Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-21 / 213. szám
2 A külföld eseményei. NYUGAT: íme a levél: Tek. Szerkesztő Űr! Nagyon kérem, hallgassa meg a panaszomat. Vegyen pártfogásába és tegye közzé e levelemet b. lapjába. Szomolyáről jöttem Egerbe 6 tagú családommal. Szabómester vagyok. Egy leányom iparengedéllyel ellátott varrónő. — Megvettem a Makiári út 19. szám alatt lévő házat, amelyben 4 szoba, l előszoba, konyha, éléskamra van. A lakás egybe- épvílt, de azért ragaszkodtam hozzá, hogy gondoltam, 6 felnptt embernek csak meghagynak 4 szobát, melyből még nekem s leányomnak műhelyre is volna szükségünk. A letelepülési engedélyt meg is szereztem. Berendezkedtem. Egyszer azután kapok egy végzést, hogy 2 szobát, konyhát, kamarát és fásfélszert át kell adnom Daragó Lajosnak. Felháborodva szaladtam ügyvédemhez s kértem, adja be a határozat ellen a fölebbezésemet. A tárgyalás meg is történt, anélkül, hogy én tudtam volna róla. Ügyvédem sem jelent meg azon. Kimondották a végszót, hogy át kell adnom a lakást. Egy ízben jöttek hozzám hivatalos közegek, kipakoltak az udvarra. Azután egy hónapig ismét nyugodtan hagytak. Hiába fordultam a Lakáshivatalhoz. Rám se hallgattak. Műhelyem most, hogy Daragó Lajos kántor urat betelepítették hozzám, a szabad ég alatt van. A Lakáshivatal másfél szobát hagyott meg nekem, hol még családom sem tud elhelyezkedni, nemhogy műhelyt rendezhetnék be. Szerkesztő Űr tisztelő híve: Nagy István, szabó-iparos. Quo usquae tandem ? A tények beszéltek. Miskolcon is! A köztisztviselők sorsa Miskolczon sem fényesebb, mint Egerben. Nekik is kijutott a jó lisztből. A hatóság a följelentések alapján vizsgálatot indított és megállapította, hogy a nagykanizsai malom által szállított liszt élvezhetetlen, ku- kacos. Ezt a 450 mmázsa lisztet budapesti kiutalás alapján szállította a nagykanizsai malom. Nem lesz fegyveres beavatkozás. Anglia M. T. I. Az antant lemondott Nyugat- l magyarország ügyébe való fegyveres beavatkozásról. Párisba fogja hívni Magyar- ország képviselőit. Berlin. Az Allgemeine Zeitung értesülése szerint: Párisban az a tanácskozás, amely Nyugatmagyarország kérdésével foglalkozik, elhatározta, hogy a fegyveres beavatkozást egyenlőre nem engedi meg. Ezt azért tették, hogy az esetleges újabb háborút el akarják kerülni és inkább felszólítják a magyar kormányt, hogy képviselőit küldje el Párisba. — Ellentét Franciaország és között. Becs. M. T. I. magánjelentése: A Journal szerint a büntető rendszabály kérdésében Franciaország és Anglia között erős ellentét merült föl, mely uj diplomáciai viszony előidézését teremtette meg. Tegnap végre sikerült megegyezésre találni, még pedig akként, hogy Anglia félretette a maga véleményét és a büntető rendszabályok további fentartását elismeri olykép, mintha az Franciaország álláspontja volna. Nem érdektelen ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Lloyd George és lord Curson nincsenek Londonban. KELET: A szerb hatóságok garázdálkodása. — Ötszáz milliós kölcsönt vett föl Jugoszlávia. Szerb lapok írják: Baranya és Pécs kiürítése nagy örömet keltett Szabadka lakosai közt, kik már azt hitték, hogy a magyar nemzeti hadsereg nemsokára bevonul Szabadkára. A szerb hatóságok megtorlásképen óriási adókat vetettek ki és mindenféle kellemetlenséget okoztak a magyar érzelmű lakosságnak. A lakosság elkeseredése oly nagy, hogy négyszáz bu- nyevác polgár behatolt a városházára és az ott tartózkodó szerb rendőrkapitányt A belső politika hirei. Budapest. A politikai érdeklődést ma kőt dolog kelti fel. Az antant várható jegyzéke és a szerdai pártközi konferencia. Az antant föllépését a kormány minden percben esedékesnek tartja, dacára annak, hogy ma délutánig nem történt semmi. Külföldi lapok híradása szerint három napi határidőhöz kötik a várható jegyzőket. Pártkörökben azt hiszik, hogy a szerda esti pártközi konferencián sikerülni fog fontos megállapodásokra jutni. Ugyancsak ezen az értekezleten fognak a pártok megegyezni abban is, hogy a csütörtökön ösz- szeülő nemzetgyűlés hány napig tartson és milyen kérdésekkel foglalkozzék. Ugyancsak a csütörtöki ülésnek egyik fontos eseménye lesz az, hogy Hegedűs pénzügy- miniszter bemondja távozását. J egy rendőrtiszttel együtt a második emeletről ledobott. Úgy a rendőrkapitány, mint a rendőrtiszt az utcán szörnyet halt. Belgrádból jelentik: Az ötszáz milliós dinár-kölcsönt Londonban bocsátják