Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-12 / 155. szám

EGRI 'NÉPÚJSÁG 3 Negyedórái repülés 500 korona. A miskolczi repülő postaállomás megkezdte működését és addig is, amíg a nemzetközi repülőposta forgalomba bekapcsolódhatik, utas repüléseket is végez. A repülés tel­jesen veszélytelen, mert a háborúban ki­próbált géptípusokat kiváló képzettségű pilóták vezetik. Egy repülés negyedórán- kint 500 korona. Drágasági segély a nyugdíjasoknak. A belügyminiszter a nyugdíjas tisztvise­lőknek és özvegyeknek kiutalta a drága­sági segélyt. A segély folyósítása már a napokban megkezdődik. Egri és miskolczi húsárak. Minden hozzáfűzés nélkül leközöljük az egri és a miskolczi z'sir- és hús árakat. Hadd beszél­jenek e számok önmagukért: Miskolcz, július 10. I. oszt. marhahús, eleje 44 K, I. oszt. marhahús hátulja 48 K, II. oszt. marhahús eleje 32 K, II. oszt. marhahús hátulja 36 K, Borjúhús, eleje 42 K, Borjú­hús, hátulja 46 K, Sertéshús 60 K, Sertés aprólék 30 K, Olvasztott zsir 102 K, Zsirszalonna 80 K, Háj 90 korona. — Eger, július 11. I. oszt. marhahús 40 K, II. oszt. marhahús 32 K, Borjúhús 44 K, Sertéshús 64 K. Sertés aprólék 30 K, Olvasztott zsír 120 K, Zsirszalonna 100 K, Háj 110 K. A szabadkereskedelem felé. A ke­reskedelmi miniszter szabaddá tette min­dennemű bútor behozatalát. A szabadke­reskedelem tárgyai lettek még a következő cikkek: gombostűk, aranyozott és ezüstö- zött kapcsok, csattok, glicerin, nitrobenzol, borotva, szappan, kalapok mindenféle for­mában, sapkák, plüss és bársonyból ké­szült fövegek, a selyemből valók kivételé­vel, emberi használatra szánt bőrárúk, így böröndök, tokok, főkabőrtárcák, továbbá borjúbőr és minden egyéb cserzett bőr, szövöttárúk, melyek 50 százaléknál több selyemanyagot nem tartalmaznak és nincse­nek hímezve. Ez a hír kellemesen fogja érinteni a férjhez menendő leányokat, sőt az új asszonykákat is, akik egy és más bútordarabban talán hiányt szenvedtek, mert a szabadkereskedelem bizonyára le­töri az árakat s így a föntebb említett cikkek is olcsóbbak lesznek. A villamos energia kihasználásá­nak törvénye. Értesülésünk szerint a ke­reskedelemügyi miniszter átdolgoztatta a villamos energiák kihasználására vonat­kozó eddig készült törvényjavaslatokat és az ősz elején a nemzetgyűlés elé szándé­kozik terjeszteni a most készülő új tör­vényjavaslatot. Tolvaj a cipész-sátrak között. Né­met Károlyné kiskörei lakos a heti piacon járkált, lábbelit szándékozott venni. Drá­gába a cipőt és semhogy sokat fizessen, lopott egy pár papucsot és egy pár cipőt. Rajtakapták és bevitték a rendőrségre, a- honnan egy őrizetlen pillanatban kiosont és menekülni akart. Azonban újra elfog­ták és lezárták. Anyakönyvi hírek. Újszülöttek név­sora. Frankó András asztalos mester László, Dankó László takarékpéntári titkár László, Péter József szabó segéd Erzsébet, Schvarcz Menyhárt bádogos mester Mária nevű gyermeke. Jegyesek: Nagy János földműves és Szabó Katalin egri, Gál Sándor csizmadia mester és Tamasy Erzsébet egri, Reinics János mézesbábos és Nagy Mária egri lako­sok. Házasságot kötöttek: Gergely László vaskereskedő és Oláh Ottilia egri lako­sok. Meghaltak: Keske Sándorné szül. Lepres