Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-10 / 154. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG, Séta az egri piacon. Hogyan alakulnak az ár8k? — A szemfényvesztő táblák. — Mi van a szűr alatt? — A keletről importált cikkek aránytalan olcsósága Eger, 1921. július 9. Reggeli hét óra van. A piaci hid előtt hatalmas kosarakban sárgul az újszedésű !. zöldbab. A háziasszonyok, karjukon kosár ral, élénken vitatkoznak, perlekednek a zöldségárusok között. A krumpli, zöldbab, uborka, saláta, vöröshagyma, zöldpaprika között már megjelent a paradicsom piros gyümölcse is, a vereskáposzta, a fehér húsú gyenge karfiol. Az árak körülbelül így alakulnak: Egy puttón új krumpli 100 K, egy kosár uborka 50 K, a zöldség csomója 1—1 K, a vöröshagyma csomója 1 K, egy puttón zöldbab 20 K, egy drb kalarábé 50 fillér. Egy csomó paradicsom (5 drb van egy csomóban) 15 K. Egy paradicsomalma 5 K, néha több, mert alaposan kihasználják a konjunktúrát, ami az «újsággal» jár. A vörös káposzta 10, a karfiol 20 K-ba kerül. Általában a kofák gyanakodó természetűek s amikor meglátják a jegyezgető embert, egy két percre maguk maximálják > meg az árakat. A Minoriták temploma előtt a földre kuporodott asszonyok kőiül tolonganak a vevők. Tojást, vajat, meg tehéntúrót árulnak. A tojás párját 6, a túróét 5 koronájával vesztegetik. A vaj kilója 140—160 K. A gyümölcsös kofák a legzárkózot- tabbak. Ha hivatalos személyt látnak, mindjárt előkerülnek a táblák, amelyek arra lennének hivatva, hogy az árakat föltüntessék. Az újságíró kérdezősködéseire csak a táblára mutatnak: — Tessen elolvasni. S ha rajtakapják árkülönbözet miatt, mentegetőzik: — Kérem ássan, én nem tudok olvasni. A gyümölcsárak körülbelül (a táblákon !) a következők : a cseresznye kilója 12 K, a meggyé 12—14, szilváé (még újság) 20, baracké 30, a Sándor barack darabja 4—5 K. A körte kilója 25, az almáé 16, az egresé 20 K. Ezek az árak azonban sohasem igazodnak a jámbor táblák után s ha véletlenül elszámítja jnagát a kofái kész a mentsége: — Nem tudok olvasni. A gombás asszonyok átlag a legszerényebbek, bár az üzleti fogásokat már ők is elsajátították. A csirke gombának, galamb gombának 3, a keserű gombának 10, az úri gombának egy-egy csomóját 15 koronáért kínálják. De van eset, hogy kót-három koronával többet vasalnak be a vevőn. A kénsárga gomba-halmok mellett illatozik cserép-csuprokban a gyönge pirosra pirúlt málna. 30 koronát kérnek egy szilkényi málnáért. • A tejet még 6—7 óra között elkapkodják. Literje 8 — 10 koronába kerül. A sajtos asszonyok valóságos keserűtúró hegyek előtt üldögélnek. Kilójáért 72 koronát kérnek; ugyancsak ennyiért adják a goinolyát is. A kofáktól követelt tábla-rendszer csak szemfényvesztés. A hatósági közegek nem tudják eléggé ellenőrizni az így elkövetett visszaéléseket. Az igazság az, hogy ha a detektívek, rendőrök letűnnek a szemhatárról, minden árú és így a közönség is, .a szemtelenül követelőző szabad verseny áldozata lesz. így nem lehet csodálkozni, ha a háziasszonyok elkeseredve kérik a sajtót, hogy illetékesek figyelmébe ajánlja az egri piaci árak fölfelé való züllését. Szűr alatt dühöng itt az árú-uzsora és keztyűs kézzel nem lehet fölötte napirendre térni. Takács István helybeli kereskedőt megkérdeztük a keleti élelmi cikkek árára vonatkozóan. A sok közűi csak a rizskását említjük meg, amelynek