Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-27 / 218. szám
EGRI NÉPÚJSÁG Mikor volt utoljára Egerben pápai nuncius? Bizony 145 esztendővel ezelőtt! 1776. év augusztus 16-án este 9 órakor érkezett meg Egerbe Garampi József bécsi nuncius. Gróf Eszterházy Károly egri püspök káptalanéval együtt Kerecsendig ment a nagy vendég elébe. Kürtök harsonája és zeneszó mellett haladt az akkori Eger lelkesen éljenző tömege között a Líceum elé, amelynek csillagászati tornya, valamint a főtér is hatalmasan volt megvilágítva. Augusztus 17-én megjelent a jogászok vizsgálatán és a már akkor fölépült Líceum helyiségeit tekintette meg. Különösen kiemelte a Líceum tanárai előtt, hogy a püspök sok tekintetben oly épületet alkotott, amely még a római intézmények között is föltűnnék. A líceumi lakásokról azt jegyezte meg, hogy ilyen még a római kúria prelátusainak sincs. Augusztus 18 án még egyszer meglátogatta a Líceumot és meghallgatta a «rhetorok» előadását a «politikus Leontius» -ról. Augusztus 19-én távozott Egerből. A káptalalan Kápolnáig, a püspök pedig Gyöngyösig kísérte. Garampi nagyrabecsülte Eszterházy Károly püspököt és odaadóan támogatta nagyszabású terveinek keresztülvitelében, így a líceumi könyvtárnak ő szerezte meg Bécsben, Lipcsében, Rómában és Velencében legszebb ékességeit. Rómában is főkép Garampi jelentéseiből ismerték föl Eszterházyban a nagy apostolt. Egy alkalommal a püspök halálának híre jutott Rómába. A pápa így nyilatkozott: Nagy püspököt vesztett el az egyház ! A hir valótlan volt még akkor, de a nyilatkozat egyébként színigazságot tartalmazott. Kutató. Választmányi ülés. Az Egri Tűzoltó- és Mentőegyesület ma, kedden, délután 5 óra kor választmányi ülést tart. HÍREK. Eger, 1921. szeptember 27. A pápai követ köszöneté. Schioppa Lőrinc pápai nuncius őszinte hálával, meleg szeretettel fog emlékezni mindenkor egri látogatására. Valósággal meghatotta az a melegség, amellyel egyházmegyénk székhelye fogadta. Ki is fejezte lapunk szerkesztője előtt azt az óhaját, hogy közvetítsük az ő hálás köszönetét Eger világi híveinek is: polgárságának, a katonaságnak, az iskoláknak és általában mindazoknak, akik oly kedvessé tették itt tartózkodásának rövid két napját. Egyúttal szíves köszöntését küldi a főeqyházmegyei' székhely egész lakosságának. Tízéves találkozó. Vasárnap összegyűltek a Líceumban mint alma materben azok, akik tíz évvel ezelőtt nyertek oklevelet az egri érs. tanítóképzőben. Sajnos, soraikat nagyon megritkította a világháború és a hadifogság. Meghalt társaikért tegnap reggel volt gyászmise a- líceumi kápolnában. Vasárnap este pár kedélyes órát töltöttek tanáraikkal, amikor is Sándor Énre budapesti polg. isk. tanár üdvözölte volt mestereit, kiknek nevében Gsa- nády László dr. igazgató válaszolt. A Hangya új igazgatója. A Wiedermann Ferenc távozásával megürült igazgatói állásra Szaitz Károlyt, a Hangyaközéppont főellenőrét választották meg. Az Egri Forgalmi Részvénytársaság megalakult. Az Egri Forgalmi R.