Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-26 / 269. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Szombattól drágább lesz a patika is. A. budapesti gyógyszertárak tegnap már be akarták szüntetni az tizemet. — Egy kilo kodein ára 130 ezer K. — Szombaton je­lenik meg az új díjszabás. Eger, 1921. nov. 25. Miskolczról vettük a hírt, hogy a bu­dapesti gyógyszerészek már hetekkel ez­előtt arra kérték a népjóléti minisztert, hogy a gyógyszerárakat emelje fel. A jelen­leg érvényben levő árszabás áraira ugyanis, a gyógyszerek beszerzési árának hallatlan emelkedése folytán ráfizetnek. A népjóléti miniszter a politikai helyzet következtében, a budapesti gyógyszerészek kívánságának mindezideig nem tehetett eleget, ennélfog- | va az a helyzet állott elő, hogy a buda­pesti gyógyszerészek tegnap,pénteken, üze. j műket beszüntetik. Ez ügyben kérdést in­téztünk Velcsey István gyógyszerészhez, aki a következőkben volt szíves tájékoz­tatni erről az ügyről az Egri Népújság szerkesztőségét. — Való igaz, a gyógyszerészek már : október 15-ére Ígéretet kaptak, hogy a j gyógyszerárak nagy emelkedésére való tekintettel, revízió alá veszik a gyógyszer- árszabást. A politikai események követ­keztében azonban ebből nem lett semmi, pedig a gyógyszer kereskedelem árai nem várnak senkire és semmire, hanem folyton emelkednek fölfelé. Úgy állunk ma, hogy minden gyógyszerész ráfizet árújára a régi taxa miatt. Én 4—500 koronát fize­tek rá naponkint a kiszolgáltatott gyógy­szerekre. Itt van pl. az egyik legfontosabb és leginkább keresett gyógyszer, a codein. Ennek ára ma kilogrammonkint 130 ezer korona. — Én ezt eladom kicsinyben centigrammokban kimérve, 76 ezer koro­náért. A chininnek — tehát ismét a leg­fontosabb gyógyszerek egyikének — ki­logrammonkénti ára jelenleg 30 ezer ko­rona. Én ezért kapok a jelenleg érvény­ben levő árszabás szerint 14700 koronát. A jódkáli kilogrammja 12500 k. Ezt ela­dom 4375 koronáért. Ez. így van tovább úgyszólván az összes gyógyszereknél. És éppen a gyógyszerek nagy árhullámzása következtében a nagykereskedők, a dro­gériák, ha pl. egy kgr. codeint, chinint, vagy jódkálit rendelek náluk, sohasem küldenek többet, mint 100 grammot. — így avval sem vádolhatják a gyógysze­részeket, hogy régi áron beszerzett kész­leteik vannak. Ma egy gyógyszertárnak sincs nagyobb készlete, mint amely né­hány hétre elegendő ... — Tehát feltétlenül jogos a kérel­münk, mert nekünk is élnünk kell ezek­ben a rettenetes időkben. Ami pedig a Közegészségügyi Tanács árszabást megálla­pító feladatát illeti, ki kell jelentenem, hogy a gyógyszer ára nem is tartozik szorosan a közegészségügyhöz. Ez üzleti dolog. Ez a nehezen mozgó testület van ugyanis jelenleg hivatva arra, hogy a gyógyszerárakra vonatkozóan a minisz­ternek véleményt adjon. Ezért kívánjuk tehát, hogy egy külön bizottság alakúljon, mely egy miniszteri kiküldött elnöklete alatt, hétről hétre állapítsa meg a gyógy­szerek árait. Ilyenformán az árhullámzás nem súj­taná igazságtalanul sem a gyógyszerészt, sem a közönséget. Mert ha olcsóbbodás állana be, akkor az a külön bizottság azonnal intézkednék a gyógyszerárak árai­nak leszállítására; ha pedig az emelkedés tovább tartana, akkor a gyógyszerész nem fizetne rá az üzletre. Egyébként — amint a miskolczi la­pok írják — a Gyógyszerészek Országos Egyesülete szerdán arról értesítette a miskolczi gyógyszerészeket, hogy az új gyógyszerárak a szombati hivatalos-lap­ban már megjelennek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarországfeltámadásában. Amen» Hamarosan megnyílik ajégpálya. Eger, 1921. nov. 26. Az Egri Népújság Sport-rovatábam tegnap a következő érdekes címet olvas­hattuk : «Megkezdődött a korcsolya-bérletjegyek váltása«. Ennek a kis hírnek az olvasása ve­gyes érzelmeket váltott ki az emberből. Először is eszünkbe jutott, hogy Eger­ben hét hosszú esztendő óta nem korcso­lyáztunk. De nem azért, mintha nem lett volna tél, mintha nem lett volna fagy, mintha nem kellett volna fűteni . . . Tél is volt, fagy is volt, fűtöttünk is . . . A korcsolyát kikezdte a rozsda, ami­nek az oka egyébként az volt, hogy a korcsolya-pályának csúfolt pocsolya nem akart befagyni. Igaz, hogy szakértőktől