Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-25 / 217. szám
r fj f> T~- ■■' dijak száliUassi. Sgésat és félévi előfizetést nem fogadnak el. | &%<jgietí évre 110 sí. — Egy hör* 40 K. Eger, Í921 szeptember 25 Vasárnap. XXV III. évi. 217. s*. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE Szerkesztéséé^ Eg&r, Líceum, Eiadéhivatal ? Lieensrd ageuads. Telefoss zzétn 11, „Éljen Magyarország.“ Schioppa Lőrinc pápai követ Egerben Eger, 1921. szept. 24. Ma délben érkezett Egerbe Őszentsége követe, Schioppa Lőrinc jusztinianopoliszi érsek. Erre az alkalomra az egész város zászlódíszbe öltözött. A fő útvonalon a tanuló ifjúság állott sorfalat. Az angolkisasszonyok intézete az érseki lak előtt és a virágos udvaron helyezkedett el. A leánykák valamennyien hófehérbe és magyar ruhába voltak öltözködve. Leomló hajukat egy-egy fehér őszirózsa díszítette. Fogadtatás a pályaudvaron. A pályaudvarra időrendben érkeztek a katonaság részéről: Illés Ödön ezredes, •Ghiczy Ferenc alezredes, Lőcsey Géza őrnagy, Zelenka Aladár őrnagy, Gaáli Ernő őrnagy, Kolozsvári) Imre százados. Szerdahelyi Gábor százados és Nicki Károly főhadnagy. — A rendőrség részéről: Horváth Gyula rendőrkapitány, Krajnák Pál rendőrfogalmaző, Tamasy Kálmán rendőrfelügyelő ős Medzihratzky Adorján segédfogalmazó. Ott láttuk még Csanádi/ László dr. tanítóképzőintézetiigazgatót, StészelSán- dor irgalmasrendi perjelt, P. Convalle Tamás servitarendi házfőnököt, Pallos Iván dr. tűzoltófőparancsnokot, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Venczell Ede apát-kanonokot, Subik Károly pápai kamarást. Később érkezett Trak Géza h. polgármester és Rid.árcsik Imre prépost, oldalkanonok, aki az érsek nevében fo gadta a pápai követet. Éljen Magyarország. A vonat lj-A órakor futott be. Egy elsőosztáiyú kocsi ajtajában állt a pápai követ. Mosolygós arcú, fiatalos főpap. Halk éljenzés fogadta. Kíséretében érkeztek M. Laghi Aldo pápai kamarás, P. Kazáry József, a servitarend budapesti házának főnöke, követségi titkárok, Tóth Tihamér dr. pápai kamarás, egyetemi magántanár. Ridárcsik Imre prépostkanonok latinul üdvözölte a felvidék keresztény metropolisában a pápa Őszentsége követét. Trak Géza h. polgármester pedig a polgárság nevében mondott üdvözlő szókat. Schioppa Lőrinc szintén latinul köszönte meg a szívélyes és bensőséges fogadtatást. A beszéde végén kedves, tört magyarsággal mondotta: — Éljen Magyarország! Éljen a magyar! . Ezután a pápai követ és a fogadó küldöttségek az érseki rezidenciába hajtattak a fehér-sárga papírzászlócskákat lengető diákság éljenzése közben. Az Angolkisasszonyok növendékei közül egynéhány csöppség virágot dobott a pápai követ elé, amit a főpap kedves mosolygással fogadott. Az érseki lakban. Az érseki lak lépcsőházában a nö vendékpapság állott sorfalat, az emeleti folyosón pedig Szmrecsányi Lajos dr. érsek fökáptalana és udvari papjai élén várta és meleghangú latin beszéddel üdvözölte előkelő vendégét. A nuncius latin- nyelvű köszöxlő válaszában annak a hő kivánatának adott kifejezést, hogy a magyar nemzet mostani szomorú helyzetét Isten jóvolta fordítsa mielőbb örvendetesre ! Szmrecsányi érsek ezután a főkáptalan tagjait és az udvari papokat mutatta be vendégének. Egy órakor szűkebbkörü ebéd volt az érseki lakban, 3 órakor pedig ellátogatott a pápai követ a papnevelő intézetbe, a Szent József internátusba és az irgalmasnővérek házába, fél 6 órakor pedig az Angolkisasszonyok kedves házi ünnepélyén jelent meg. Egyhangúlag. Megszavazták a tisztviselők beszerzési segélyét. — Életbe lépett a szervezkedési szabályrendelet. — A képviselőtestület közgyűlése. Eger, 1921. szept. 24. A képviselőtestület ma délelőtt tartotta rendes havi közgyűlését. Bár a terem kongott az ürességtől, paprikás kitörésekben nem volt hiány. A rakéták egyébként megelégedtek a morális hatással, mert a puffogások többnyire félreértésből történtek. — Munkatársunk a gyűlésről a következőket írja: Trak Géza h. polgármester üdvözlő szavai 10 óra után nyitják meg az ülést. Bejelenti, hogy Schioppa Lőrinc pápai követ ma érkezik Egerbe. Kéri a képviselőket, hogy akkor, amikor széjjeltépetfcsé günkben és magunkra maradottságunkbau kétszeresen megtisztelő a pápai követ Iá togatása, minél számosabban vegyenek részt a fogadtatáson. Elparentálta Kasszán