Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-16 / 159. szám
XXVIII. évi. 159. sz. Ära 2 korona. Kegcdiis íitM p. i miniszter vasárnap délelőtt 10 órakor beszédet mond a Kossuth Lajos-téren, mely alkalommal pénzügyi politikáját ismerteti. Minden adózó polgárnak érdeke, hogy a pénzügyminiszter beszédét meghallgassa. Ä „zöld internacioná!Ü-hoz. Eger, 1921. julius 15. Az Egri Népújság jul. 13-i számában vezető helyen foglalkozott a zöld inter- nacionáléval. Én úgy érzem, a.cikk tartalma nagyon elüt e lap szellemétől, mely határozottan nemzeti és keresztény s nem kötötte le magát egyetlen politikai pártnak sem. Támogatja a keresztény pártok mindegyikét, amely arra méltó; szigorúan bírálja meg őket, ha pártos önzésből, a nemzet nagy érdekei ellen cselekszenek. Eddig azt tapasztaltam. A szerdai szám vezető cikke azonban valami idegenkedést, bizalmatlanságot, alaptalan félelmet árul el a földmivesek nemzetközi szövetkezése ellen. A cikk hangja, szelleme engem nagyon meglepett. Megengedem, hogy a cikk-írónak nagyon sok oka van erre a tartózkodásra. Még azt is elismerem, hogy nálunk a kisgazdák politikájába nagyon sok önzés szorult, de csodálom azt a következetlenséget, mellyel a munkásságnak gazdasági alapon való nemzetközi szövetségét jogosnak ismeri el, a föidmivesektől azonban ezt elvitatja. Különben sem szabad a földmivesek zöld internacionáléját tisztán anyagias szempontból tekinteni. Munkájuknak, boldogulásuknak alapföltételét akarják biztosítani vele az Istent nem ismerő, a hazát megtagadó, a tulajdonjogot megszüntetni törekvő nemzetközi szoeialdemokraeiával szemben. És valljuk be, nem kisebb érdeke a jelen társadalmi rendnek, melynek e három megtámadott tényező fundamentumát alkotja, hogy megvédje, megtartsa azokat, — mint a munkásság gazdasági érdekeinek biztosítása. Ne csináljunk itt elméleteket; a valóságot nézzük. A nemzetközi munkásság erejét nem értékelni esztelenség, nemzetközi szövetkezésének kizárólagos anyagiasságát nem látni vakság, a kereszténység megdöntésére való törekvését észre nem venni naivság. Üdvözöljünk és segítsünk tehát minden olyan törekvést, mely szembe akar szállni a társadalmi rendünk alapját megdönteni akaró nemzetközi szociáldemokráciává!. Eger, 1921 julius 16. szombat. Előfueetésí di|ak post»! sxalmasss) i g POLITIKAI NAPILAP *2 ész és félévi előfizetést nera fogadnak el. 1 ~ 0DC7\inv tiudt . __„ 1 Felelős szerkesztő: BREZNflY IMRE. E urópának keresztény földmivesei: a spanyolok, a franciák, az olaszok, a hollandok, a németek, köztük különösen a bajorok, a bolgárok és a magyarok mind elküldték megbízottaikat Párisba. Céljuk világszövetséget teremteni keresztény alapon a keresztény társadalom legnagyobb ellensége, a nemzetközi szociáldemokrácia ellen. És ' ha megtalálják a gazdasági eszközt, amellyel minden támadást meg tudnak állítani és amelyet meg kell találniok, mert kezükben van: nem kell félni, hogy visszaélnek vele; keresztény alapon akarnak állani. Azt írtam, hogy meglepett lapunk szerdai cikke, mert amint erősen nemzeti Szerkesztőség i Eger, Líceum. Hladóhivstal i Líceum! Telefon szám ti. érzésű és keresztény lelkű szerkesztőnk gondolkozását ismerem, lehetetlennek tartom, hogy ne osztozzék fölfogásomban és meg vagyok-győződve, hogy a cikk írója' sem olyan szándékkal írta sorait, mint amilyent én, vagy hozzám hasonlóan mások is kiolvastak belőlük* „ , Egy tanar. * Mindenesetre nagy örömmel üdvözölnénk a zöld internacionálét, ha a Parisban most folyó értekezleten olyan irányú megállapodásra jutna, mint azt e cikk írója értelmezi és várja. Különösen üdvözölnénk pedig akkor, ha nemcsak a gazdák, hanem a földmives munkások is csatlakoznának e felfogáshoz, mert hiszen a zöld internacionálé sikere, szerintünk, csak ebben az esetben remélhető, az egész emberiségre jótékony eredmény csak így várható. Szerk. „Átok legyen rajtunk!