Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-10-29 / 246. szám

Rra 2 korona Eger, 1921, október 29. szombat. XXVili. évf. 246. sr. Előfizetési dijuk postai számtássti ijéaz és félévi előfizetést nem fogadónk el. j SSsgged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Sserkesáiőaégt Egér, Licéws. Kiadóhivatal i Lice» ml agoaíds. Telefoa szám 11, Újabb háború, küszöbén. A kis ántánt minden áron akcióba akar lépni ellenünk. — A román korm. mozgósít. — A mozgalom következményei elhárithatatlanok. Olaszország meggátolja ezt a lépést. Irredentizmustól félnek a csehek, ettől a rettenetes szútól, amely államok alapjait rágja széjjel halá­los bizonyossággal. Pedig ez ellen nincsen sem gyógyító fű, sem fa, sem gyökér, semmiféle csodás szérum ... Még az sem, amit most találtak ki a prágai csodadok­torok : eltiltván a vasutasokat a magyar beszédtől. Nem tekintve azt, hogy a gyáva, két­színű, árűló nép kormánya ezzel ismét a nemzeti, úgynevezett kisebbségek jogait sértette meg: rendelete borsó a falra. Olyan intézkedés, mely csak újabb iramot ad annak az áramlatnak, amelynek irreden­tizmus a neve. E tilalom sem fogja vízzé változtatni soha a magyar vért, aminthogy nem vál­toztatták azzá az eddigi intézkedések. A magyar érzést csak táplálni lehet, kiölni soha. A szenvedések Golgothája, kínzások, gyötrelmek, börtön és bitó, mind csak élesztő kovásza annak a szent reménység­nek, amely éled, él Szlovenszkó földjén minden ottmaradt magyar szívében. Az az egyszerű magyar vasutas, aki hivatását teljesítve, a betevő falat okán áll a cseh állam szolgálatában, éppen úgy fittyet hány majd ennek a rendeletnek bensőleg, mint általában a lakosság, mely­nek minden íze tiltakozik az ellen, hogy legszentebb érzésére béklyót rakjanak. Valahány cseh-szót ejt ki az ajkán, mind­annyiszor a keserűség, a düh fogja fűteni benne nemzeti érzését s vágyát: egyesülni azokkal, akiktől elszakadt. Nagyon jól tudjuk és érezzük, hogy Felsőmagyarország minden magyarjában élő valóság a fajához, őseihez és a vér­áztatta magyar földhöz, a nemzet jövőjé­nek biztosításához való, — megalkuvást és félelmet nem ismerő — ragaszkodás. Ennek a népnek nem súlyos többé semmi áldozat s nem az neki az sem, hogy el­némul az ajka akkor, amikor az édes ma­gyar szót akarja kimondani: mert tudja, hogy el kell jönnie a nagy föltámadásnak, «mikor egy nap megindul Kelet!» Addig kárpótolja őt a mi szívünk melegségéért, testvéri szeretetünkért, önfel­áldozó gondosságáért minden, amit szeme lát, füle hall... A magyar róna, a magyar domb, a magyar hegy, a magyar völgy . . . Minden fűszál, minden virág, minden fa ott az öreg Kárpátok rengeteg erdeiben. Magyarul énekel neki a szántő-vető ember, a mezőn dolgozó leány, magyarul zeng az ének lenn a bányák titokzatos méhében. ... Magyarul az erdő-mező minden madara, melyek éneke a ragyogó kék magyar eget ostromolja a föltámadásórt. Testvéreim! Figyeljetek ébredő látás­tokkal, lessétek az órát, mely majd üt a nagy találkozóra ... Mi és a magyarok Istene megbosszulunk benneteket! Bízzatok, reméljetek !! Ml. Eger, 1921. okt. 28. Becs. Okt. 28. Ide érkezett jelentések szerint a kis antant a budapesti ultimátum átadásának határidejét hétfőig elhalasz­totta. Ez a habozás a nagyhatalmak be­avatkozásának tudható be, kik a magyar király-kérdést a második puccs leverésé­vel megoldottnak tekintették. A kis antant államainak az a felfogása: fel kell hasz­nálni az alkalmat, hogy Magyarországnak belügyi dolgaiba beavatkozhasson. Prága és Belgrád mindig mozgolódik, ellenére annak, hogy a nagy antant képviselői már lépéseket tettek a mozgalom beszüntetése érdekében. A cseh és a szerb kormányok elutasítják a nagy antant állásfoglalását és Szerbia útnak indítja csapatait a ma­gyar határ felé. A kis antant, úgy látszik, elérkezettnek látja az időt, hogy szövet­ségesei jóváhagyásával Magyarország ellen vonuljon és lefegyverezze Magyarországot. A Neues Wiener Journal értesülései