Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-15 / 158. szám

2 Ka EGRI NÉPÚJSÁG isasiiaa­ugyancsak hevesmegyei 2200 holdas bel­terjesen művelt birtok. Az érvek alapján Póka József elő­terjesztésére a Gazdasági Egyesület föl­terjesztéssel fordúl a pénzügyminiszterhez. * * * A bekövetkezhető űj adóterhek eny­hítése céljából elhatározta az igazgató vá­lasztmány, hogy az egyesület kebelében üzemi szakosztályt állít fel. Az üzemi szak­osztálynak az lesz a hivatása, hogy a kö­zép- és kisgazdaságok vagyoni és jöve­delmi mérlegét, számadásait ellenőrizze, illetve elkészítse, Ä szakosztály által elkészített mér­leg lesz majd alap az adókikiveté­seknél, mi által a szakosztály segítségére lesz a pénzügyi hatóságok­nak és egyúttal összeegyeztető működést fog kifejteni a gazdaközönség és a pénz­ügyi hatóságok között. Amikor tehát a ja­vaslatból — a módosítások után —- tör­vény lesz, az üzemi szakosztálynak ala­possággal, de méltányossággal elkészített mérlege védekezést nyújt a törvény eset­leges túlzásai ellen. A gyűlésnek jelentős tárgya volt an­nak a már fennálló összeköttetésnek a be­jelentése, amelyet dr. Bobory György fő­ispán és Póka József titkár teremtettek meg az Orsz. Mezőgazdák Szövetkezete és az Egyesület között. Egerben, vármegyei hatáskörrel, az országos Szövetkezet ki- rendeltséget állít fel, amely a Gazd. Egye­sület irányítása mellett működik. A kiren­deltség a Mezőgazdák Országos Szövet­kezete hatalmas vagyoni erejének teljes fedezete mellett hivatva van a gazdakö­zönség mindennemű termelvényét közvetette­mül átvenni és mindennemű beszer­zési szükségletét közveletlenül kielé­gíteni. A drága közvetítést tehát ez a kiren­deltség ki tudja majd küszöbölni már mű­ködése elején is, amit már ebben a hónap­ban várhatunk. * A nagyfontosságú gyűlés Xdraefl Jenő elnök, megyebizottsági tag zárószavával és az eredményes munka teljesítésének tudatával oszlott szét. Egy magyar fogoly levele. Huszár Károly interpellál. — A nemzetgyűlés ülése. Budapest, 1921. július 13. A tegnapi nemzetgyülesen az elnök kisebb fontosságú bejelentései után Ber- nolák népjóléti miniszter válaszolt Rup pert Dezsőnek a »hitvány . . .« kiszőlására és ezt a kormány nevében visszautasította. Engedelmet kérek t. Nemzetgyűlés — mondotta — ha nekem valaki a szemem­be mondja, hogy miniszteri megbízásom­mal bűnöket takargatok, ez hitvány ki­szólás. — Amikor én felőrlöm teljes erőmet a haza érdekében, akkor nem szolgálha­tom sem az én, sem minisztertársaim ér­dekét, ha nem teszek különbséget egyéni és politikai becsület között. Ebben az or­szágban a bűnt üldözni kell, hiszen a tör­vény is előirja a bűntett üldözésének kötelességét. Aki pedig ezt nem teljesíti, az vét a jogrend ellen. Ezennel felhívom a közigazgatás figyelmét arra, hogy az igazságszol­gáltatás körül a legenergikusabban járjanak el. A kormány a teljes jogegyen­lőség és jogrend alapján áll. Mi semmi bűnt sem takarhatunk el, sőt azon vagyunk, hogy az országban teljes jogrend legyen. Ezeket kötélessőgemnek tartottam elmon­dani. (Élénk zaj, helyeslés és taps.) Ezután Huszár Károly emelkedett szólásra : — Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, tisz­telt Képviselőtársaim. Nagyon kérem, szen­teljenek egy kis időt azon szerencsétlen magyarok sorsának, kik már hét eszten­deje szenvednek idegen földön. Minden keserűségük és szenvedésük a mi keserű­ségünk, a mi szenvedésünk. Tegyük lehetővé, hogy hadifoglyain­kat hazahozzuk és ne engedjük idegenben sínylődni. Ez a mi kötelességünk. És meg kell mutatnunk, hogy ké­pesek vagyunk saját gyermekeinket a nyomorból kiszabadítani. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadi­foglyainak összessége meghaladta a két mil­liót. Ezek közűi orosz volt egymillió hat­vannégy ezer, olasz négyszázezer, szerb tizenegyezer, angol kétszáznyolcvannyolc, román negyvenhétezer. Ezek a hadifoglyok azóta mind otthon vannak. Az osztrák-magyar hadifog'yok száma a forradalom kitörésekor négyszázegyezer volt. 1919. július végén kétszázkilencven- háromezer és ma még hatvanezer magyar fogoly van Oroszországban. Egyesek azonban még ennél is több-' re becsülik hadifoglyaink számát, mivel hivatalos adatok szerint száztízszer hadi­fogoly pusztúlt el Oroszországban. Száz­tízezer hadifogolyról nem tudunk semmit. 1919. július végén hazaszállítottak összesen négy venháromezernyolcszázhet- vennégy embert. A mai napig összesen hazajöttek száma hetv.enkilencezerkétszáz- hetvennégy, amelybe beleszámítottam az osztrák és cseh állampolgárokat is. Az összbirodalomnak négyszázegy­ezer magyar és osztrák hadifoglya volt Oroszországban. Ma körülbelül 60—70.000 hadifogoly van idegen földön. Hány csa­lád foglalja imába Isten segítségét haza­térésükért. Hány családnál hiányzik a ke­nyérkereső, hány családnál volt 19—20 éves gyermek, negyven éves meglett férfi! Egy példát hozok fel a sok közűi. Péterváron börtönben sínylődik egy ma­gyar hadifogoly, akinek sikerűit egy leve­let csempészet útján hazajuttatni. (A levelet olvassa.) «Itt sínylődöm Pótervár börtönében. Hat év óta vagyok hadifogoly. Először fogolytáborban voltam, hol a cseh és szerb légiók katonái szigorúan bántak velünk. Megúntam az örökös szenvedést és amint a körülmények megengedték, elszöktem. Mikor Pétervárra értem, a magyar szekció börtönöd vetett. Már 2 éve síny­lődöm itt és nincsen semmi remény a sza­badulásra. Nincsen, ki segítségünkre jönne. Or­vos nincsen ős hiába várjuk a megszaba- dúlást. A Nansen-féle akciót hiába várjuk. Tudomásunk szerint Pétervártól Irkutzkig nagyon sok szenvedő baj társunk van.» Huszár azzal végezte beszédét, hogy inkább adjuk ki az itteni bűnösöket, sem­hogy a mi véreink továbbra is Oroszor­szágban szenvedjék a legborzasztóbb kí­nokat. (Ülés tart.) Hegedűs pénzügyminiszter hol­nap este városunkba érkezik. Nemzetgyűlési képviselőnk azt táv- iratozta dr. Bobory György főispánnak, hogy Hegedűs Lóránt szombaton este 9 óra 4 perckor ideérkezik. — Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor előadást fog tartani a Kossuth-téren. KÜLFÖLDI HÍREK A M. T. I. jelenti. Tegnap 333 magyar érkezett haza az orosz rabságból. Ez a szállítmány az első eredménye annak a nemes vállalkozásnak, amelyet Nansen, északi sarkutazó kezdett. Az expedíció Turkesztánbói és déli Orosz­országból gyűjti össze a foglyokat. — A gyűjtő-állomás Novoroinkszk-ben van. A szállításokra Furnier swájczi kapitány, a Vöröskereszt fővédnöke ügyel. A haza- szállítás a Fekete-tengeren és a Földközi­tengeren keresztül történt. A tegnap be­futott gőzösnek a neve «Wittberg« és ez az első ebből az expedícióból, amelyik magyarokat hozott. A még Oroszországban sínylődő 50 ezer magyar bizakodással vár­hatja, hogy a Nansen expedíció révén ha­zakerül. Frankfurt. Az amerikai pénzvilág ki­küldötteit a Kereskedelmi Kamara fogadta Frankfurtban. A delegátusok Newyorkból, Chikágóból és más világvárosokból jöttek, a legtöbbjük bankár és pénzkirály. Azért jöttek Európába, hogy tanulmányozzák az itteni tényleges' gazdasági helyzetet és hogy ennek alapján a világgazdaság prob­lémáját helyes útra tereljék. A frankfurti kereskedők, iparosok és bankárok tanácskozása az amerikánusok- kal, minden hivatalos jelleget nélkülöz. Tisztán csak a kereskedelmi és ipari érde­keltség próbál — távol a politikától — uj gazdasági összeköttetést teremteni Amerika és Németország között. Az amerikaiak érdeklődtek a jóváté­tel felől s meglátogatták az amerikai meg­szálló csapatokat. Legközelebb Berlinbe, Prágába és Bécsbe mennek. M. T. I. Értesülésünk szerint e hó 17-én összeül a legfelsőbb tanács, hogy ^öntsön a felsősziléziai kérdésben. A meg­oldást illetőleg már nem lehet semmi két­ség. Az angolok ugyanis elfogadták a Sforza gróf felosztási tervezetét. Olasz és angol részről tehát már kész is a meg­egyezés. A legfelsőbb tanács összehívása tehát már csak formai külsőség, amely semmit nem változtathat a dolgokon. N. W. J. Konstantinápolyi híradás szerint a kemalisták és a bolsevikiek ál­lamcsínyt akartak végrehajtani a meg­szálló szövetségesek ellen. — A kemalisták a bankodba betéteket helyeztek el, amely­ben bombák és robbanó anyagok voltak. Az angol francia megszállók eddig 370 embert tartóztattak le összeesküvés miatt. A román parlamentben Take Jonescu foglalkozott Magyarországgal. Többek kö­zött azt mondotta, hogy Románia nem akarja Magyarországot acélfallal körül­venni. Sokkal fontosabb az, hogy jóban legyünk Magyarországgal, sem hogy erő­szakkal rossz viszonyt teremtsünk. Közbekiáltás :• Mi lesz a magyar propagandával ? Ki szereli le a sajtó propagandát? Hogy lehetett tűrni eddig is az ire­denta politikát saját területünkön ? Take Jonescu: A trianoni szerződés betartása az antantkötelessége. Debizonyos az, hogy az antant ennek a kötelességé­nek, sőt érdekének nem tud eleget tenni. Közbekiáltás: Mi lesz a magyar hadsereggel ? Ki szereli le ? Take J. indulatosan : Meggyőződésem az, hogy, ha az antantnak nem sikerül az érdekeit megvédeni, itt van a: szövetséges három nagyhatalom, a kisantant, amely végre fogja hajtani, a trianoni béke utasí- í tásaft!

Next

/
Oldalképek
Tartalom