“ A hadifoglyok ügye a Nemzetgyűlés előtt. — Még 1920. április 29-én interpelláltak a hadifoglyok érdekében. — A Nemzetgyűlés ülése Eger, 1921. július 15. A mai Nemzetgyűlésen foglalkozott a Ház Huszár Károly interpellációjával, amely a magyar hadifoglyok érdekében kiáltvánnyal fordúl a világ művelt nemzeteihez. Az a lelkes megértés, lelkesedés, amely egy táborba terelte ma a Házat, biztosítéka annak, hogy az a 70.000 magyar hadifogoly nem sokáig eszi már a rabság kenyerét. A Nemzetgyűlés üléséről az alábbiakban számol be fővárosi tudósítónk: Budapest. Bottlik alelnök »/ill órakor nyitja meg az ülést. Jelenti, hogy több sürgős interpellációra adott engedélyt. Ezek közűi legfontosabb lesz a belügyminiszter válasza, amely Tomory nemzetgyűlési képviselő tegnapi interpellációjára vonatkozik. Erre a Ház csak a vitatárgyalások befejezése után tér át. Csukás Imre a házszabályok értelmében szólal föl. Azt mondja, hogy a sok sürgősen bejegyzett interpelláció elveszi a tárgyalásoknak szánt időt. Elnök: Értesítem képviselő urat, hogy téved, mikor azt gondolja, hogy az interpellációk elveszik a vitáúl kitűzött tárgyalási anyag idejét. Interpellációra minden esetben csak déli 12 óra után, illetve 1 óra után tér át a Ház. Ezután Yass kultuszminiszter a testnevelésről szóló törvényjavaslatot nyújtja be a Háznak. A javaslatot az elnök átadja a Testnevelő Bizottságnak tanulmányozás végett. Hegedűs pénzügyminiszter a szeszmegadóztatást, illetve az ezt kiegészítő és módosító törvényjavaslatot terjeszti be. A törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság elé terjesztik. Csak ezután térnbk át a napirendre, amelyen folytatják Huszár Károly tegnapi interpellációjának megbeszélését. Budaváry László szólalt fel elsőnek, j Budaváry: Föl kell hívni a Nyugat fi- 1 gyeimét arra, hogy a magyarság Európa védőbástyája volt és fegyverrel kezében küzdött a Kelet ellen akkor, amikor a művelt Nyugat minden fejlődését és kultúráját szabadon fejleszthette. A Nyugat saját nemzetiségében fejlődhetett, még pedig azért, mert nem volt körülvéve sok idegen nép által és nem kellett attól félnie, hogy beolvasztják. Mi ekkor védőtoronyként állottunk Európa előtt. A Nyugat ezt tudni fogja és segítségünkre lesz foglyaink hazahozatalában. Másodiknak Kiss Ferenc szólalt fel: Kiss: Átok legyen rajtunk, hogy eddig is eltűrtük azt a nagy szégyent, hogy mai napig is 60—70.000 gyermekünk van idegenben. De átok legyen azokon is, akik visszatartották és elrabolták tőlünk. Föl kellene hívni a világ összes tanárait és tanítóit, hogy legyenek segítségünkre fiaink hazahozatalában. Én már 1920. április 29-én benyújtottam egy javaslatot a hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Sajátságos módon ezt a mai napig — elhallgatták. Pedig azóta legalább is 80 millió korona folyt volna be erre a célra. A keresztény szocialista tanítók néhány héttel ezelőtt határozatot hoztak, hogy a hadifoglyokat mielőbb szállítsák haza. Most én kérem a T. Nemzetgyűlést, hogy támogassák Huszár Károlynak ezt a kiáltványát és ugyanúgy, mint a keresztény szocialisták,
