Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-10-02 / 223. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Optiker Mg átadjál; Jty»gatniagyaror$zág«t ? Október első napjaiban összehívják a nemzetgyűlést. Budapest M. T. I. Nyugatmagyaror- szág ügyében mo3t minden figyelem az olasz akció felé fordul. Benes miniszterelnök intervenciója nyugvópontra jutott. A magyar kormány eltökélt szándéka, hogy az entente követelését teljesíti és hogy október 4 ig Nyugatmagyarország átadható legyen. Gróf Bánffy külügyminiszter a mai minisztertanácson annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Nyugatmagyarország ügyében folytassák a tárgyalásokat és a kérdésnek számos olyan részleteit, amelyek még nem közismertek, a nemzetgyűlés előtt előadja. A külügyminiszter álláspontját a többi miniszter is mind magáévá tette és ép ezért nagyon valószínű, hogy a kormány már október hó első napjaiban a nemzet- gyűlési összehívja. hogy fiatal munkásai heíeukint egy délelőttöt és egy délutánt iskolában töltsenek. Még helyesebb azonban a gazdasági ismétlő iskola vezetőségének álláspontja. E szerint nem két félnapot, hanem minden héten egy hétköznapot kell iskolában lenniök az ismétlő iskolára kötelezetteknek. Az ilyen beosztásra azért van szükség, hogy földmunkára minden héten öt napot mehet a tanuló, aki — mondjuk — nem a dohány gyárba jár. Felhívjuk erre az illetékesek figyelmét, de olyan hozzáadással, hogy ez a heti egy iskola-nap semmiesetre sem esketik vasárnapra. A vasárnapi tanítást már az iparostanonc-iskolákban is mellőzték. De ha még elvi kifogásunk nem lenne is az ilyen beosztás ellen, a viszonyok miatt — 400-nál több tanulója van a gazdasági iskojáS^-'Kivínétetíen. * * " &°b ^ .............. .............. .... Mw**mvmwmwwJ K incstári házhaszon-részesedés. Kik és hogyan fizetik az új adót? Eger, 1921. okt. 2. A régi jó idők elmúltak. Ezelőtt egy- pár esztendővel az volt a jelszó: «Veszek házat, legalább nem kell lakbért fizetni.» A háború előtt, a csöndes béke limonádé éveiben így okoskodtak az emberek: «Minek a ház? Tegyük a pénzt a takarókba, legalább gyümölcsözik s nem kell érte adót fizetni.» Ekkor volt divatos a házbérlés, a villa-bérlés. S az emberek öt-hat szobát laktak olcsópónzért. Híztak, gömKopogtatnak. Szabad! — Dicsértessék a Jézus Krisztus. — Mindörökké. Amen. — Adjon Isten jő reggelt! — Adjon az Isten. — Egészségire kívánom az éjszakai nyugodalmat! — Magánakis, bácsi. Mi jót hozott ? Üljön le. Öreges földmíves jön be hozzánk. Panasza van. Bizalommal mondja el. — Tetszik tudni, sajnos időket élünk. Minden krajcárra szükség van. Az Erzsi lányom keresete is elkelne ruhára, cipőre. Azért ment be a szivar gyárba . . . Csakhogy baj van vele. Iskolába is kellene járni, meg dohánygyárba is . . . Oszt nem megy a dolog sehogyse. — Hát mi baj van vele ? — Az, kérem alássan, hogy két félnapot az iskolába kellene menni, a dohánygyár miatt pedig nem lehet. . . * Utánna jártunk a dolognak sá még- -étíspfíötííikr hűgy—' 1. iskolába hetenkint két félnapot kell töltenie minden 12—15 éves gyermeknek. Erre most igen szigorú törvényt hozott a nemzetgyűlés, dicséretére legyen mondva. 2. Kétségtelen, hogy a fiataloknak is kell dolgozniok a szegényebb családoknál, ha a mai nehéz világban meg akarnak élni. E két dologból azonban nem következik az összeférhetetlenség. Igaz ugyan, hogy a dohány-gyárnak szüksége van a munkásokra, de annyit megengedhet mindenféle üzleti kár nélkül, Äranyviräg. — Daljáték 3 felvonásban. Szövegét irta Martos Ferenc, zenéjét szerzetté Huszka Jenő. Előadta az Egri Műkedvelők Köre tegnap és tegnapelőtt a Városi Színházban. — Két zsúfolt ház. Lelkes közönség. Roppant siker. Ennek jegyében folyt le a pénteki és szombati műkedvelő előadás. És valószínűen ilyen lesz a mai is. Szokatlan volt a színpad. Tele üde fiatalsággal, fiatal üdeséggel. Olyan, aminőt nincs' módunkban látni hivatásos színtársulatoktól. Az Egri Műkedvelők Köre lépett ismét a deszkákra olyan eredménnyel, amely messze fölülmúlta minden várakozásunkat; olyan eredménnyel, amelyet Eger város művelődés történetében előkelő eredmény- képen kell megállapítanunk. A Kör elnöksége, rendezői, előadói, zenészei, táncosai vállvetve működtek közre a siker érdekében és olyan előadást nyújtottak, amelynél különbet műkedvelőktől alig lehet várni. Ha voltak is a rendezésnek — a hozzáértők szemében előtűnő — kisebb hibái, ezt csakis a darab színpadi és zenei nehézségeinek és a megfelelő gyakorlat hiányának tudhatjuk be. Az «Aranyvirág» szi-nrehozatala kemény föladat elé állítja még a hivatásos szintársulatokat is. Az «Aranyvirág« magasabb zenei beállítású operett. Szólamai, a karok beállítása és különösen a finálék fölépítése egészen a víg opera felé hajlik. A darab előadása mind a magánénekesektől, mind ; az ének- és zenekartól magasabb zenei tudást és előadói készséget kíván. A legteljesebb elismerés illeti az Egri Műkedvelők Körét, hogy ezt a nehéz művészi feladatot olyan fényes sikerrel oldotta meg, amilyenre Égerben a «Tatárjárás« óta alig emlékezünk. Nagy hálával tartozik Eger közönsége a fiatal egyesületnek azért a valóban értékes műélvezetért, melyben az előadás alatt részesült. A címszerepben Mondok Ica tündökölt. Egyéniségének minden báját, kedvességét csillogtatta alakításában. Kellemes, üde hangja, kecses táncai egészen magukkal ragadták a közönséget. Különösen szépen énekelte a harmadik felvonásban a románcot (Dal a szívről). Minden tekintetben méltó partnere volt Kelemen Lajos. Hatalmas, érces, mély csengésű baritonja minden énekszámánál egyaránt érvényesült. Énekében is, játékában is a műkedvelői mértéket messze fölülmúlta. Mindenkit meglepett előadásának drámai ereje. Hanganyaga, énektudása és előadásbeli készsége magasabb feladatokra is hivatottá teszik. Ellen szerepe szintén meglepetést szerzett. Bedross Lily gyönyörűen csengő, hajlékony, színes és iskolázott hangja, tiszta hangvételei művészi hatásúvá tették minden énekszámát. Játszi könnyedséggel győzte le a koloraturás részek nehézségeit, sztakkatói pedig úgy hatottak, mint a legszebb hangú fuvola. Alakítása és táncai is kiválóak voltak. bölyödtek, sokasodtak, ami nem volt baj, hiszen a hat szoba közül az egyiket bátran kinevezhették — gyerekszobának. Ma legokosabbak az emberek, mert nem okoskodnak se így, se úgy. A lakó is két szobában, néha egyben szorong a családjával, a háziúrnak sincsen kényelme. A sokféle adó megint adót fialt. Olyan az adó, mint a baktérium, — szaporodik. Az 1921.-dik évi XXIII.-ik törvénycikk a kincstári házhaszon-rószesedés fizetését tette kötelezővé. Mindfen épület, vagy épületrész házhaszonrészesedés alá esik, amely házadót, vagy házosztályadót fizet. «* Ez a törvény még július 1-én életbe lépett, mivel azonban a lakbérnegyedek nem esnek össze a naptári évnegyedekkel, a házhaszon-rószesedést augusztus hő l-től kell fizetni. A kincstári házhaszon-rószesedés az 1917. novemberi, vagy az 1918. januári lakbérnegyed egész évre kikerekített bérösszegének 20°/o a. A bérlő a bérösszegnek megfelelő kincstári liázhaszon-részesedést a házbirtokosnak a házbérrel együtt negyedévenként köteles megfizetni. A házosztályadó alá eső épületek az 1918. évre kivetett házosztályadó 9%-kai tőkésített haszonórtéke az a végösszeg, amelynek szintén 20%-a kincstári haszonrészesedés. Ezt az adót az épület, vagy épületrész tulajdonosa, haszonélvezője, vagyis az köteles fizetni, aki a házadő fizetésére is kötelezve van. Megjegyezzük még, hogy a házbirtokos a kincstári házhaszon-rószesedést az "Í92ÍTk évi iTnr^kb^rnegyT.ilu). minden lakbérnegyed első hónapjának 15-ikéig tartozik befizetni, mert mulasztás esetén azt a közadók módjára hajtják be. Nyugodj meg, bájos olvasó és nyugtasd meg aggódó pénztárcád szivét: nem adóról, kincstári házhaszon-részesedésről van szó. Az adókból már elég volt. Október 5-én hirdetik ki a Tisza- bünpörben az Ítéletet. Dr. Gadó István törvényszéki elnök a Tisza-bünpörben hozott ítéletet e hő 5 én délelőtt 9 órakor hirdeti ki. Megfelelően illeszkedett be az együttesbe Fógel Antal a milliomos amerikai szerepében. Szőp.en és tisztán énekelt és játéka a gyakorlott és tudatos műkedvelőre vallott. Az egri közönség régi, kipróbált ismerősei Búzás Endre és Lestál Miklós, előbbi Potyoviev herceg, utóbbi a fogadós szerepében szolgáltatták az előadáshoz a derűt. Csatlakozott hozzájuk Papp István, «egy tapasztalatlan ifjú«. A szemnek is kápráztató látványt nyújtott a mellékszerepaket alakító bájos, üde, fiatal leánysereg: Boross Babsy, Bessenyei Marosa, Elekes Böske, Illykovics Magda, Krajnák Sári, Lakatos Rózsi, Dénes Ica, Wettstein Nusi, Tumli And. Elragadóan kedves volt a második felvonás végén lejtett ballett és Wettstein Nusi és Nánássy Mihály táncbetőte. A férfi szereplők (Pálik Tibor, Csórja Etele, Madarász József, Babess Sándor, Bábocsay Zoltán, Kelemen András, Nánássy Mihály, Radios Miklós) is kivétel nélkül legnagyobb igyekezettel, odaadással és sikerrel működtek közre. Az összhatásba megfelelően illeszkedtek bele a karének számok, az együttesek. A két első felvonás nehéz zenei beállítású fináléival is nagy sikerrel birkózott meg a társulat. És ez nem közönséges munka volt, mert ott, ahol recitativ éc- melodikus részek váltogatják egymást zenekari aláfestésekkel és ah‘ol a zeneszerző csillogtatni akarja zenei tudását különösen az Egyeztessük az érdekeket. Az ismétlőiskolások munkanapja. — Egy hétköznapot kellene fölhasználnia az iskolának.