Mária földmüvesnö 65 éves, özv. Cseh Bertalanná szül. Gál Anna szakácsnő 53 éves, Borbás Ignác földműves 82 éves, Tóth Erzsébet 13 hónapos, Kormos Ferenc 5 hónapos, Tóth Lajos 7 hónapos korában, Elveszett vasárnap este egy lapos, massziv, arany, óralánc. A becsületes meg­találó jelentkezzék a kiadóban. Jutalmul az arany teljes értését megkapja, y—1 A Propaganda Vállalat üzlete köl- csönkönyvtárral felszerelve Érsek-útca 1. szám alatt van. 20— Ä Népjóléti Miniszter Ur a debreczeni rok- j- kant iskolával kapcsolatosan f. év szeptember havá­ban eggéves mezőgazdasági tanfolyamot fog meg­nyitni oly hadirokkantak részére, akik legalább négy elemi iskolát végeztek, földmives emberek és rokkant­ságuk óta más kiképzésben nem részesültek. Részletes Eger, 1921. július 11. Fölkerestük a Közeilátás igazgatóját, Hecser Bélát és kérdést intéztünk hozzá, hogy a gazdasági évnek ez utolsó, legne­hezebb hónapjában ki tudja-e osztani a megszabott fejadagot. — Papiroson ki tudom, — mondotta. — mert a kiutalás megtörtént. De a liszt még nem érkezett meg. A jövő gazdasági évben, a szabad forgalom mellett az ellátatlanok élelmezé­se még nagyobb gondot fog okozni. — A miniszteri rendelet értelmében új ka­tasztert kellett csinálni, amelyből az eddigi tagok közül kihagytuk az önálló iparo­sokat, a kereskedelmi alkalmazottakat és a magántisztviselőket. A jövő évi élelme­zési létszám igy csak 10.943. Fele a ta valyinak. — A fejadag és az árak, igazgató úr? Ezek még nincsenek megállapítva. Egyelőre annyit mondhatok, hogy a köz­ellátás, mint intézmény, nagy nehézségek­nek néz elébe. Valószinü, hogy az alacso­nyabb létszám miatt könnyen ki tudjuk majd elégíteni a tagokat, de mi Jesz azok­kal, akik a lisztából kimaradtak?? — A rendelet, szerint az önálló iparos, a kis­iparos (szabó, cipész, stb.) nem vehető fel a közellátásba. Már pedig nagyon sok kis­ember van, aki nem tudja beszerezni ma­gának egész évi szükségletét, mert egy mázsa búza már most 1100 K. Viszont, ha apránkint akarja bevásárolni búzáját, ak­kor a mindenkori fuvardíj az utolsó fillért is kiveszi a zsebéből. Naponta százával jönnek hozzám — folytatta az igazgató — kérni, hogy vegyük fel őket az ellátatla­nok közé. És — rendelet ide, rendelet oda, — méltányos esetben fel is veszem. E párbeszéd alatt is valóban jön egy. önálló iparos, szabó mester, kinek munkája nincs, mert három hónapig kórházban fe­küdt. — Nos, mit csináljak ilyen esetben, kérdezte. Föl kell vennem! — üdvös a sza­badforgalom, de amint látjuk, még most is sokan vannak, akik nem tudnak neki örülni. A vagyontalanok, vagy a kispénzű emberek a szabadságnak ezt az áldását félve, remegve várják. Nehéz kérdés még az is, hogy a ke­vés ellátatlannak honnan szerezzük be a búzát? Eddig az őrlési tanúsítványok biz­tosították a szükséges mennyiséget, de most a malmok egyrésze szabadúlni akar a cédula-rendszer béklyói alól és egy bi­zonyos kivetésben akar az állammal meg­egyezni. A kisebb malmok azonban vona­kodnak feladni az előbbi módszert úgy, hogy a végleges megállapodástól még messze vagyunk. A szabadforgalom tehát a fogyasz­tóknál is, a közvetett termelőknél is, ve­gyes érzelmekkel találkozik. Nem tartom lehetetlennek, hogy októberre, novemberre felvilágosítást ad az egri hadigondozó népirotía igaz­gatója. Eger, julius hó 8-án. Hrabovszkg hadig, nép­iroda igazgatója. 