finomabb minősége kilónként 30 koronába kerül, de 26 koro- ! náért is lehet kapni. Hol van az arány ■ az árak között? A vaj 140—160 korona, | egy puttón krumpli 100, egy kosár uborka 50, a zöldbab 20 koronába kerül egy nagyobb kosárral; ha csomózva van, egyszer olyan drága. Az új káposzta kilója 20 korona, egy drb. paradicsom 5 korona, a karfiol 20 kor. S még ezek az árak sem megbízhatók, mert a kérdezősködés .gya nakodővá teszi az árúsokat és begombolcsendes, mozdulatlan minden, mintha halóit városban járnánk. Itt nappal nincs élét a nagy hőség miatt. Vezetőnk után belépünk a rőm. kath. templomba. Kívülről is szép nagy góth templom, de benn a pazarul feldíszített püspöki székesegyház a kincses Kelet minden pompájában tündöklik. Pedig ma ép- ! pen Nagypéntek van és a drága keresztek | és képek kék vászonnal vannak letakarva. Különös látvány: finom francia hölgyek és urak, szerecsenek, hinduk, anamiták és Kina sárgaarcú fiai egymás mellett egyformán vetnek keresztet és borulnak térdre. Mély áhítatba merülve imádkoznak a világért a mai napon keresztre feszített Ég Érához. A város csak a késő délutáni órákban mozdul meg. Kigyúlnak a gáz- és villamos ívlámpák s a kinyitott ablakokon (azaz zsalugáterokon) át látható, hogy mint óriási denevérszárnyak forognak a levegőt hűsítő nagy ventillátorok az asztal fölött a szoba közepén. Megnyílnak a kávé- házak ajtói, megelevenednek az utcák és szemünk előtt ragyognak a legtarkább toalettek. Francia urak európai fehér ruhában, panama kalappal; a tisztek is a trópusi sisak helyett most már az arany- zsinórzatú fekete sapkákban. Elegáns nők rohannak el bámuló szemeink előtt európai, mélyen kivágott, suhogó selyem kosztümökben, kis fehér cipőkkel; anamita nők rikító színű selyem nadrágokban, vékony, könnyű, csipkés, selyem kabátokban. Mandula-szemük mereven néz előre, mintha nem is látnának oldalt. Nyakuk ős kezük sűrűn megrakva csillogó-villogó drágaköves arany — vagy talán hamis — ékszerekkel. Itt ott felsötét lik néhány göndör hajú szénfekete arc is, majd japán férfiak és nők tipegnek el i mellettünk büszkén kopogó fapapucsaik- I ban, tarka kimonójukban. Eredeti látvány, mint legyezik magukat színes, nagy legyezőikkel. Megnézzük az állatkertet, hol különösen a tigris és a rengeteg sok majom különösebb érdeklődés tárgya. Sok-sok apró majmot kínálnak megvételre, mely nem drágább, mint Európában a csirke. Betérünk az anamita színházba is, hol lehetetlen szerszámokkal úgy csikorognak és mély torok hangon úgy rikoltoz- nak, hogy európai fül talán még egy esetben sem birta tovább tíz percnél. Késő este vetődünk el a buddhista ünnepre. Rikító színű sátrakban rikító buddhisták. Torz maszkok, torz .taglejtések. Éktelen lárma, éktelen óbógatás, nyöszörgés. De ne szóljuk meg őket, mert szerintük ez a legmagasabb rendű színművészet és legklasszikusabb zene. 1921. Husvótján fáradtan támolyogtam haza hat napos lakóhelyemre, a gyarmati kaszárnyába. Különös gondolatok tarkádnak fejemben. Egerre gondolok. Ott voltam ezelőtt hat évvel. Sohase álmodtam, Szajgon, rólad. Hogy kerültem ide ? ! Igazán: Ember tervez, Isten végez. (k. a.). koznak, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat diktálnak be. Kitűnik az óriási ár aránytalanság a rizsnél, melyet — mondjuk — Kínából szállítanak. Ha eltekintünk a rizs elvetésétől, megművelésétől, becsomagolásától, még