Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-09 / 153. szám

Kislakásokat épít a kormány.

Harminc milliót ajánlott föl az építkezések megkezdésére. — Az erre vonatkozó javaslat tárgyalása — Orbók Attilát figyelmezteti az elnök — A munkanélküliség megszüntetése. — 40.115 munkanélküli van Budapesten. — A Nemzetgyűlés ülése.

Tofcj-jtegyalja jaftiáttása. !

Folyó, olvasztott aranyba szeretném mártani a toll hegyét, midőn a tokaji borról írok, hogy méltóképen írhassak a borok királyáról és anyjáról. Dehát hiába lenne úgyis, mert nincs hely, kevés a papíros .. .

Az történt nevezetesen, hogy a Fried- rich-kormány földmívelési minisztere, Ru- binek Gyula, hogy az állampénztár kétségbeejtő helyzetén segítsen, a Hangya, Palugyay, a Mezőgazdák Szövetkezete és a Borkiviteli Rt. cégeknek az 1908 ik évi 47-ik t.-c. ellenére megengedte 200,000 Hl. édesített bor kivitelét. Palugyay már valóban ki is vitt 3000 Hl.-t.

Érthetően feljajdúltak emiatt Tokaj- Hegyalján: «Hiszen nekünk 200,000 Hl. édes borunk 25—30 év alatt terem!«

A helyzet csillapítására azután a merkantilisták így érveltek : Hiszen csak

2—3000 Hl.-t vittek ki; ahová kivitték, ott az igazi, drága tokajit úgy sem isszák; nekik olcsó édes bor kell; belföldön csak három év múltával lett volna szabad érvényesíteni a concessziót. Fölvehettük volna a versenyt a külföldön a silányabb olasz és spanyol, édesített borokkal; a külföldi borszakemberek úgy te tévesztették volna össze a nemes, magyar, hegyaljai aszút, holmi mesterségesen édesített borokkal; a kérdéses térvény úgyis revízió alá kerül és éppen a tokaj-hegyaljaiak érdeke, hogy a drákói 16. §-t megváltoztassák, mert ez esetben a savanyú évjáratok (p. o. 1919.) borát is lehet «édesített« tokaji címke alatt érvényesíteni; és az édesítést — édes! — állami felügyelet alatt lehet majd, sőt kell végrehajtani; de meg különben is «echtes« «Tokajer« cégér alatt a külföldön, akárhái iy helyen, iparszerúen állítják elő a tokajit és borzalmas lőréket nyújtanak a borok királya, — királyok bora helyett. Jobb tehát, ha magunk nyíltan, jól csináljuk az édesítést.. . stb.

ffn erre egy mesét mondok el. Hiszem, nem fogja untatni az olvasót.

Rómában, hol a matróna előtt meghajolt az úton haladó és tisztelegve kitért az őrjárat: az arany ifjúságot egy furcsa kérés előterjesztésére vette rá az a bizonyos hölgy-csoport, mely egy világváros külső utcáiról sem hiányzott. Engedtessék meg e hölgyeknek, tekintettel a legmagasabb körökkel való összeköttetéseikre, hogy ugyanolyan hófehér, bibordíszítésü, tiszteletet ébresztő ruhát viselhessenek, mint a matrónák; de mégis, hogy a liktorok és előkelőségek már messziről megismerhessék őket, és a szokásos lisztelgés alól fölmentessenek. egy feltűnő jel legyen ruháikon, p. o. a bíbor ne legyen olyan ragyogó színű.

Midőn a szenátusnak a balga ifjak e kérést előterjesztették, a patríciusok szeméből a harag villáma szökellt, arcuk márvány lett és kardjaikhoz kaptak. Ez volt a határozat.

Fiat applicatio reguíae!

Végh Kálmán, Mátyás.

A görög kormányelnök levele Csicserinhez.

Bécs (A M. T. I. magánjelentése,) A görög miniszterelnök levelet intézett Csicserinhez, amelyben kifejti: Görögországnak sohasem volt szándékában, hogy Szovjet-Oroszországnak hadat üzenjen.

Budapest, 1921. július 8.

(A Magyar Távirati Iroda jelenti:)

A mai Nemzetgyűlés ülését 11 órakor nyitja meg Kenéz Béla. Bejelenti, hogy az államjegyek kibocsátásánál működő bizottság tagjainak megválasztása végleges.

Elnökké Ernszt Sándort, jegyzővé Meskó Zoltánt választották meg.

Jelenti egyúttal, hogy gróf Apponyi Albert sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt.

Harmadszori olvasásban elfogadták a katonai ellátásra, valamint a trianoni békeszerződés alapján állásukat vesztett hivatásos tisztek és altisztek ellátására vonatkozó törvényjavaslatot.

Ezután megkezdődött az állami kislakások építésének vitája.

Elsősorban Orbók Attila szólal föl.

— Örvendetesnek tartom, hogy a kormány kezdi meg az építkezést. Az építő munka által a kormány példáját adja, hogy a jövőben sem zárkózik el a szociális nyomorúságok enyhítése elől.

A kormány 30 milliót ajánlott fel erre a célra.

— Szép buzdítás ez arra, hogy az építkezést az egész vonalon megkezdhessük. Ha az állam szűkkeblűén elzárkózott volna ennek a szociális kérdésnek a felkarolása elől, magánosoknak kellett volna az építkezést megkezdeniük. Ez a 30 milliónyi állami támogatás lehetővé teszi, hogy az új kislakások fölépítése mellett a régieket is kitatarozhatják. Kívánatosnak tartom, sőt egyenesen szükségesnek jelentem ki, hogy

az új épületek adómentességet élvezzenek és a vagyonváltság alól kivételt képezzenek.

