Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-13 / 156. szám
Äro 2 korona. XXViíI. évi. 156. sz. Eger, 1921. julius 13. szerda. SieSsetéaS dlj*k postai szállítással l Igész és félévi előfizetést nem fogadunk el. S&ísjsged évre 110 K. — Egg hóra 40 K> — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szee&ea^töség s Eger, Uccum, iisdáhivatali Líceumi a^omfisi Telefon széni 11, Zöld isteriaclouU. Eger, 1921. julius 12. Mayer János Parisba utazott szombaton, hogy megbeszélje a «Zöld internacionale» módozatait. A «Zöld internacionale» gondolata nem mai keletű. Régóta vajúdik ez a kérdés, de eddig nem tudott a megvalósulás útjára lépni. Az eszme ugyanis utópisztikus, körvonalai elmosódottak és iránya is határozatlan. S azt hisszük, hogy még ma sincs abban az állapotban, amely arra engedne következtetni, hogy kiforrott nemzetközi alakulással állunk szemben. A kisgazdák internacionális szövetsége gazdaságpolitikai szempontból végtelen naiv, mert az államok csak kedvező gazdasági szerződés-kötésekbe bocsátkozhatnak. Éppen ezért az ilyen szövetkezések kedvéért nem mondanak le azokról az elvekről, amelyek agrár-életüket eddig is irányították. Az agrár-politika anyag- elvűsége egy kézlegyintéssel napirendre tőr holmi jelszavakon lovagoló ős idealizmustól átfűtött tábor felett. Az államok kölcsönös agrárérdekeik megóvása szempontjából sem bocsátkozhatnak pusztán önzetlen nemzetközi összeköttetésekbe. Ez önmagában lehetetlenné teszi azt, hogy a • Zöld internacionale» önzetlen érdekkapcsolatot teremthessen nemzet és nemzet között, agrár-állam és nem agrár-állam között. S ha ez így volna is, akkor is hivatalosan, külügyi szerveink segítségével történnének a célnak megfelelő megkeresések. De ez az önzetienségi gondolat any- nyira nevetséges, hogy már a puszta említésekor is bosszankodva hessegeti el magától a közgazdász. Marad a másik ős minden bizonnyal 'való föltevés, hogy a zöld internacionale a kisgazdák nemzetek közötti érdekkapcsolata. Ez a jelenség nagyon nyugtalanító. Nemzetközi érintkezésre és összetartásra szociális bajokkal küzdő társadalmi rétegeknek van szükségük. Ily értelemben méltányos és jogos a munkások interna- cionális szervezete, de csak mint gazdasági jólétre törekvő egyesülés! A munkásság ugyanis mindig a munkaadótól függ és megélhetési érdekeinek megvédése céljából kell is védelmet keresnie. Ez a tény azonban nem haza- és nem társadalomellenes. A magyarországi szocialisták politikai elkapatottsága nem volt más, mint uralomra vágyó vezérek demagógiájának szomorú következménye. De a szakszervezkedések igazi célja kezdetben — akár a keresztények, akár a demokraták táborában — mindig csak gazdasági jelentőségű í volt és nálunk nem is lehet más, hiszen | az új választási törvény politikai jogaik gyakorlásában ma már teljes szabadságot biztosít nekik. Választók és választhatók. Amennyire meg lehet tehát érteni a munkásság nemzetközi érintkezését, ami kellő ellenőrzéssel sohasem fajul államellenessé: annyira érthetetlenné válik a kisgazdák nemzetközi szervezkedése. Mert ez a tömörülés erősen osztály-jellegű. Hiszen a kisbirtokos kisgazdák érdekeinek megvédése céljából történik, nem pedig azért, hogy nemzetközi csőkolózó és po- harazó társaságokban ünnepeljék egymást és a társulási szellemet. Ebben az alakulatban nincsenek benne a földművesnapszámosok. Ezek tudniilik munkások és a kisgazdákkal, mint munkaadókkal szemben mindig alárendelt viszonyban állanak. Ennek megfelelően inkább keresztény szociális földműves szakszervezetekben találják meg legkedvezőbb