Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-15 / 234. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG déssel fogadta a velencei egyezményt, melynek létrejöttét az olasz diplomácia sikerének tartják, A konferencián azt a megállapodást, amelyet Schober osztrák kancellár és gróf Bethlen miniszterelnök között lefolytattak, az olasz lapok jelentése szerint Schober magatartása miatt többször félbe kellett szakítani. Az egyes tárgyalásokat szinte drámai jelenetek előzték meg. Ezek mindig a tárgyalás megszakításával fenyegettek. Becs. M. T. 7. (Magánjelentés). A Neues Wiener Journal mértékadó bécsi körökben akként értesült, hogy a velencei egyezmény Ausztria részére annyira kedvező, hogy az országgyűlésnek minden egyes számottevő tagja a velencei szerződés ratifikálása mellett fog szavazni. Milánó. Stefani-ügynökség. A szocialista konferencia tegnapi ülésén Adler Frigyes felszólalt, beszédét nagy zajjal fogadták. Az elnök erélyes közbelépése folytán végre szóhoz tudott jutni. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy egy nemzetközi munkás-koalíciót alakítsanak. London. M. T. I. Az ir értekezlet ösz- szeül. Azt hiszik, hogy a letartóztatott sinnfeinistákat szabadon bocsájtják. Az ir értekezlet a letartóztatottak érdekéken egy újabb sürgős kérelmet terjesztett elő. London, október 12. Mintegy 20,000 munkanélküli tüntetést rendezett, amelynek során összetűzésre került a sor. Több ember megsebesült. nősen éjjel sok szerencsétlenség történt az utszakadások, zökkenők, árkok miatt. Az utat ezért teljesen makadam-úttesttó építettük át. A Csákány-utcát ciklopsz- szerű kövezéssel burkoltuk ki. A Szalapart-utcában az első szakaszt szintén át kellett építenünk. Ennyit mondhatok a már megtörtént munkálatokról. — Mi a programmja a főmérnök úrnak a jövőre nézve? — érdeklődött munkatársunk. — A Vitkovics-utcát még az idén ki kell javítanunk, de ehhez a képviselőtestület hozzájárúlása szükséges. Ezen az úton bouyolódik le a Bocskay-, Tárkányi- és a Gerinc-utca közlekedése. Nagy gondot okoznak az aszfaltozott utak, mert anyagot csak a külföldről lehetne szállítani. Erre azonban a mai valuta-viszonyok mellett gondolni sem lehet. Egyelőre úgy segítünk a dolgon, hogy a nagyobb aszfaltbetöré- seket kővel kitatarozzuk, hogy a télen át kitartson. A Deák Ferenc-utcánál az a baj, hogy nagyon élénk a forgalma s az aszfalt könnyű forgalomra való. Ezért kiskockakő burkolattal keli átépíteni. Az átépítésnél kikerülő anyagot is felhasználjuk. Legyen szives, Írja meg, hogy annyira gazdálkodunk a nekünk kiutalt pénzzel, hogy az 1,100,000 koronából két- három százezer még meg is marad. Ezeket mondotta a városi főmérnök. Csöndesen dolgozik. S ha panaszkodik a város polgársága az elhanyagolt utak miatt, gondolja meg, hogy annak a város szegénysége az oka. Addig kell takaróznunk, ameddig a paplan ér. Körözik a sárbogárdi cigány betörőket Állítólag Egerben vannak. — Megrendszabályoz- zák a cigányokat. — Rendezik a cigánykérdést. Eger, 1921. okt. 14. A közelmúltban Fehérmegyében, Sár- bogárdon, egy jól szervezett cigánybanda betört a postahivatalba és a három mázsás pénzszekrényt elcipelte. A Wertheim- kasszába több százezerre menő értékek voltak. A csendőrség nagy apparátussal fogott a nyomozáshoz, amelynek számot- tévő eredményeképpen elfogtak egy Sztojka nevű cigánygyermeket. A fiú elmondotta, hogy szülei szökésben vannak, mert több lopás terheli lelkiismeretüket. A cigány fiú bevallotta még, hogy a sárbogárdi postabetörés tettesei Egerben vannak. Vallomástőtel után elvezette a nyomozó csendőröket üsződ határába, ahol a mezők szóién vén faőriások sorakoznak. A gyerek a faodvakből nagy értékű női selyemruhákat és patyolat-toalett dolgokat húzgált elő. A rablóit holmi egy részét, melyet nem tudtak értékesíteni, itt rejtették el a cigányok. A nyomozó csendőrök Sztojkát Egerbe hozták, mert azt állította, hogy szembesítés útján ráismerne a betörőkre. Az egri cigányok között van is nagy riadalom a razzia miatt. A körözött cigányok ugyanis sógorsági, komasági viszonyban vannak néhány hatvani hóstyai cigány-családdal. A barnabőrflek lelkiismeretét több lopás is terheli. A cigányok ragadós kezének és köny- nyű erkölcsi megalkuvásának a kóborlás az oka, amely végre-valahára megszűnik. A belügyminisztériumban rendelet készül, Az