akkor is nagy összeget emészt föl a kikötői rakodás, a rizs körforgása. A termelőtől a világkereskedelmet lebonyolító vállalatok egyike vásárolja meg a rizst, amely így exportáltatván, megjárja az Indiai és a Csendes-óceánt, a Földközi-, és Adriai tengert. Egyik országból a másikba röpíti a vasút, nagyobb üzleti alakúlások- ból kisebbekbe jut, angró üzletből detail- be, megterhelvén a ki- és behozatali vámokkal s mégis csak 30 K egy kilo ára. S azok a termelvények, amelyek itthon kelnek ki a rögből s a termelőt nem sújtja vám, csomagolási, vagy vasúti-tarifa sallang, sokkal drágábban adja az élelmi- cikkeket, mint amennyibe az exotikus vidékekről importált rizs, kakaó-bab, vagy kávé kerül. __________________ _______ Á rvalányhajas legények. A sportkedvelő földmives ifjak kérelme. Még élénk emlékezetünkben van az a gyönyörű sportünnepély, mely a múlt június havában zajlott le az érsekkerti sporttelepen, amelyen első ízben vettek részt városunk földműves legényei is. Aki ott volt ős látta azt a szép igyekezetei, melyet ez8k a legények kifejtettek, sohasem felejti el a magyar jövő fiatal, erős oszlopainak megjelenését és szereplését. Biztató reménység ez a feledhetetlen ünnepély arra nézve, hogy ezentúl együtt lesz a földmives társadalom is a nemzetépítő nagy munkában a magyar társadalom többi osztályaival. Ezek az ifjak már megértik a kor szavát és többek akarnak lenni, mint apáik voltak. «Ép testben ép lélek», szintén ez a jelszó náluk és erre teljes igyekezetük kel törekszenek is. Hogy mit műveltek, fölösleges bővebben magyarázni, mert hisz’ nem is ez a fontos, mivel nyár lévén, nem is igen volt idejük — aránylag kevés idő alatt — sokat elsajátítani a sportágakból, de az erős akarat, a bátor föllépés sok mindent javukra írt. A megkezdett úton tehát tovább akarunk haladni, mert félmunkával, féleredménnyel nem érjük be. Méltók akarunk lenni az előlegezett közbizalomra. Minden igyekezetünk oda fog irányulni, hogy önmagunkat fegyelmezve, képezve, bármely pillanatban készek legyünk édes Hazánk javára és védelmére bármit is tenni; ha kell, még életünk árán is. Az önfegyel- ,mezősre pedig legjobb eszköznek a sportot látjuk, ezért ezt akarjuk minden ágazatában folytatni. Sajnos azonban, óriási nagy akadálya van buzgó igyekezetünknek. Teljes hiányában vagyunk a sport-eszközöknek, melyek nélkül semmire sem fogunk haladni, bármily erős is legyen máskülönben akaratunk. Hogy többet ne említsünk, a már megalakult és működésben is levő football csapataink sem tudnak kellően gyakorolni, a football cipők ős más fölszerelés hiánya miatt. Tisztelettel fordulunk tehát városunk tehetősebb sportkedvelőihez, legyenek segítségünkre e nagy akadály elhárításában és nemes adományaikkal szerezzék meg nekünk az olyannyira hiányzó sport-eszközöket, mert mi még ezt önmagunktól nem vagyunk képesek beszerezni, szüléink pedig többnyire szegény földmívesek ős így ők sem sokat segíthetnek rajtunk. Bármily csekély összeg erre a nemes célra egy-egy tégla a jövő földmíves társadalom kialakítására és a boldogabb Magyarország fölépítésére. Adományokat a Földmíves Ifjak Tornakörének céljaira köszönettel fogad anyaegyesületünk, az Egri Kér. Szociális Egyesület, valamint a «Hangya« főüzlet pénztára, amit hirlapilag nyugtázunk. Hazafias üdvözlettel 1921. jul. 6 án: Az árvalányhajas földmíves legények.
