Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-23 / 266. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG kellene hívni, hogy azok ajánljanak olyan cég-képeket, amelyek a város történelmét jelenítik meg az utcán. Nem csoportképekre gondolok, csak apróságokra. Az utcák elnevezésének megábrázolásán kezdve. Miiyen szép cégkép-témák volnának például itt Egerben: Egy egri vitéz képe, amint törököt teper le a falon. Vagy Dobó képei. Vagy Bornemissza képe, amint legördíti a tüzes kereket. Vagy asszony képe, amint szét- bomlott hajjal, kardosán küzd a törökkel. (Még csak utcát se neveztek el itt Hős asszony ok-utcájának. Pedig ajánlottam. De, hogy a mi városunk nyelvét is megnyomorította már a pesti nyelv géniusza, a szemólyneves utca-neveket itt sem írják genitivuszosan, (— mondani mondják, de írni nem írják —), hát nem merték Írni Hős asszonyok utcája, a Hős asszonyok- utca meg kellemetlen volt a fülüknek. S emiatt elmaradt. A hősidőkből megmaradt néhány cifra harci csákány. Vitéz markába festve, milyen szép címere lehetne itt valamelyik vasáráénak. S nincs e meg minden magyar városnak a maga történelmi múltja? Hősei, költője, politikusa vagy egyéb dicsőséges nevű jelese. S nincsenek-e nemzetünknek olyan országos büszkeségei, akiknek a nevét eddig is megbecsülte minden város az utcáinak elnevezésében. Történelmi arcképeket és szobrokat azonban ne engedjen a város bolti címernek. Házdisznek szépek, de kereskedelmi vonatkozásban alkalmazva: nemzeti kegyeletünk megcsúfolása. (Láthatjuk a budai keserüviz palackjain). Házak homlokdíszének azonban gyönyörűek. Persze csakis olyan festékkel, amely nem fakul meg a napfénytől és csak kevés színnel, cementes habarcsra. Az ilyen képek könnyen megkomponálhatok, ha rajztanár vagy éppen festőművész is van a városszépítő bizottság tagjai között, meg szinházdirektor is. A témát megadja a történelmi tanár, a csoportosítást megszerkeszti a rajztanár, a történelmi ruhákat kölcsönzi egy órára a színház direktora. A többit elvégzi a fényképész. A fényképről aztán felrajzolhatja akár egy diákgyerek is. Hiszen minden iskolában találkozik jő rajzoskezű diákfiú. És hát mindenfelé vakációznak festőiskolái, vagy rajztanárképzős, vagy ipar- művészeti iskolai növendékek. Mindezekre nem gondolt eddig senki a világon. Még Olaszországban is csak ritkásan látunk egy-egy templomot vagy házat képeset. De ott is csak világrondító kereskedelmi névtáblák az utcák és terek. Járhatnánk talán már egyszer elől is. anyaga is. Ezek közül a legérdekesebb Grátz Gusztáv tanúvallomása, amely az egész király-kaland anyagára kiterjed. Feltűnést kelt az, hogy a jegyzőkönyv szerint a király nem csupán a maga elhatározásából kísérelte meg trónja elfoglalását. A mentelmi bizottság döntése még a mai nap folyamán várható. Budapest. Értesülésünk szerint a Ház elnöke a szerdai ülésen nem fog akadályokat gördíteni az elé, hogy az ellenzék szónokai a házszabályok keretén belül felszólaljanak. Az elnapolás módjának kérdése még nincs tisztázva. Bizonytalan tehát, hogy a Házat kormányzói kézirattal napolják-e el, vagy a Ház önmagát fogja-e elnapolni. Csak az a bizonyos, hogy a holnapi ülés, utolsó ülése lesz a nemzet- gyűlés jelen ülésszakának. Teljes bizonytalanság az uralkodó planéta a politikában. Bitdapest. A kisgazdapárt véleménye szerint a nemzetgyűlés mai összeállításában nem képviseli a nemzet akaratát. A Ház feloszlatása után nem tartják lehetet lennek azt, hogy az egységes párt létrejön, de nem jósolnak neki hosszú életet. Általában a kisgazdapárti politikusok állásfoglalása még nagyon bizonytalan, ami' arra enged következtetni, hogy még mindig nem érett meg az egyesülés gondolata. Budapest. A karlista lapok a szabad- királyválasztók egyik vezére, Dömötör Mihály kije'entését szándékosan elferdítve hozzák. A kisgazdapárt klubjában megjelent a függetlenségi párt 2 tagja. Az üdvözlő iratban a függetlenségi párt elismeréssel nyilatkozik Dömötör Mihálynak a királykérdésben tanúsított következetes magatartásáról. A küldöttségnek Dömötör Mihály kijelentette, hogy a függetlenségi- és a kisgazdapárt programmja ős célja végeredményében egy. S eljön az idő, amikor a két párt párhuzamosan fog harcolni a közös politikai eszményért. A nevesebb októbrista lapok ezt a kijelentést elferdítve közük. Egy esti lap »Dömötör és az októbristák« címmel igyekszik Dömötört erős oktobrista- mázzal bekenni és nevetséges .politikai machinációk hátterébe állítani úgy, hogy az októbristákkal nemcsak a szabadkirály - választók, hanem a szélsőséges legitimisták is egy úton