elhelyezkedésüket. Mire való a zöld internacionale akkor, amidőn a magyar kisgazda társadalomnak politikai jogai a legteljesebb mértékben megvoltak és megvannak? Mire való a zöld internacionale akkor, amikor ez a kisgazdatársadalom az egész háború alatt jómódban élt, vagyonosodott, tekintélyre vergőEger, 1921. julius 13. Ma délelőtt 9 órakor Isaák Gyula alispán elnöklete alatt s a Gok. egri kirendeltségének bevonásával a molnárok értekezletre jönnek össze. Az értekezlet szorosan összefügg az élelmezés megoldásával s a kenyér-kérdéssel. A kormány ugyanis a redukált létszámú ellátatlanok részére szükséges gabonát kétféle módon akarja biztosítani. Másfél millió métermázsát a malmok szolgáltatnak be kivetés alakjában, a hiányzó részt pedig az állam a szabadkereskedelem útján szerzi be. Az Országos Molnár Egyesület várme- gyénkint már kivetette az egyes megyékre eső kontingenst, a vármegyei Molnár Szövetség pedig saját hatáskörében minden malomra kirótt már egy bizonyos átlagot. A kivetés ellen több molnár fölebbezett és a mai gyűlésnek épen az a tárgya, hogy döntsön a fölebbezések sorsa felől. A gyűlésen a kivető bizottság mérlegeli a felhozott érveket és — határozata elől nem lehet kitérés. Az általa megítélt mennyiséget vagy elfogadják a molnárok, vagy nem. Utóbbi esetben az illetőknek a malma nem lesz szabad malom, vagyis dött? A forradalmak idején pedig, amikor milliók koplaltak, ők gyüjthettek, ők gazdagodhattak. Esetleges veszteségük, amivel a kommün sújtotta őket, korántsem sodorta olyan helyzetbe, hogy most nemzetközi úton keressenek jogorvoslást és támasztó pontot, mivel a nemzet határain belül ez lehetetlen volna. Mire való a zöld internacionale akkor, amikor azt állítják, hogy pártjuk a társadalmi osztályok felett álló párt; amikor azt hangoztatják, hogy nem törekszenek osztályuralomra? Mire való ez a lázas törtetés akkor, amikor pártjuk van az országban, nagyszámú képviseletük a parlamentben és minisztereik vannak a kormányban? Még ennél is tovább akarnak menni ? Mire való ez ? A politika nem játékszer és a hatalmi törekvések — mindig szélsőségekbe csapnak . . . ... A kisgazdapárt jól tenné, ha szétnézne maga körűi és a nemzet jövőjére is gondolna. Nem annyira politikus kisgazdákra, mint munkás kisgazdákra van szükség, mert kisgazda-politikusok már vannak. Még pedig szép számmal vannak. Dolgoznak is az ország határain belül. .. Miért akarnak dolgozni és mit akarnak csinálni nemzetközi úton is? továbbra is csak őrlési tanúsítványok ellenében őrölhetnek és ezentúl is malomellenőri felügyelet alatt állanak. Sőt, ha ezt a háborús rendszert, illetve kény- | szert választják, akkor az általuk beszolgáltatandó vámgabonáért jóval kevesebb ármegtérítést kapnak, mint a szabad malmok, mert, mig utóbbiak 600 K térítési árat kapnak, amazok csak 350 K-t. A szabad malmok és az úgynevezett kereskedelmi malmok a gabonát tetszés szerint összevásárolhatják és a szabadforgalomban értékesíthetik. Az állam ezért a kedvezményért csak annyi ellenszolgáltatást követel, hogy az összevásárolt búzából 15°/o-ot ármegtérítós mellett szolgáltassanak be. Az olyan gazdaságok, amelyek a fölebbezések miatt még a tavalyi adógabonát nem adták be, s e helyett a 2000 K-ás megtérítést még nem fizették be, a rájuk kirótt kontigenst uj búzából is kiegyenlíthetik. És természetes, hogy ezt az utóbbi megoldást választják, mert a tavaly megállapított 2000 koronáért ma épen két mázsa búzát vehetnek. Az összehívott értekezlet lefolyásáról holnap számolunk be. Molnár-gyűlés a vármegyeházán. A szabad malmok gabonát vásárolhatnék.