sze­rint a prágai kormány-körök úgy érte­sültek, hogy a mozgalom következményei elhárithatatlanok. Bécs. M. T. I. (Magánjelentés). A prá­gai kormány ma délelőtt folyamán szün­telenül összeköttetésben volt a belgrádi és párisi követséggel. Délutánra a feszült­ség enyhült, ami arra enged következtetni, hogy a követségek mindinkább egységes állást foglaltak el a prágai kormány intéz­kedéseivel szemben. A cseh kormányt kü­lönösen befolyásolják a szociáldemokraták, kik amellett vannak, hogy Magyarország­ban feltétlenül szükséges a katonai be­avatkozás, még azon áron is, ha a kis an­tantot elidegenítik a nagy antanttól. A külügyminiszter, úgy látszik, nem igen en­ged a külső hatásoknak. London. (Reuter.) Lloyd Georges már közölte az angol alsőházban, hogy a szö­vetségesek megkezdették abbeli tanács­kozásukat, hogy hová helyezzék el IY. Károly királyt. Páris. M. T. I. A Petit Párisién jelen­tése szerint Madeira lesz Károly király végleges tartózkodási helye. A nagyköve­tek konferenciájának határozata nem irá­nyult Zita királyné ellen, ki valószínűen részese sem volt a puccsnak, de valószínűen követni fogja férjét a számkivetősbe. Páris. (Havas.) A Petit Párisién sze­rint a nagykövetek konferenciája közölni fogja a nőmet kormánnyal, hogy meg nem történtneK ős céltalannak tartja Német­országnak a nagykövetek jegyzékére in­tézett tiltakozását a felsősziléziai döntés ellen. Már tegnap megtették az előkészü­leteket arra, hogy az idevonatkozó jegy­Belgrád. M. T. I. Pasics miniszterel­nök helyettese fogadta Diamandi román megbízottat, ki a budapesti események következtében mindenben szolidaritást vál­lalt a belgrádi kormánnyal. A román kor­mány korona-tanácsa, Avarescu tábornok indítványára, egyhangúlag elrendelte a kért 6 gyalogos ős 2 lovas hadosztály mozgó­sítását. Ez a mozgósítás még nem történt meg. A miniszterelnök helyettese végül kijelentette a tábornoknak azokat a pon­tokat, amelyeket a Magyarország elleni ultimátum tárgyal. Budapest. M. T. I. A román kormány megbízta Avarescu tábornokot, hogy ren­delje el a román hadsereg teljes mozgó­sítását. Róma. M. T. I. -(Szikratávirat). Az Idea Nacionale a cseh mozgósításról a kö­vetkezőket írja: Benes miniszter tervei átláttak. Nyílt titok az, hogy Csehország és Jugoszlávia csak az ürügyet lesték, hogy Magyarország ellen eljárjanak és a katonai akcióra már régen elkészültek. A nagyhatalmak, elsősorban Olaszország,már átlátott a szitán és meg fogják gátolni ezt a lépést. Olaszország biztosítani akarja a velenczei értekezlet gyümölcseit. Benesnek nincsen joga követelni Magyarország le- fegyverezését azon a címen, hogy a nyu­gatmagyarországi felkelők karlista kísér­letet követtek el. Éppen ezek a szlávok fenyegetése mutatja, hogy Magyarország még mindig ki van téve a veszélynek. A kormány jog03 kötelessége, hogy megvédje az országot a veszélytől, de ezt nem te­heti meg erős hadsereg nélkül. A lap kö­veteli, hogy a nagyhatalmak erélyes tilta­kozást jelentsenek be Bukarestben és Prágában. zék szövegét ma terjesztik a szövetséges kormányok elő, amelyek azt Berlinbe továbbítják. Paris. M. T. I. Sanguinet a Liberté- ben a következőket írja: «A magyar kor­mány a legjobbat tette, amit tehetett. Ele­jét vette annak a szerencsétlenségnek, amely őt szomszédai részéről érhette volna. A szomszédok kérlelhetetlen ellenségek és szinte leskelődnek Magyarország felé. A magyar kormány helyzete rendkívül ké­nyelmetlen, amikor a királyt őrizetbe kell vennie«. Megállapíttatott, hogy ez a cikk híven tolmácsolja a magyar közvéleményt. A M. T. I. párisi munkatársa beszélgetést folytatott Renauld szenátorral, a trianoni szerződés előadójával. Renauld kijelentette, hogy a magyar kormány és a magyar nemzet békés magatartása, a legjobb bi­A külföld eseményei. NYUGAT: Madeira lesz Károly király tartózkodási helye. — Kisért Felsö- Szilézia. — Magyarország «szebb» jövőjéről Írnak az ántánt-lapok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom