Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-23 / 215. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. szeptember 23. péntek. XXVIII. évi. 215. ss. Előfizetési dijak postai száüitáss H és félévi előfizetést nem fogadunk el. SCegged évre 110 K. — Egg hór* 40 K, —' POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztősé#* Eger, LiceaiK. Eisdéfcíysta! j Lieens&i nyomda* Telefon szám 11. „Lovagias kötelességemnek tartom.“ Hegedűs búcsúja — Száz százalékos segélyt kapnak a tisztvisök. Az eke ára. Eger, 1921. szept. 22. A napokban egy nagyobb gazdával volt alkalmunk beszélni. Panaszolta, hogy olyan ekét vásárolt a minap nyolcezer koronáért, amelynek ára békeidőben 80—90 K volt. Nemde megdöbbentő ez a százszoros ár, melyből azután sok mindenre lehet következtetni. Első következtetés az, hogy mindenki nyúz. Úgyszólván kivétel nélkül. Hiszen azt senki el nem hiszi, hogy egy-egy ekébe annyi anyagot, annyi munkát kelljen fektetni s annyi kereskedelmi hasznot belekalkulálni, hogy végeredményben 8000 korona legyen az ára. Ezt nem lehet elhinni még a mai szédületes drágaság mellett sem. Még akkor sem, ha zsarol a bánya, a fakitermelő és a gyár is, továbbá méregdrágán dolgozik a gyárimunkás. Nyilván látszik másodszor, hogy egyik szükségleti cikk drágasága ügy kapcsolódik a másikéba, mint a lánc-szem. Minden szem erős, törhetetlen. Minden kézhez tapad valami; látni akarja a maga időszerű (más szóval: óriási) hasznát mindenki, aki termeli az anyagot, csinálja az ipari tárgyat, fenntartja a gyárat, közvetíti az adás-vételt. Olyan áttörhetetlen fal ez a drága- sági vonal, amelyen nincs hézag, nincs repedés, nincs gyöngébb pont, ahol megtámadható és lerombolható lenne. Részes benne mindenki még pedig csaknem egyenlő mértékben. Nem jár tehát a helyes úton, aki csak a termelőt szidja. Hiszen annak is rengeteg a kiadása, terhe és kockázata. Ha minden más százszorosán drágul, ő sem állapodhatik meg a tízszeres, húszszoros, ötvenszeres áremelkedésnél. Nincs igaza annak sem, aki a munkást okolja. Ennek legkevesebbje van, mert a munkabér talán sehol, egyetlen vonalon sem jutott fel a százszorosra. Különösen nem ott, ahol fix dijázásról van szó. A munkaerő lényegében még mindig olcsóbb, mint különösen a közvetítés. A tisztességes kereskedelemre sem hárítható a gyűlölet, mert annak is meg kell találnia a számítását. Végeredményben: hibásak vagyunk a drágaságban mindnyájan. Én is, te is, ő is. Legkivált pedig az a nagy tőke, amely állandó forgásában állandóan nagy haszonra dolgozik. Ez juttat egyeseket olyan helyzetbe, hogy minden elképzelhető, sőt elképzelhetetlen árat is megadnak a piac versenyében. Ezek a legbűnösebbek a drágaságban. S mert nekik semmi sem elég drága: segítenek még nagyobb nyomorba dönteni a nagy többséget, akiknek pedig semmi sem elég olcsó. Eger, 1921. szept. 22. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton 10 óra előtt néhány perccel nyitotta meg. Bethlen gróf miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó leiratát kézhez kapta. Az elnök fölolvastatja a kormányzó leiratát, mely a nemzetgyűlés összehívásáról rendelkezik. Azután Gaál Gaszton emelkedik szólásra. Kegyeletes szavakkal parentálja el az időközben elhunyt Wekerlét és Beöthy Pált. Indítványozza, hogy jegyzőkönyvileg fejezzek ki részvétüket a gyászoló család iránt. A ház az indítványhoz hozzájárul. Azután bemutatja a nemzetgyűlés szünete alatt beérkezett kérvényeket. Hegedűs pénzügyminiszter az elnöki bejelentés után szólásra emelkedik: — Nem voltam érdemes arra a bizalomra, amelyet a nemzet gyűlés belém helyezett. Nem szeretném, hogy azok a politikai körök, kik belém helyezték bizalmukat, most különösen néznének rám. Egy új javaslatot is terjesztek be, amelynek célja az, hogy a magyar kormány segítsen az égbekiálltő nyomoron. Nagyon sajnálom, hogy pénzünk emelkedése nem sikerült. Az igazság megkívánja, hogy az állami tisztviselőket ne engedjük tovább tengődni és a szükséges anyagi föltételeket megadjuk nekik. Lovagias kötelességemnek tartom, hogy egy újabb javaslatot nyújtsak be és segítsek utódomnak megmutatni azt az utatr amelyen haladnia kelL A magyar Athén üdvözli a pápai követet Hogyan helyezkednek el az iskolák a pápai követ érkezésekor és elutazásakor? Eger, 1921. szept. 