nem érdeklődtünk a dolog felől, de annyit önmagunktól is tudunk, hogy a víz kémiai összetételénél fogva olyan volt, hogy nem fagyott be egyenletesen. Fagyási gátoló idegen ásványi-anyagok kerülhettek bele, amelyek parázzsá tették. A korcsolya-pályán. Ma kisétáltunk a korcsolya-pályára, amiről még a nyáron lecsapoltatía a Move vezetősége a vizet, azaz a pocsolyát. A pavilion bezárt ablakokkal hallgatott, ál- •modott arról a pezsgő elevenségű életről, amelynek nemsokára részesévé lesz. Az öreg pavilion előtt, mint széles tükörlap terült el a jégpálya. Egy teremtett lélek sem volt sehol. Az érsekkerti fák lombjai csillogó fehérséggel hajoltak ki a kőkerí­tés mögül. Ezüst barka-bolyhok virágoz­tak a csupasz ágakon és kíváncsian lesték, mikor ront a jégpályára az első szele- burdi csapat. .. Ugyan ki lesz az elsó, aki 7 hosszú esztendő után először végig- iramlik a jégen .. . ? Amint magunk is meggyőződtünk, az új jégpálya sokkal tartősabb lesz, mint a régi. Már egy centiméternyi mélységig be- pillédzett. A jég színe feketésszürke, tehát nem fehérszürke, mint a hajdani volt, mert a vizet egy közeli kútből szivattyúzzák a pályára. A pályát már hétfőn megnyitják, naponkint növekedik.*) Az olvasók május óta 5238 esetben vették igénybe a könyv­tárt, amiből egy tagra 24 munka elolva­sása jut. Örvendetes, hogy e munkák között elég szép számmal vannak képviselve a komoly, tudományos művek. Ezek közül sokan olvassák : Gyulay Pál: Vörösmarthy életrajzát, Simonja Zsigmond Magyar nyelvéi, Deák Ferenc Válogatott munkáit, Beöthy Zsolt A ma­gyar irodalom kis tükrét, Riedl Frigyes Arany János életrajzát, Gróf Andrássy Gyula A diplomácia és Világháború c. művét, Váry Dezső Szibériá ját, Windisch- grätz Lajos Küzdelmeim $t, Gáspár Fe­renc földrajzi könyveit. Igen kedvelt könyve közönségünknek Szekfű Gyula: Három nemzedék c. és Tormay Cecilnek Bujdosó könyve c. műve, mely állandóan közkézen forog. A legkedveltebb tudomá­nyos munka még Grátz Gusztáv könyve a Magyarországi Bolsevizmusról, általá­*) Most is 80—100 kötet szépirodalmi mun­kával gazdagszik s a legkeresettebb jó könyvek három példányban lesznek meg. ban minden más mű, amely a bolseviz- mussal foglalkozik. Mivel pedig a Könyvtár olvasói na- gyobbára nők, a modern regényírók mun­káit kapkodják legjobban, de a régebbiek is szorgalmas olvasókra találtak. Szinte csodálatos hogy olvassák Jó­sika Miklós: Utolsó Báthoriját, Abafiját, Fáy András Összes beszélyeit, Dante: Pur- gatőriumát és Pokolj át, . . elsősorban per­sze Jókait. Köztük azonban a legkeresettebb Vas Gereben korrajzai. Az új írók közül Gárdonyi Isten rab­jai, Az ón falum, Szúnyoghy Miatyánkja, Herczeg Ferenc Ocskay brigadérosa és Pogányok c. műve, Gyurkovicsék, A ki­rályné futárja, A fehér páva, Tormay Ce­cilnek A régi ház c. regénye, Csathő Kál­mánnak, Mikor az öregek fiatalok voltak c. műve, Dräsche Lázár Alfréd : Tűzkereszt- je, Tflzpróbája, aztán persze Crocker ve­zet az ő érdekfeszítő limonádé regényei­vel : Asszony e vagy leány? Női diploma­ta, Jasra gyöngyök, Kevély Katalin, An­gelika, stb. stb. a legkeresettebbek. Nagy ol­vasóközönsége van Marlittnak, Courts- Mahlernek, Eschtrutnak. Végül nem érdektelen az sem, hogy a városunkba érkező újságokból hány pél­dányt adnak el az ujságárúsok. A Nép és a Magyarország vezet 300—300 példány- számmal, az Uj Nemzedékből 250, a Vir­radatból 70, a Nemzeti Újságból 180, az Estből 150, a Pesti Hírlapból 100, a Ma­gyarságból 25, a Szózatból 30, Az Újság­ból 50, a Világból 40, a Népszavából 30, a Nemzeti Sportból 75, az Uj Lapból 50, a Budapesti Hírlapból 100, a Friss Újság és Kis Újságból 5—6, a Pester Lloydből 20, a Presséből 5, a Képes Krónikából 60, az Érdekes Újságból 30, Borsszem Jankóból 30, Mátyás Diákból 20, Színházi életből 3í, Nyugatból 3, Magyar kultúrából 20, Az OjSágból 50, Erdélyi Hírekből 20, Egyen - lőségből 65, Múlt és Jövőből 6, Zsidó Szem léből 2, Milliók könyvéből 70—80 fogj el naponként, hetenként, illetve kiadásonként. Látjuk tehát, hogy Egerváros közön­sége — az újságok és folyóiratok fölemelt árainak ellenére — elég tekintélyes szel­lemi táplálékot fogyaszt. Beneze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom