Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-13 / 258. szám

Ära 2 isorcma.

Eger, 1921. november 13. vasárnap. XXVIIL évi. 258. sz.

Kormányozható őrültség.

Eger, 1921. nov. 13.

Olvassuk a lapokban, hogy a föld mívelésügyi miniszter legfőbb bizalmi embere, a kiviteli panama hőse, Esküdt Lajos — megőrült.

Olvassuk ős gondolkozunk rajta.

Esküdt Lajos szerényen kezdte pályáját. Nagyon szerényen. Valami tized- rangú hivatalnokocska volt a Máv.-nál. Olyanféle, amit kevés iskolával el lehet érni. A forradalom azután őt is felszínre vetette, mint annyi más csekély súlyú embert s a felszínen megtartotta a proletár-diktatúra is.

Eddig elég természetes a pályafutása. Kevésbbé lehet azonban megérteni, hogy a «kurzusának csúfolt új politikai irányzat idején sem merült vissza az ismeretlenség homályába. A kisgazda-párt vezére nem tekintett olyan csekélységekre, hogy Esküdt úr mind a két forradalomban tényező volt s addigi érdemeinek elismeréséül előkelő állásba segítette, sőt jutalmul megtette bizalmasának.

E minőségében azután valóságos nagyhatalom lett ez a kis emberke. Olyan hatalom, aki még a munkában megőszült miniszteri tanácsosoknak is parancsolgatott, a nyomortól meggémberedett osztálytanácsosoknak meg éppen elnézett a feje fölött.

De hogyis ne, mikor százak, ezrek hajlongtak előtte s lesték a mosolyát. Pénztárcája dagadt az öt és tízezresektől, folyószámláján pedig csak úgy sorakoztak a milliók. Automobilon járt, mint afféle fontos állami egyéniség. Mindenütt ott volt, ahol di ágán, ahol pazarolva lehetett mulatni . . .

És senki sem kereste, senki sem kutatta : honnan e/, a jómód; miből telik a nagyúri élet; mi a forrása folyton szaporodó vagyonának. Még mikor figyelmeztették erre a pártfogóját, politikai életünknek vezérlő egyéniségét: akkor sem viza gálát indúlt meg, hanem újabb előléptetést akart kierőszakolni a számára.

POLITIKAI NÄPILÄP.

Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE.

Szerkesztőség i Eger, Liceam. SisdéMv&talí Líceumi tsgcmda, Telefon szám il.

Igen, mert Esküdt Lajos nagy hatalom volt. Okos ember volt. Zseniális ember volt. Nélkülözhetetlen volt a kiviteli engedélyek intézésében.

Jött azután egyik újságnak leleplezése s annak nyomán a világraszóló botrány, majd a sok letartóztatás ... És Esküdt űr is bekerült jól megérdemelt helyére, a börtönbe.

Nem kell azonban azt hinni, hogy a felháborodás hetekig tartott. Nem. Hamarosan háttérbe szorította a királykérdés felvetése, de még inkább annak fölvetődése s a vele kapcsolatos trónfosztás.

Esküdt Lajos neve ennélfogva szinte feledésbe merült volna, ha most nem olvasnánk, hogy elmebeli állapota nem normális.

Persze, persze: míg hivatala volt, esze is volt, mig milliókkal dobálózott, okos ember volt, zseniális ember volt.

Most azután, hogy se hivatal, se hatalom, se pénz: egyszerre bolond lett

Esküdt Lajos.

Őszintén bevalljuk, hogy — amint közállapotainkat ismerjük — egy cseppet sem lepett meg ez a kormányozható őrültség.

Az egri népfőiskola.

— Védnöke Szmrecsányi Lajos dr. érsek. — 62 hallgatója van.

Eger, 1921. nov. 12.

Az egri népfőiskola, mely hétfőn nyílt meg, szorgalmasan dolgozik. Általános örömet keltett úgy a tanári karban, mint a hallgatóság körében is, hogy az iskola védnökségét Szmrecsányi Lajos dr. érsek szíves készséggel vállalta,

Érdekesnek tartjuk, hogy nyilvánosságra hozzuk a Népfőiskola 62 hallgatójának nevét, foglalkozását és életkorát a következőkben:

Balogh Alajos fényképész 37 éves, Bárdos Sándor földm. 20, Biró Lajos földrn.