északi és déli szlávok exponálták magukat Magyarországért. Genf. M. T. I. tudósítójának jelentése. A genfi lapok mindannyian Nyugatma- gyarország kérdésével foglalkoznak és meglehetős tárgyilagos hangon ismertetik úgy a magyarok, mint az osztrákok álláspontját. Megállapítják, hogy miután Magyarország kiürítette volna a második zónát, komoly biztosítékot kíván az osztrák tartozások kifizetésére. Már akkor is nyilvánvalóan az volt a cél, hogy a szövetséges kormányt rábírja arra, hogy nyomást gyakoroljon a bécsi kormányra. A magyar kormány ezt a célját el is érte. Az osztrák-magyar viszály nagy izgalomba hozta az északi és dőli szlávokat és Rómában erősen exponálták magukat Magyar- ország mellett. Ezek a nyugtalanságok nem voltak teljesen alaptalanok. Ha nem hajtanák végre az előirt rendelkezéseket, úgy a trianoni szerződés tulajdonképen végre sem volna hajtható. Bécsben nyíltan hangoztatják, hogy ha a szövetséges kormányok nem szorítják rá Magyarországot arra, hogy kiürítse a nyugatmagyarországi vármegyéket, akkor nincsen semmi akadálya annak, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék. Belgrád és Prága beavatkozással fenyegetődzött. És ez a beavatkozás nyugtalanságot keltett minden irányban. Most már azonban megvan minden remény arra, hogy a megegyezés a két állam között megtörténhessék. Olasz) ország teljesen háttérbe szorította Benes közvetítő akcióját és igyekezett azon lenni, hogy a felsősziléziai kérdésben a döntő szót Ausztriának adja át. A városi utak javítási munkálatai. Rapcsák József főmérnök nyilatkozik. — Ameddig a paplan ér. Eger, 1921. okt. 14. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt fölkereste Rapcsák József városi főmérnököt, hogy a városi útjavítási munkálatokról felvilágosítást szerezzen. Rapcsák József munkatársunknak a következőket mondotta : — A háború alatt és a kommun idején nagyon elhanyagolt állapotba kerültek a város űtcái, melyek hosszú hat éven keresztül nem voltak javítva. A kommun után a makadám utakra kavics-szállításra irtunk ki pályázatot, 600 m3 zúzott kőre. Egyetlen egy ajánlat sem érkezett. Ez érthető is volt, amennyiben többe került a leves, mint a hús. A fuvar olyan horribilis nagy volt, hogy .a bányák beszüntették az üzemet. Nagy nehezen az Apczvidéki Kőbánya Részvény-Társasággal kötöttünk szerződést. A társaság a zúzott kő köbméterét 430 koronáért szállítja. Pótlóan még 60 m3 zúzott követ rendeltünk. Az ősszel a nagyobb kátyúkat, horpadásokat be fogjuk tömni. A tavasz és a nyár u. i. nem alkalmas erre, mert a terítést elmossa az első eső, de az őszi fagy, a téli havazás beköti a talajba az új terítést. — Ázsiai állapotok voltak a Bárányutcában. A lakosság küldöttségileg keresett föl, hogy fölszedhesse az első utcaszakaszról a köveket. Ez volt az első utca, melyet kijavítottunk. A képviselőtestület még a múlt ősszel felhatalmazást adott, 1,100.000 K folyószámla-kölcsön felvételére, mely a kövezetvám díjtételeiből egy-két esztendő alatt törlesztve van. Megjegyzem, hogy az útjavítás nem érinti szorosan a város háztartását. A havi vámdíj-bejövetel 30—40.000 korona között váltakozik. A Bárány-utca után következett a sokat emlegetett Csiky Sándor-utca, amely az Egri Népújság szerint — s itt a főmérnök kedvesen mosolygott — Eger város legszebb utcája. Ez az utca annyira tönkre ment, különösen az alsó szakaszon, hogy teljesen újjá kellett építeni. A régi alapköveket is fölszedtük (ezt kérném, különösen jegyezze meg), mert laposan voltak egymáshoz ékelve és az első eső lemosta volna róluk a terítést. A két oldali vizfolyőkát valamivel lejebb kellett szállítani, mivel magasabban állt, mint maga az úttest, melyet így a viz nagyon sokszor elöntött. A földalatti csatorna-aknákat nyitottá kellett tenni, hogy meredeken lerohanó viz befogadására elég nagy nyílás legyen és el ne öntse az úttestet. A Kertész-utcában é3 a Csákány-utcában voltak a legszomorúbbak a viszonyok. A Makiári út zárt csatornájából a szenyviz a Kertész-utcába ömlött és a Csákány-utcán át a Remény utcai aknába folyt be. A felső városrész szenyviz-tengere itt hullámzott és száraz időben ezek a szik kadó mocsarak olyan nagy bűzt íerjesz tettek, hogy az egész városrészt megfertőzték. Nagy szükség volt ezen az úton a csatornázásra. Közbevetve mondom, hogy az úton alig lehetett közlekedni. S külö