-t. tegnap délután tartotta alakuló közgyűlését Babocsay Sándor elnöklésével az Egyházra. Takarékpénztár helyiségében. Elnökké Trak Géza h. polgármestert választották meg s az igazgatóság tagjai lettek: Dutkay Pál, Kalmár Gáspár, Perlaky Elemér, Petró Kálmán dr., Polánkay László dr., Sebeők Endre dr., Simonyi Semadam Sándor, Strausz Sándor ős Török Kálmán. A felügyelő bizotíságoLk'öv&tkezökép alakították meg: Edinger János, Heringh János, Hunyor Béla, Subik Károly és Takács István. — A társaság ügyvezető-igazgatója Wie- derman Ferenc, ügyésze pedig Niemtschik Ferenc dr. Az Aranyvirág nagy operett pénteki bemutatója iránt nagy érdeklődés nyilvánul. A jegyeknek árűsítását csak tegnap I reggel kezdte meg a propaganda üzlet és már is az első és második előadásra rövid időn belül szétkapkodták a páholyjegyeket. — Az operettet szép dallamos zenei számokon kívül sok tánc fogja tarkítani, amelyek közül kiemelkedik Wettstein Nusi ős Nánássy Mihály táncbetéte. — A táncokat részben dr. Szokolayné, részben Pet- riss tánctanár tanította be. A közalkalmazottakat felhívják, hogy a • birtokukban levő augusztus havi romlott lisztet f. hő 28-án és 29-én cseréljék ki, mert e határidőn túl cserélésre nem fogadják el. — A fa igazolványra járó fatérítés kiosztása f. évi szeptember 28-án kezdődik. Balesetek. Molnár János 21 éves hat- rongyos-pusztai kocsis a napokban istállójában az étető javításával foglalatoskodott. Közben egyensúlyát vesztette s kis ingadozás után a lovak közé esett. A megriadt állatok összerugdalták és megtaposták any- nyira, hogy súlyos koponya, sérüléssel az Irgalmasokhoz szállították. — Becsei István 27 éves egri munkás az egri vendéglősök szívizgyárában a szódásüvegek megtöltésével foglalkozott. Töltés közben egy üveg felrobbant s a szerencsétlent ballábszárán súlyosan megsebesítette. Inainak összevarrása végett az Irgalmasokhoz szállították. — Steinberger Ernő 13 éves kereskedő tanonc szombaton délután a piacon haladt keresztül, mikor egy eldobott barack-hájon elcsúszott s olyan szerencsétlenül, hogy jobb karja kitört. Az Irgalma- sok ápolják. • Megégett szilva pásztor. Csufo Károly 55 éves novaji földmives a napokban szilváját őrizte egy vesszőből font kunyhóban. Az egész napi munka után kifáradva, elaludt. Ezalatt egy ismeretlen rágyújtotta a kunyhót s a szerencsétlen ember rettenetes égési sebeiben tegnap az Irgalma- soknál meghalt. Rendőri hír. Az árak ki nem füg- gesztése miatt... A rendőrbíróság szigorúan jár el a rendeletek meg nem tartóival szemben. Legújabban a következő kereskedőket büntette meg azért, mert az árukra nem függesztették ki az árakat: Schvartz Béla, Blász Ernő, Weisz Ignác, Braun Menyhárt és Schvartz Bernát egri kereskedőket; 100—100 koronára, továbbá Berkes Bernátné sertés vágó és Pogonyi Imréné zöldséges kofát szintén 100 —100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Betörés. Hétfőn reggel Ü49 órakor a Tél-utca 15. szám alá álkulccsal betörtek. Az utolsó pápai nuncius, mint egri püspök a XVI. században. A mohácsi vész katasztrófájának hírét elvitte Rómába a velenczei dózse levele. VII. Kelemen pápa atyai szíve megindult gyászunkon ős rögtön követet küldött «az árván maradt magyar egyház ős ország« helyzetének kikémlelése végett. A választás gróf Frangepán Ferencre, a ró- j mai Ara Coeli ferencrendi kolostor perje- j lére esett, aki szívesen fogadta a megbízást, mert rokonainak sorsa is érdekelte. Tudta, hogy Frangepán Kristóf bán 25000 emberrel sietett Mohács felé, nővérét, Katalint pedig, — akinek nevéhez fűződik az első, magyar nyomtatott könyv kiadása — özveggyé tette a szerencsétlen csata. Mégis, midőn az országba jön, mindent szomorúbb körülmények