Imre városi képviselőt és indítványozta, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg. Kálnoky István dr. főjegyző ismerteti a módosított szervezkedési szabályrendeletet, amely szerint a város új adóhivatalt állít föl és ehhez képest űj állá sokat szervez. A választmány javaslata értelmében a közgyűlés elfogadta Trak Géza h. polgármester előterjesztését, amely szerint a város veszi kezelésbe a forgalmi adót. S ennek értelmében a - módosított szabályrendeletet életbeléptéd. Hozzávetőleges számítás szerint a városnak 1 millió bruttó bevétele volna a forgalmi adóból. Körülbelül 88,000 koronát emészt föl a kezelő tisztviselők fizetése. Ezzel szemben a városnak még mindig marad 912,000 koronája, amelyből legrosszabb esetben 800,000 korona netto bevétek Egy békétlenkedó képviselőt, aki ó- vást emelt a javaslat ellon, Dutkay Pál apátkanonok világosított föl. Ugyanis a városatya a tisztviselők ellen duzzogott Magyarország és a Pápaság. Nemzetiszínű és pápai fehér - sárga zászlókat lenget az őszi szél és harangzúgás között vonul be a béke fejedelmének, XV. Benedek pápának, követe Schioppa Lőrinc érsek. Ujjongó lelkünk elé tárul a j múlt, újra világossá lesz az a kapcsolat, j mely a Római Szentszék és Magyarország között fennállott attól a pillanattól kezdve, midőn az 1001. év tavaszán II. Szilveszter pápa Ascherik apátban az ifjú, keresztény, magyar nemzetet keblére ölelte, fiává fogadta, és amely kapcsolat megmaradt hűen és változatlanul, 900 éven át. E kilenc évszázad alatt valahányszor Magyarország ege beborult, Róma felől mindig feléje világított a biztató sugár is. Ha pedig a diadalmas Magyarország a dicsőség fényében úszott, az örvendök között első volt mindig a pápa. A jóakarat és ragaszkodás, a pártfogás és szeretet, a támogatás és hála aranyláncszemei alkotják azt a kapcsot, mely hazánkat a Szentszékhez fűzi. Midőn a lángeszű szent István megszerezte a magyar keresztény egyházat és ezáltal megakadályozta a külső esetleges beavatkozást; midőn megalapította a magyar királyságot: követeket küld Ascherik apát vezetésével II. Szilveszter pápához, hogy hagyja jóvá a magyar keresztény egyház szervezetét és hogy koronát küldve, Magyarországot a római egyház védnöksége alá fogadja. A pápa örömmel adta beleegyezését és Istvánnak koronát küldött. Ez időtől fogva mindig védték és támogatták a pápák Magjmrországot. Féltékenyen őrzik az ország függetlenségét. VII. Gergely pápa Salamont, mivel a német császár hűbéresének vallotta magát, keményen megrótta. Ugyancsak VII. Gergely erélyesen hangoztatja Magyarország függetlenségét I. Géza királyhoz irt levelében: «Magyarországnak, a legnemesebb országok példájára, szabadsága állapotában kell fennállania, más országok királyának nem szabad alárendelve lennie». Két század múlva IV. Miklós pápa Habs- burgi Rudolffal szemben (1290), majd VIII. Bonifác (1301) hangoztatják, hogy Magyar- ország független és a római Egyházhoz tartozik. De a pápák nemcsak az ország függetlenségéért emelik fel szavukat, hanem az ország sorsát is szívükön viselik. A hatalmas magyar királyokkal jőviszonyban vannak, míg a gyenge, tehetetlen királyok uralkodása alatt mindent megtesznek, hogy az országban rend és nyugalom legyen. VII. Gergely és szent László barátságos viszonyban vannak. Gergely pápa biztosítja szent Lászlót, hogy «őt az apostoli szék egész tekintélyével, szeretetével és jóakaratával támogatni fogja». Viszont szt. László megígéri, hogy mint jó fiúhoz illik, engedelmeskedni fog. ígéretét meg is tartotta, mert a nagy invesztitúra harc idején VII. Gergely pártján volt. Ugyancsak VII. Gergely pápa volt az, aki az 1085 iki római zsinaton István királyt, Imre herceget és Gellért Csanádi püspököt a szentek sorába iktatta. Kálmán király szintén barátságos viszonyban van a pápával és segítségére van mindenben. III. Sándor pápa mindig figyelmesen gondolt Magyarországra és midőn itt 1173- ban a polgárháború már-már kitör, azt megakadályozta azáltal, hogy elismeri III. Béla jogát a trónhoz. III. Béla halála után (1196.) fiai között kitör á harc a hatalomért. III. Coelestin pápa egyházi áiokkal fenyegeti mindazokat, akik Imre királlyal szemben Endrét támogatják. Coelestin pápa 1198-ban halt meg és utána trónra lépett «a hatalmas pápák kő 'zött a leghatalmasabb» III. Ince. Trónra-