22. Megírta már az Egri Népújság, hogy Schioppa Lőrinc pápai követ, jusztianopo- liszi érsek, f. hó 24 én szombaton érkezik Egerbe és kétnapos ittartózkodása után, 26-án, hétfőn 1 óra 58 perckor utazik visz- sza Budapestre. A fogadtatásnak külső fényéhez tartozik az is, hogy az iskolák a pályaudvartól az érseki lakig sorfalat állnak. A keresztény magyar kultúra ifjú nemzedéke, Magyarország legnagyobb iskola-városa hajtja meg Őszentsége követe előtt az őszinte, lélekből áradó ünneplés zászlóját. Hogy az iskolák tervszerűen és köny- nyen eligazodhassanak, Petrovits Gyula apátkanonok, plébános és az isolák vezetői sorrendet állított össze, amelyet minden intézetnek meg kell tartania, hogy zavar ne forduljon elő az elhelyezkedésnél. A felállást úgy kell érteni, hogy a menetoszlop középen szétválik s a négyesével, tehát a kettősrendekben menetelő ifjúság fele az útvonal jobb, fele az útvonal bal oldalára kerül. A sorrend a következő: Az érkezésnél. A vasúti vámháztól kezdődően az érseki lakig a következő rendben állanak Meggyőződésem az, hogy nemsokára következik az az idő, amikor visszatérnek az én politikai programomra, amelyet én 9 hónap óta folytattam. (Éljenzés.) A Kormányzó úr Őfőméltóságának benyújtottam lemondásomat és egyben benyújtottam azt a javaslatot, amelyet a kényszerhelyzet kényszerítőit előterjeszteni. Hogy mégis én nyújtottam be ezt a törvényjavaslatot, azt azért tettem, mert ezzel tartozom a nemzetnek és az utódomnak. Tartoztam azzal, hogy én keressem meg azt az utat, amelyet utódomnak megmutassak. Az a körülmény, hogy május hónapban a német márka lezuhant, magával rántotta az összes Közép-Európai államok valutáját. Ennek folytán egész Európában olyan gazdasági helyzet jött létre, mellyel megbirkózni nem lehetett. A belpolitikai helyzet még súlyosbította a helyzetet. Életem flegnehezebb percében tekintsenek engem úgy, mint a távozó néhány évnek múló jelenségeit. Soha ne feledjék el, nem rajtam múlt tervem ke- resztülvihetetlensége. (Éljenzés.) A pénzügyminiszter után gróf Bethlen miniszterelnök beszólt. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a tisztviselők részére 100%-os drágasági segélyt szavazzon meg. Mély keserűséggel veszi tudomásul a pénzügyminiszter távozását és az általa benyújtott törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Az ülés 2 órakor véget ért. fel az intézetek: 1. Főgimnázium. 2. Főreáliskola. 3. Tanítóképző. 4. Polgári fiúiskola. 5. Gazdasági ismétlőiskola. 6. A Líceumi elemi iskola. 7. Belvárosi állami fiúiskola. 8. Belvárosi állami leányiskola. 9. Külvárosi katholikus iskolák. 10. Szvoré- nyi-úti állami iskolák. 11. Maklári-úti és Kertész utcai állami iskolák. 12. Cifratéri és Wesselényi utcai állami iskolák. 13. Állami polgári leányiskola. 14. Angolkisasz- szonyok intézete. Az elutazásnál. A sorrendet az érseki laktól a pályaudvar felé kell érteni. 1. Angolkisasszonyok intézete. 2. Állami polgárig leányiskola. 3. Líceumi elemi iskolák. 4. Állami polgári fiúskoia. 5. Tanítóképző. 6. Főreáliskola. 7. Főgimnázium. A jogakadémia és a közigazgatási tanfolyam testületileg vesz részt a fogadtatáson. Körülbelül 25 iskola és 3200 tanuló vesz részt a pápai követ fogadtatásán. * • Tisztelgések a pápai követnél. Többek érdeklődésére közöljük, hogy a városunkba érkező pápai követ vasárnap d. e. 11 órakor fogadja az érseki palotában azokat, akik nála tisztelegni kívánnak. Tekintettel a jelentkezők nagy számára, nem külön-külön, hanem egységes vezetés alatt csoportosítva járulnak maid eléje pl. a hivatalok; a női társadalmi egyesületek