nyilvános jegyzésre, ahol annak sikerét egy bank szindikátus fogja garantálni. A kölcsön 7% kamattal biztosítva 50 évre szól. A kibocsátást 100%-os alapon eszközük. A kölcsönt Jugoszláv vasutak, hidak ős kikötők építésére fogják felhasználni. Hegedűs pénzügyminiszter lemondása ma már mint befejezett tény szerepel. A legutóbbi minisztertanácson felmerült az terv, hogy gazdasági tanácsot létesítsenek, melyben nemcsak a parlamenti férfiak, hanem az azonkívül állók is részt ^vennének. Nagyatádi Szabó István, valamint Tomcsányi Vilmos támadásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Pécsről jelentik: Légrády Ferencz pécsi keresztény szocialista titkár és Knell központi keresztény szocialista titkár Me- csekszabolcson megalakították a keresztény szocialista bányászok és kohászok szövetségét. Az alakuló gyűlésen ismertették azt a munkát, melyet a keresztény szocialista bányászmunkások megmentése érdekében végeztek. A tisztikar megválasztása után Woch Adolf váj jár lett az elnök. A gyűlés Eger a Műcsarnokban. — Klimó István egri tárgyú képeit meg kellene szerezni a városnak. — Eger, 1921. szept. 20. A városligeti Műcsarnok nemrégen megnyílott gyűjteményes csoport-kiállítása kellemes meglepetéssel szolgál az egri látogatóknak. A kiállító hét művész között régi, kedves ismerősként olvastam Klimó István nevét, akivel mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam utoljára. . . ! Élénken emlékszem az ambíciótól és nagy tervektől duzzadó fiatal művészre, aki egy külvárosi igen-igen szerény házacskában húzódott meg s járt a művészetért ép’ úgy lelkesedő fiatal feleségével ki a környékbe témákért és motívumokért. Akkoriban még bibliai nagy vásznakról ábrándozott s a művészi szem szerencsés intuitiójával fedezte fel, hogy mily alkalmas háttér lenne ehhez a *kőlyuk> vidékének sárgás, kopár és lapos sziklája, mely csakugyan oly hatással van a szemlélőre, mint Palesztina sivatagjából egy darab. Oda járogatott ki a feleségével, aki — a vizet hordó keleti asszony jellegzetes kancsójával törékeny vállán — igazán alkalmas volt a művésznek keleti hangulatokba való ringatásához. Most, hogy a tárlaton összetalálkoztam vele, nem is késtem megkérdezni, hogy mi történt azzal a képpel. — Az egyik, a kisebbik, — mondja a művész — bent van a Néprajzi Múzeumban, a nagyobbat szétvágtam. (Hja, a művészek a legszigorúbb kritikusai önmaguknak s képeik gyakran kerülnek önkezüktől a Sybillák könyveinek sorsára. Szeretetre méltóan kalauzolt végig a művész a gazdagon megrakott termekben, melyek közül kettőt (a Műcsarnoknak II. számú parádés termét) és egy kisebb baloldali termet egészen Klimó képei töltenek meg. így, együtt, összefoglalva lehet csak igazán élvezni őket s látni, hogy mennyit haladt e még ma is fiatal művész az alatt a tíz év alatt, mióta utoljára láttam egyes vásznait. Teljesen kiforrott, önálló utakon haladó, öntudatos művész lett belőle, akinek képeit most a tárlat megnyitása után a napi és szak-sajtó is a legmelegebb elismerésben részesítette. Képeinek, mondhatnám legtöbbje Egerrel és környékével foglalkozik. Az egész tárlatnak egyik legmonu- mentálisabb képe az ő <Egri várrészlete*, melynek megpillantásakor a legelső gondolatom az volt: ezt a képet nem szabad elengednünk Egerből. Szinte hozzátartozik a helyes várospolitikához, hogy a jellegzetes részek az utókor számára művészileg megörökíttes- senek. Tehetős városok a művészek egész gárdáját foglalkoztatják hasonló feladatokkal. Az ilyen megrendelésre készített megörökítés azonban rendszerint a művészi kvalitások rovására — éppen a meg- rendeltségnél fogva, — a konvencionaliz- musba szokott belefúlni. Sokkal szerencsésebb ennél az, ha a művész a saját intenciójából, művészi szempontok által fölkeltett inspirációból s nem megrendelésre örökít meg valamely karakterisztikus részt, amint ez a jelen esetben is történt. Végtelenül hatásos dolog a «Verő- szalából* vett részlet is, mely izzó napsütésével, a ház elé száradni kiakasztott színes ruhák színpompájával elsőrendű mesterdarabként hat. Kitűnő egy *Egri leány* derékig megfestett képe. «Egri menyecske* című nagy vászna, mely egész alakban van megfestve, már inkább nélkülözi a közvetetlenséget. A maga vasárnapi teljes cifraságában úgy hat, mint egy egy etnográfiái ismertetés. Vásári jelenetei «Köcsög vásár» *Ki- rakó vásár* élénkek, színesek, jól megkomponáltak. Ugyancsak az egri vásárokról vannak véve.