3—3 Mi az Uránia mai műsora? A »Faun szerel­me,« egy féltékeny asszony fantasztikus álma 5 fejezetben, főszereplő Helena Makowska. továbbá az Agglegények klubja, vígjáték 2 felvonásban. Ezeket megelőzi a Krupp gyárat bemutató ismeret- terjesztő felvétel. Felhívjuk a közönség szíves figyel­mét arra, hogy egy műszaki hiba helyreállítása következtében ezentúl sokkal világosabb, tisztább és élesebb, valamint szép plasztikus lesz a vetítés. Ez egyike azon bekövetkezendő sorozatos intéz­kedésnek, mely mindenkor az Uránia Színház láto­gatóinak előnyét fogja szolgálni. Mai előadás fél 9 órakor kezdődik. 8— ismét a monopóliumra térünk át. Szomorú lenne azonban, ha akkorra kiviszik a bú­zát a vámkülföldre és idehaza ismét rek- virálni kell —.eredménytelenül, mert hisz’ tudjuk már, hogy ilyen esetben el szokták rejteni a gabonát a föld alá, vermekbe és ismét a kicsirázott búzából készült... rossz kenyeret esszük. Ezután munkatársunk a vállalat üze­mének kiterjesztésére terelte a szót. Amint az uj kukorica megjelenik, a közellátás megnyitja a sertéshízlaló üzemet, amely­nek keretében zsír — és húsüzemet is kezd. Saját kezelésében dolgoztat fel és árúsít el mindent. Az üzem sikerét biztosítja, hogy a közeli bányatelepekkel keres ösz- szeköttetést, ami a túltermelés veszélyét eleve elhárítja. A vállalat nem az iparo­sokat, a képzett iparosokat akarja meg­bénítani, inkább az árak mérséklésével ezeknek akar segítségére lenni, az alkalmi kontárokkal szemben. A gabonakivitel ügy e. Nem bízunk jelentősebb export-lehető­ségben. Eger, 1921. julius 11. A Magyar Lloyd Írja: A tőzsdei helyzetre döntő hatással lehetne termésünk esetleges fölöslegének külföldi értékesítése és annak nyomán — a korona iránt megnyilvánúló kereslet. A magunk részéről le kell szögeznünk azt a' véleményünket, hogy a term,és mostani kedvező állásáról szóló jelentések ellenére sem bízunk jelentősebb export lehetőségben. Tavaly is számottevő fölösleget remél­tünk. Az események azonban azt mutat­ták, hogy mindebből semmi sem vált va­lóra, sőt a belső ellátás biztosítására na­gyon drága áron külföldi gabonát kellett venni. Ma még az a helyzet, hqgy esetleg hét-három millió mázsát kivihetnénk, azon­ban a fölösleggel a gazdák alkalmasint a vagyonváltság*egy részét fogják törlesz­teni és ha ezt akarná az állam a külföl­dön értékesíteni, akkor avval már elkés­tünk. Másrészt arra is gondolnunk kell, hogy a legpesszimisztikusabb becsléshez viszonyítva is a valóság rendesen még kedvezőtlenebb eredményt hoz úgy, hogy a gabona exportnak túlságosan nagy je- lentőséget tulajdonítani — nem szabad. Tőzsde. Zürich (Budapest) 220. Kiadótulajdonos: EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKEZET Igazgató: Radii Károly. A kenyér-kérdés válsága. Az ellátatlanok új kataszterében csak 10.943 fó szerepel. — Városi üzemek. Tőzsdei megbízásokat, alapján bonyolít le az Egyházmegyei még az nap legelőnyösebben, budapesti telefon összeköttetés Takarékpénztár R. T. 36_

Next

/
Oldalképek
Tartalom