20, Birő János földm. 18, Birincsik Lajos föld. 26, Bóía Dezső földm. 20, Bőgős Sándor földm. 19, Bőgős Béla ácssegéd 23, Ozeglédy Antal földm. 18, Császár Miklós földm. 19, Csapó Sándor áll rendőr főellenőr 43, Csegezy Ignác földm. 19, Csu- haji Bertalan áll. rendőr 25, Csuhaji János földm. 20, Édes Sándor tiszth. 32, Fodor Ignác földm. 24, Gallasy Dezső asztalos 29, Gazsi Márton tiszth. 29, Gergely Mihály tiszth, 32, Gönczy Sándor tiszth. 33, Gres kovics László cukrász 21, Hadobás György áll. rendőrőrm. 40, Hovanczer Péter tiszth. 30, Huppauer Flórián tiszth. 31, Janko- vics Ignác földm. 20, Jelencsik András földm. 18, Juhász János földm. 21, Istványi János tanító jel. (katona) 20, Kameniczky János földm. 18, Kánya Gyula ácssegéd

21, Kelemen József számv. órm. 25, Kisfaludy Ferenc tiszth. 31, Kocsis János földm. 21, Kocsis Bertalan földm. 18, Kovács Lajos áll. rendőr 31, Kurczweil István törzsőrm. 30, Lévay Gyula tiszth. 33, Mándoki György tiszth. 36, Mezei János földm. 21, Mezei József földm. 23, Molnár Gáspár áll. rendőr 25, Nagy József földm. 20, Németh István törzsőrm. 32, Nyissnyik Lipót törzsőrm. 32, Nyúl Ignác földm. 20, Oláh Zsigmond tiszth. 30, Polák József áll. rendőr 33, Pirnág Imre főfegyvermes- ter 41, Soós Gábor földm. 19, Stumpf József földm. 25, Stumpf Dezső földm. 19, Szabó Ferenc tiszth. 35, Szecskő György törzsőrm. 38, Taray Sándor földm. 19, Takács József törzsőrm. 32, Teimann Ferenc törzsőrm. 38, Tóth I. Zsigmond áll. rendőr- főallenőr 36, Tóth András földm. 20, Tóth Bertalan földm. 19, Urbanovics András földm. 18 és Vass Sándor földm. 34 éves.

Felolvasás. A Keresztényszociális Egyesületben f. hó 13 án, vasárnap d. e. V'gll órakor dr. Karikás József főorvos orvosi előadást tart, melyre a tagok figyelmét felhívjuk.

Magyarok éneke a XX században.

Száraz ágak között Zúg búg a hideg szél, Lombtalan erdőkön Nehéz sóhajtás kél:

«Magyarok Istene,

Nézz le trónusodról;

Ne feledkezzél el Árva fiaidról,

Magyar fíeidről!

Hadak viharában Véreztünk sokáig,

— Hadúr! Te láttad az ősök unokáit, —

Becsülettel álltunk Vérben, zivatarban És most mégis-mégis Gyász van a magyarral,

A szegény magyarral.

Akiket száz csatán Megverve kergettünk,

Azok dúlják, fosztják A mi szegény népünk.

Ne engedd ezt Isten,

Ne engedd történni,

Mi szegény hazánkat

Ne hagyd már szenvedni,

Oly soká szenvedni.

Magyarok Istene, lm, Tehozzád szólunk,

Századokon által Temellelted álltunk.

Távoztasd el a bajt Rólunk, kérve-kérünk,

Óvd meg Hadúr, óvd meg A mi szegény népünk,

Szegény magyar népünk!«

Győry Ferenc.

Madeira.

Mire é sorokat megírjuk, IV. Károly király már talán a kis Madeira-szigetre tette a lábát, hogy megkezdje azt a keserű száműzetést, amelyet Európa nagyhatalmai szántak neki.

Funchal városa, hova az internálás történik, a hasonló nevű portugál-kerület székhelye. A sziget déli részén van a kis város, amelynek 20—21 ezer lakosa van és székhelye a katonai és polgári hatóságoknak s a funchali püspöknek. Szűk utcákból áll a kis város, melyek amfiteátrálisan épültek egymás fölé úgy, hogy a tenger felől

igen szép látványt nyújtanak. Sok benne a villaszerű épület, és mert nagyon enyhe (10—24°) az éghajlata, télen igen sok, (különösen angol) mellbeteg keresi föl.

Funchalnak igen élénk a kikötője, sűrűn keresik fel hajók szén ős friss élelmiszer felszedése végett. Mint kereskedelmi hely is nevezetes; nagyobbára bort, állati bőrt, hagymát, halat, cukrot visznek ki onnét.

A funchali öböl gyönyörű kilátást nyújt. Az afrikai reggel fényes sugárözö- nében emelkedik ki az Óceán virága a tenger kéklő mélységéből. Bármennyire hányj on-vessen is szerencsés sorsuuk az öt világrész csodás tájain: nem hisszük, hogy találhatnánk valaha édesebb, szív- hezszólőbb,nyugodalmasabb helyet — akár teremtő szellemi munkára, akár álmodozó pihenésre — mint e.z a csöndes, barátságos sziget, melyet a természet bőkezűsége megajándékozott a forró őgöv minden ragyogásával, színével és illatával s amelyet az emberi kéz munkája, az európai kultúráiét minden kényelmével kipárnázott.

Egy séta Madeirában — mintha Tündérországban járnánk: körülöttünk virágzik, illatozik, fényárban tobzódik a pompázatos trópusi világ és elringatja lelkűnsSiőflsetésl díísk postai szaunassi. «gész és félévi előfizetési nem fogadunk e! Ärfciaed évre 150 K. — Egs hóra 50 W. —