák Jósika Miklós: Utolsó Báthoriját, Abafiját, Fáy András Összes beszélyeit, Dante: Pur- gatőriumát és Pokolj át, . . elsősorban persze Jókait. Köztük azonban a legkeresettebb Vas Gereben korrajzai. Az új írók közül Gárdonyi Isten rabjai, Az ón falum, Szúnyoghy Miatyánkja, Herczeg Ferenc Ocskay brigadérosa és Pogányok c. műve, Gyurkovicsék, A királyné futárja, A fehér páva, Tormay Cecilnek A régi ház c. regénye, Csathő Kálmánnak, Mikor az öregek fiatalok voltak c. műve, Dräsche Lázár Alfréd : Tűzkereszt- je, Tflzpróbája, aztán persze Crocker vezet az ő érdekfeszítő limonádé regényeivel : Asszony e vagy leány? Női diplomata, Jasra gyöngyök, Kevély Katalin, Angelika, stb. stb. a legkeresettebbek. Nagy olvasóközönsége van Marlittnak, Courts- Mahlernek, Eschtrutnak. Végül nem érdektelen az sem, hogy a városunkba érkező újságokból hány példányt adnak el az ujságárúsok. A Nép és a Magyarország vezet 300—300 példány- számmal, az Uj Nemzedékből 250, a Virradatból 70, a Nemzeti Újságból 180, az Estből 150, a Pesti Hírlapból 100, a Magyarságból 25, a Szózatból 30, Az Újságból 50, a Világból 40, a Népszavából 30, a Nemzeti Sportból 75, az Uj Lapból 50, a Budapesti Hírlapból 100, a Friss Újság és Kis Újságból 5—6, a Pester Lloydből 20, a Presséből 5, a Képes Krónikából 60, az Érdekes Újságból 30, Borsszem Jankóból 30, Mátyás Diákból 20, Színházi életből 3í, Nyugatból 3, Magyar kultúrából 20, Az OjSágból 50, Erdélyi Hírekből 20, Egyen - lőségből 65, Múlt és Jövőből 6, Zsidó Szem léből 2, Milliók könyvéből 70—80 fogj el naponként, hetenként, illetve kiadásonként. Látjuk tehát, hogy Egerváros közönsége — az újságok és folyóiratok fölemelt árainak ellenére — elég tekintélyes szellemi táplálékot fogyaszt. Beneze.