között talál. Az ország népe két pártra szakadva, két koronázott király pártján viaskodik egymással. Elmegy ahhoz, aki hamarabb útjába esik, I. Ferdinándhoz, de mivel ő hallani sem akar a kibékülésről, fölkeresi Szapolyai János királyt. VII. Kelemen, mint a Habsburg-elle- nes liga tagja, örömmel látja Frangepánt a nemzeti király udvarában s noha nyíltan nem nevezi követőnek, mégis kéri, hogy «az egész kereszténység nevében, működjék közre kibékítósükön, nehogy a versengésben ez a szegény ország elpusztuljon«. Kíséretének eltartására és követ. sági útjainak fedezésére kellő jövedelmet I | is biztosít neki, mikor a vitéz Tömöri ! ; örökét, a kalocsai érseki címmel együtt i ajánlja fel «Ferenc fráternek« és egyúttal I ; rendi fogadalmainak egy részétől is fel- i menti. Frangepán az utóbbival nem élt, sőt érsekségének jövedelmeit sem élvezhette sokáig, mert a török szótdűlta a kalocsai káptalant s elfoglalta összes birtokait. Ugyanekkor sikertelen követségi útja is volt Zsigmond lengyel királynál, azért levelében kéri a pápát, hogy hívja vissza, különben is a kora ifjúságában annyira megszeretett Ara Coeli kolostor csöndes magányába vágyik. Azonban ugyanekkor kérte Szapolyai János is, hogy Frangepánt, a kiváló szónokot, a vir doctus-t, ö is felhasználhassa ügyei érdekében s nála maradhasson. A pápa szívesen megengedte, sőt biztatta, hogy a «kereszténység érdekében érvényesítse befolyását«. János királlyal együtt tárgyaltak a szultánnal, majd többször jár Ferdinándnál is. Egy alkalommal, 1536. márciusában, nagy fénnyel vonult be Bécsbe. A menetet 200 huszár nyitotta meg teljes díszben, azután nyolc hatfoga- tú, bíborszínű díszkocsi következett. Az elsőben ült Frangepán, rendi ruhában két szerzetessel, a másodikban Verbőczy, a többiekben kíséretének tagjai. Erről a tárgyalásról is azt jelenti III. Pál pápának, hogy politikai téren csekély az eredmény, mert egyik fél se enged s nem a diplomáciára, hanem a fegyverre bízza a döntést. Az egyházi ügyekről is sűrűn beszámol s már 1533. jűl. 15 iki levelében említi, hogy «alutherség teljesen elárasztotta az országot«. Nemcsak a pápát értesíti ezekről, hanem humanista tudós barátait is, Bem- bus és Sadoletus bibornokokat. Viszont ők is biztatják, hogy legyen a Szentszék támasza és kiváló bölcseségénél fogva képviselje az egyház érdekeit. Frangepán tőlük tudja meg, hogy a pápa egri püspökké nevezte ki. János király ugyanis az elvesztett kalocsai érsekség helyett és az 1538 iki nagyváradi békekötés körül kifejtett érdemeiért kérte a pápától kine- veztetését. A megerősítő bulla azonban késett, mert Ferdinánd azt mondotta az udvarában levő pápai követnek, Aleandernek, hogy a magyar, azaz a Jánospárti püspökök kinevezésébe nem egyezhetik, mert akkor el nem csaphatja őket, pedig az a szándéka, mihelyt birtokába veszi az országot. Aleander lelki üdvösségére kértél hogy a dolgot ne ellenezze, mert különben ezer meg ezer lőlek vész el az egyházra. A fölszentelés és a jelvények viselésének jogát megkapta ugyan, de a bullát még 1540. augusztusában sem. Ferdinánd akadályozta még a pápát abban is, hogy János királyhoz nunciust küldjön. III. Pál bizalmas levőiben értesíti erről Frangepánt és kéri, hogy követét, Rorariust, királyánál támogassa ős utasításokat adjon neki. Becsben azonban ezt megtudták s politikai nyomás folytán rögt