— Üdvözlöm a javaslat értelmi szerzőjét. A javaslatot elfogadom és a Ház elé elfogadásra ajánlom.

Alig fejezte be a beszédét Orbók Attila, az

elnök méltatlankodva szólalt föl és figyelmeztette Orbók Attilát, hogy a javaslat ellen

iratkozott fel, mégis a javaslat elfogadása mellett nyilatkozott.

— Ha a jövőben is így cselekszik a képviselő úr, — hangzott az elnök rendreutasítása,— akkor kénytelen leszek a kép viselő úrral szemben a Ház idevonatkozó paragrafusait használni.

Orbók rögtön válaszolt:

Orbók Attila: Én kormánypárti vagyok, kötelességemnek tartom tehát, hogy a javaslatok mellett felszólaljak.

Czettler Jenő a második szónok: Reméli, hogy a javaslat megszünteti a

lakásínséget és enyhíteni fogja a háborús idők nyomorát. A vaggonlakók letelepítésére is elengedhetetlen ez a törvényjavaslat, mert nélküle a menekültek soha nem jutnak otthonhoz. A vaggonlakók szomorú helyzete nemzetközi szégyenfolt. Kívánatos, hogy ne csak olyan intézkedések történjenek, amelyek révén a hivatalnokok és az ipari munkásság lakáshoz jutnak, a földmunkásokra is gondolni kell. A javaslatba még több reformot kell be venni és ki kell egészíteni.

A menekülteket decentralizálni kell. Ez a legelső szociális teendő. A fővárosba tódultakat ki kell telepíteni és mindenáron meg kell akadályozni, hogy ideözönljenek.

Végül a telek-spekulációt meg kell előzni. Ha az állam maga sajátítja ki a telkeket, ezt el is lehet érni.

A lakásínség enyhítésére szükséges, hogy a közlekedési viszonyokat is rendezze a miniszter. Furcsának tűnhetik fel, hogy e kettőt viszonylatba hozza, de tudni kell, hogy éppen azért lepik el a fővái’ost a menekültek ezrei, mert vasutunk csak Budapestre visz és igy nem is találhatnak másütt otthont, mint a fővárosban.

Kéri a pénzügyminisztert, hogy teremtse elő az állami lakóházak építésére szükséges összeget és .erre vonatkozólag előterjeszti az eszméjét is. A szükséglakások bérletét szövetkezeti alapon intézzék el úgy, amint az Angliában és Franciaországban is van.

Hegyeshalrny kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt a felszólalásra. Amikor — úgymond — a szükséglakások építését tervezte, hármas célt tűzött ki. Első, hogj a lakásínség megszűnjék, másodszor, hogy az építőipart foglalkoztassa és végűi, hogy a munkanélküliség megszűnjék. Ez utóbbi a legfontosabb. A próbálkozás eddig is megvolt erre nézve, de most itt az alkalom, hogy végleg elintézzék ezt is. Igaz, hogy nemcsak Budapesten vannak munka- nélküliek, hanem a vidéiten is. Épen ezért sürgős teendője a kormánynak, hogy ezt az ügyet vonatkozásba hozza az állami kislakások építésével. Osztozik Czettlernek a közlekedés helytelen voltáról mondott véleményében. Utal a legutolsó népszámlálásra. Budapesten 40 ezer 115 munkanélküli van. Ebből a számból 66°/# az ipari segéd munkásokra esik; látszik, hogy az iparnál volt a legnagyobb pangás. A szám különben nem ijesztően nagy.

Bródy Ernő kifogásolta, hogy a javaslat különbséget tesz a- falu és a város között. Pedig a falukon is óriási a lakásínség. Nem fogadja el a javaslatot.

*

* *

A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 10 órakor lesz.

Kom mun isztikus törekvések a Felvidéken. Csehország alatt inog a talaj.

Berlin. A M. T. I. a Neues Wiener Journal útján jelenti:

A cseh lapok erősen cikkeznek és hasábokat írnak az egyre gyakrabban előforduló felsőmagyarországi önkényes birtok-kisajátításokról. A lakosok egyszerűen birtokba veszik a földeket, hogy világosan megírjuk, kommunizálnak. A cseh hatóságok erélyes közbelépésére volt szükség, mert a fegyelmezetlen és kommunista eszmékkel átitatott nép már az állami tulajdont is veszélyeztette.

Megtörtént Neviczke községben, hogy egy erdész földjét a lakosság egymás között minden lelkiismeret furdalás nélkül felosztotta úgy, hogy csendőrszuronyokkal

kellett megakadályozni a jogosulatlan és radikális «birtokreformot.»

De jól van ez így. Csehország alatt már inog a talaj. A Felvidék levegője miazmás, az agyon agitált nép lelkében az elégedetlenség felburjánzott. S a kom műn előjelei már ezekben a birtok-kisajátításokban jelentkeznek.

Csehország maga ássa meg a sírját. Ahhoz van jogunk, hogy elkiáltsuk a Tátra és a büszke Lomnic népének, Kassának, a felvidék fővárosának és minden kuruc- vérrel áztatott felvidéki falunak:

— A magyar címer őriző kettős keresztje még nem tört ketté. Ne féljetek!