Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-10 / 255. szám

EGRI NÉPÚJSÁG

2

A cserkész csapat munkálkodása fáradhatatlan, fegyelme kifogástalan, komoly. Zászlójának egyik oldalára Dobó István egri szobrát himezteti s az ő elveivel indűl útjára. Követi a kereszténység és magyarság egykori hős védőjének nyomdokait.

ügy tudjuk, hogy a mi Dobő cserkész- csapatunk a nyáron már táborba száll,

még pedig a budapesti Regnura Mariánum cserkész csapattal közösen. S reméljük, hogy majdan a «nagy táborozáskor» már nem mozognak hazánk mai szűk határai között, hanem ellátogathatnak a Tátrától a tengerpartig, valamint a délvidékre s Komárom fölé, a cserkészek legkedvesebb táborozási helyéig.

lyamán legszigorúbb parancsot ad ki az 1895—96. és ennél idősebb korosztályok azonnali leszerelésére. Egyúttal kifejezte a reményét is, hogy a többi korosztálynál is hamarosan be fog következni a leszerelés.

London. M. T. I. Lloyd George angol miniszterelnök táviratilag kérte a népszövetség tanácsának haladéktalan összehívását, tekintettel arra a helyzetre, melyet Albániában a jugoszláv-csapatok folytatólagos előrenyomulása váltott ki. Sürgős intézkedést kér arra az esetre, ha Jugoszlávia vonakodnék vállalt kötelezettségeit teljesíteni és folytatná a hadműveleteket.

Irodalom. Művészet.

A szilszkin-bunda.

Irta: Jakab József.

(Folytatás)

— A mű a művész maga, tekintete, arca, jelleme, hanyag gesztusa, vagy kapkodása. De jöjjön, elvezetem a csodás reneszánszhoz. Egy pár miniature szerénykedik a nagy vásznak mellett. Aranybronz keretbe kötött lapok, színes tusrajzok mesélnek egy-egy kötetre valót. Nézze, asszonyom, ezeket az apró képeket. Az iparművészet remekei. Corvin kódexeken láthatunk hasonló ornamentikát. Ghirlandajo és Atte- vante keze vezeti a művészt. Megihlette a reneszánsz, átgyúrta, átalakította. Nála nemcsak a középkori jelmezes alakok mesélnek, hanem a vonalak is, a színek, a formák. Mert ezek a kis képek mesélnek. Illusztrációk «Jancsi és Juliská« hoz, a «Gólya-kalifa« hoz, «Csipke Rózsiká« hoz, «Piroskádhoz. Két-három bestilizált jelenetben elmondanak mindent. A füstölgő cukorsüveg kémény, a vadrózsa girland, a homokóra, a nagyravágyás pávatollának és a 7-es számnak beszövése, a «Gólya- kalifa« «mutamur« felírása, a varázsló démoni alakja él e kis mesekertben, ahol megzendűl az aranyfa, amikor valaki be lép. Tanúlmányt lehetne írni mindenikről. S itt is megtaláljuk a művészt, aki a mesék világába menekül az élet realizmusa elől. A kezében homokóra és az ajkán ez az egy szó lebeg: «Mutamur«. A művész Bariss Dezső.

— Kezdem érteni az ön módszerét. Meg kell találnunk a művészt, hogy a képeiben gyönyörködjünk.

— Ellenkezőleg, asszonyom. A képhez kell hozzáférkőznünk, hogy a művészt megtaláljuk.Az «Érsekkerti részlet» áll előttünk. S most lépjünk be asszonyom, a fák közé, ahol a művész fest és a háttérben a napsugár játszik a rózsaszínű lombokon. A színek muzsikája piheg felénk. S mi leülünk egy padra. Felettünk arany- szőke haját fésüli az alkonyra hajló nap. A sárga lehullott leveleken szivárványreflexek tündökölnek. Legalább harminc féle színt rak a festő a vászonra. A fa lombja nem fontos motívuma a képnek, csak maga a törzs, amelyen árnyéxok kúsznak lefelé s az avaron pajkosan ker- getőznek. S most lépjünk ki a tárlatra, lássuk, azt festette-e meg a művész, amit látott. Ön hallgat. A szuggesztió sikerűit. Nem én, hanem a művész szuggerálta önt. Bíráljon, asszonyom. S mit szóljak ón? A teknikáről csak azt mondhatom, hogy szé les ecsettel dolgozik; sima, mint Van der Werff. De ez nem kritika, egyszerű megállapítás. A kritika kifogásol, az esztétikus az igazságot, a valóságot keresi. Pasztellszerű «A platánfa« ős a templom-enteriőr, amelyben a festő áhítata él. Ez a szug- gesztiv erejű festő Tróján Alfonz. Ezek a sima ecsetvonalak azt mutatják, hogy komoly, egyszerű lélek ős kitartó. Szívósan halad előre, hívja az újabb téma.

— Kedves barátom, most önön van a sor. Most hallgatok.

— De beszédesen hallgat, ami jóleső válasz nekem. Most nézzük meg ezt a kedves szőke portrét. 50 ik szám. «Liliké«. Az arcon titkolt mosoly lebeg és visszatükrözik a szemben. Olyan, mint egy Francesco Leonardo-fej és fehér, mint a margaréta. A teknikája hasonló a Trojánéhoz. Széles vonalú az ecsetvezetése. A színei nyugodtak. Kniesner tanár arcképe a . művészet türelem játékát mutatja. A fej valóságos anatómiai tanűlmány. Giardellora emlékeztet az arc és a fej plasztikája. A mestere Tóth Gyula. De most azt-ajánlom, asszonyom, hogy menjünk haza. Ön szemmel- láthatőan fáradt. Holnap ismét eljövünk és ön megígéri, hogy nem vitatkozik.