haladnak. Hm, hm. Eső után bolondgombák teremnek. A belső politika. A szociális problémák megoldása. — A dorogi választás. — A mentelmi bizottság ülése. — A Ház ülése: az ellezék szónokai elmondhatják beszédeiket. — A Ház elnapolása. Budapest. A Nap tudósítója szerint Huszár Károly kijelentette, hogy a Keresztény Egyesülés Pártjának egyes tagjai szociális problémák megoldására mozgalmat indítottak, melyet legközelebb újabb lépésekkel fognak kiegészíteni. Remélhető, hogy ez az akció a piacon is éreztetni fogja hatását. Esztergom, nov. 22. A dorogi választó- kerületben ma volt a pőtválasztás Méliely Kálmán és Ludvigh Ernő között. Méhely Kálmánt 210 szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé választották. Budapest. A mentelmi-bizottság a mai napon ülést tartott, amelyen folytatták a király-kalandban résztvett politikusok ü- gyének tárgyalását. Az ülésen Kutkafalvy Miklós elnökölt. A tagok közül megjelentek: Hadházy Zsigmond, Mikovényi Jenő, Ranczes János, Tassler Géza, Dömötör Mihály, Pallavicíni őrgrőf, Haller József, Csukás Endre, Ereky Károly, továbbá Rubinek István és Somogyi István előadók. Az ülésen előterjesztésre került a bíróságnál már eddig előkészített anyag, sőt még a ma történt tanúvallomások Óda. Irta és a Tárkányi-ünnepen elszavalta Veszprémi/ Dezső leánygimnáziumi igazgató. Ünnepre gyűltünk... s fojt agyász keserve, Mert a halál ül létünk tengerén, S ami elűzné, mint az éjt a nappal, Oh eltűnik a biztató remény! Hisz ránk zúdult a sorsnak minden átka: Népjog hiába biztat szüntelen, Mert rab magyar nyög őseinknek földjén, Sok rab magyar a bérces végeken! S mit tár elénk az élet nagy kohója?! Van más é ott, mint sár, por, füst, salak, Rút kincsrevágyás, önzés, csúf önérdek, Mely hült szíveknek kongó hangja csak?! Ölő bújában ilyen nagy keservnek Feléd tekintünk, Tárkányi, Feléd, A szenvedések tisztító tüzében Feléd tekint e kinzott nemzedék! Miénk vagy bár és fennkölt szellemednek Miránk árasztád minden sugarát, Nevednek hire túltört városunkon: Egész országnak tapsa szállt Reád! Hol bocskoros nép szántja ugarinkat, S hová a szózatunk vétót kiált: A véreinkből annyi összetett szív Buzgón olvassa most is Bibliád! Oltárt emeltél hitnek és hazának, Mely messze szórja fényes kincseit, Bástyát a szent hit égi szózatának. . . Beszédeid ezt most is hirdetik. Költő-vetésed dúsan hajtva zöldült: Lelkekbe csendült szép harmónia, S mit összegyűjtél annyi buzgalommal: Az ének szárnyán zeng a szent ima. Ennek valál Te hű és nemes őre, Lelkes Tárkányi Béla hajdanán! Gyújtód e kincset s gyújtód a jövőre A munkás kornak feslő hajnalán. ' Egyházunk hű és tisztes papja lettél __ H ő szívvel csüngtél Te a nemzeten__ E lporló hamvad ez a föld takarja, Emléked él itt véges-végtelen! E sok szív itten — eszméd melegágya — Ujjongva, hévvel szintén ünnepel. Szerény tűzhely: egy város szíve lelke, De a magyarság temploma e hely í A szív beszél itt s ennek dobbanása Mozgásba hozza a volt nagy hazát, A Kárpátoktól le az Adriáig.... Oh, ez hirdesse jogunk igazát!! Jerünk az ünnepséghez tiszta szívvel, Testvéri lelkek egyesülete ! Fennen lobog és lángja száll az égbe __ K ísérje ezt a szív hevülete! Törvényünk legyen: szeressük nagyj ainkat, Célunk is egy: dolgozzunk emberül, S a földet, hol óh annyi rab magyar nyög, Szerezzük vissza rendületlenül!! A tözsde-láz. — Budapesti levél a valuta-spekulációkról. — Többféle láz dühöngött már Buda- pesten.'Nagyon sokféle láz: »tangó láz,« »divat-láz,« »forradalmi láz« és ki tudja még hányféle láz?! De az a láz, amely most tartja hatalmában Budapest közönségét, valamennyinél erősebb. Ez a tőzsde láz. A láz igen erős. Kipirúlt arccal, égő szemmel, kiszáradt ajkakkal jár az, akit meglep. Ez alól pedig igen csekély a kivétel. A dúsgazdag bankdirektortől az utolsó villamos-kalauzig — mindenki tőzsdézik. Az egyik »nagvban«, a másik »kicsiben«. Budapest közönsége nyerni* akar. Egyszerre. Sokat. Könnyűszerrel. Mindenki megszokott kávéházába siet, hogy a legújabb tőzsdei eseményekről értesüljön. Mohón kapja Kezébe az újságot, azonnal a tőzsde-rovatnál nyitva fel s elálló lélekzettel futja végig a valuták aznapi árfolyamát. Az újságolvasás Pesten régóta hátulról kezdődik. Kit érdekel az, hogy milyen szomorú az ország sorsa, mikor mindennél érdekesebb a valuta-piac. Ha két ember találkozik, beszélgetésük csak a tőzsde árhullámzása körül foroghat. »Hallotta már? a dollár az ezret is túlhaladta!« vagy »Nem sokáig tartok. Már beállott a lanyhulás«. S egy-egy tőzsdei hírre részben felragyognak, részben elsötétülnek az arcok.