— Ne féljen, otthon hagyom a «szilszkin-kabátom«,

— De csak hozza el, asszonyom. Mi lesz velem, ha megfoszt egyedüli fegyveremtől ?

(Vége.)

A téli divat.

Régen, valamikor nagyon régen, hölgyeink valóságos divatlázban voltak már ilyenkor november elején ... A téli divat j újdonságai érdekelte őket, bújták a kirakatokat, a ruhamiihelyeket, rendelték a párisi, bécsi divatlapokat... és csináltatták a legújabb divatú gyönyörűséges ruhákat, kabátkákat és kalapokat . . .

Ma ? Szintén megvan az érdeklődés a divatos dolgok iránt. Akármilyen csapás érne még bennünket, a női nem gyönge- sége folytán, a «divat» sohasem menne ki a divatból. Legföljebb ma, némelyek kivételével, százszor is meggondolják höl gyeink, hogy csináltassanak-e valamit azokból a káprázatos rajzokból, amiket a párisi ős bécsi divatművőszek röpítettek világgá így tél elején.

Ilyenformán csupán olvasás céljából Írunk a téli divatról valamit Éva leányainak, mert biztosra vesszük, hogy minden kívánságuk mellett egyetlen nagy akadálya van divatos öltözködésüknek: a leromlott valuta.

És ez annál nagyobb csapás, mert az idén mindenütt a kabát nyomul előtérbe, ami teljesen leszorította a szereplős színpadáról a kosztümöt; a női furfang,

i női mesterkedés teljes csődjét jelenti ez,

! mivel kosztűmből kabátot alakítani immár

i

! lehetetlen.

A kabátoknak bő az ujjuk és bőven van rajtuk prém. Az alapszín barna, de mindenesetre sötét. Az estélyi ruha fekete,

! rövid ujjakkal.

Úgyszintén vége a kurta, bokorugrő j szoknyának is. Ennek is meg van persze ; a maga magyarázata. Korántsem erkölcsi j szempontok, hanem egyedül az, hogy meg- í drágult a kelme, tehát Divat őfelsége nem lenne eléggé zsarnok, ha nagyobb áldozatot nem kívánna hódolóitól. Már az estélyi ruhák teljesen hosszúak s rövid idő múlva ilyenek lesznek az utcaiak is.

A cipők alacsonysarkúak és kényelmesek, persze azért mert drága a bőr! Ha olcsó lenne, bizonyára szűk cipőt a- jánlanának a divatlapok. A nagyszélű kalap ismét divatba jön.

Ami pedig a divatcikkek árait illeti, az egyenesen hátborzongató. A valamire való fogadó ruha 7000, egy pongyola 4000, utcai ruha 3000, látogató ruha 11.000, estélyi ruha 14.000, kosztűm 12.000, köppeny 20.000, szilszkin-bunda 70.000 koronába kerül. A téli divat úgyszólván csak kőt a- nyagra szorítkozik, Crepe de Chinere éa szövetre. A prém is kétféle: szilszkin és

I bereit. Egész boa-garniturát az idén nem ; hordanak. A karmantyú kimegy a divat- j ból. Nutria és szilszkin-boa ára 300«, alaszkai róka pedig 18.000 korona.

A kalapszalőnok se maradnak el a szédületes versenyben. Egy troleurkalap í 1500, aztán egy kőcsagos cilinderbársony i kalap 6000, látogatőkalap 3500, szilszkin szőrmesapka ára 6000 korona.

A cipőűzletek talán még a legszoli- dabbak. Egy meleg papucs 450, otthoni cipő 1500, utcai lakkcipő 3600, fóllakkcipő 2200, magasszárú bagaria 3200, chevrasx magasszárú 2300, antilop magasszárú 36M és egy pár selyemcipő 1850 korona.

*

Úri divat egyszerűen — nincs. Az urak valószínűen a kétszer fordított ruhákba fognak járni, csakhogy Őnagysá- gának hosszú szilszkin-kabátja, divatos kalapja és antilop cipőcskéje legyen. 8 hogy a gyermekdivatról is szóljunk valamit, a gyermekkabátkákat legalkalmasabb lesz az édes apa 20 esztendős raancheste- réből készíteni. . . Ezzel nemcsak azt fogjuk elérni, hogy a gyermekeknek jő meleg ruhájuk lesz, de azt is, hogy egyenes tartással fognak járni s feltétlenül nem fog elgörbülni a hátuk gerince.

Bl.

A külföld eseményei.

Lord Newton beszéde az angol Felsöházban a trianoni békéről. — Leszerelnek a csehek. — Lloyd George kérte a népszövetség tanácsának összehívását a jugoszláv-csapatoknak Albániába való

előnyomulása miatt.

Eger, 192. nov. 9.

London. M. T. I. A Felsőházban lord Newton kifejtette, hogy Közép Európa mostani zilált állapotát elsősorban annak a békének köszönheti, amelyet az antant hatalmak Ausztriával és Magyarországgal kötöttök. Mindaddig, míg a nagyhatalmak nem teszik jóvá ezt a tévedést, melyek a békeszerződés feltételeinek megváltoztatásával járhatnak, Közóp-Eurőpában nem fognak helyreállni az egészséges gazdasági viszonyok.

Prága. M. T. I. A községi pártok parlamenti bizottsága tegnapi ülésén Benes miniszter közölte, hogy a holnapi nap fo-