Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-20 / 212. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. szeptember 20 kedd. XXVIII. évf. 212. sz. HÖHseié«! diiak postai száilitássú Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. I Messed évre í 10 K. — B§g faőrs 40 K. POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. ^mmtmmaunmmamamsBemasamsmnmmmmaaamam Ss@rke**tő#ég t Eger. Lkeatn. KiadéMvatal ? Lkenmi »gomfe Taléfoa ssáas ílt Idegen földbirtok-reform. Eger, 1921. szept. 19. A föld adja az élelmet, termi az «életet», mint a színmagyar nyelv igen találóan mondja. Az ipar és kereskedelem földolgozza a nyersterményeket és eljuttatja oda, ahol arra szükség van. Ez utóbbiak szolgáltatják a nagyobb kényelmet, a fényűzést, de a legelsőrendű életszükségleti föltételeket a földből, a föld által nyerjük. Érthető ennélfogva, hogy a rómaiaknál sok forrongást és nem egy forradalmat idézett elő a földéhség. Érthető ennélfogva, hogy úgyszólván minden agrárreformot forradalom előzött meg. Nálunk is természetes járuléka vagy előidézője volt e mozgalmaknak a földreform kérdése, mivel e kettő okozati összefüggésben van egymással. Itt azonban és ezúttal nem a mi vajúdó földbirtok-reformunkról beszélünk, hanem azt tesszük szóvá: mit csinálnak az utódállamok az ölükbe hullott drága, életadó magyar földdel. A románok, általában ismeretes már, úgy oldják meg a földosztás kérdését, hogy az erdélyi nagybirtokokat ellenszolgáltatás nélkül veszik el a magyar nagybirtokosoktól s szétdarabolva adják oda a maguk fajtájabeli volt munkásoknak, törpe- birtokosoknak. Itt ismét nem foglalkozunk avval, hogy ennek többtermelés szempontjából — katasztrofális következményei lesznek Romániára, hanem ehelyett rátérünk a szerbek földbirtok reformjára. Ennek végrehajtása most van folyamatban, még pedig — mint Szabadkáról jelentik — következőképen: a magyar és németlakta területek lakosai a termékeny bácskai földek helyett sovány szerbiai földet kapnak, vagyis a Bácskában lakó, földre éhes véreink csak Szerbiában juthattak földhöz, míg a szerbiai földnélkülieket a Bánát termékeny síkjaira telepítik le. A bácskai rokkant katonáknak és földnélkülieknek Szerbia szikla-hegyei között osztottak ki földet. A terv világos: boldoguljanak, köny- nyebb munka árán erősödjenek a szerbek, míg a magyar és a magyarsághoz ragaszkodó sváb nép csak véres verejtékkel legyen képes megkeresni legszűkösebb mindennapiját is. Ez az intézkedés pusztulásra, elkal- iódásra kárhoztatja az elnyomottakat s föltétlenül legyöngíti, lassankiní pedig lehetetlenné teszi a nemzeti ellenálló képességet. Viszont a győztesek jóléte az új államalakulásnak ad biztosabb alapot. És mit szól ehhez az a magyar, aki — távol a hazafias lendülettől — azt tartja: «Az én mesgyém az én határom!» Kedves magyar népünk! Ha idegen az űr felettünk, bizonyára a maga népének kedvez és egyáltalán nem csinál lel- kiismeretbeli kérdést abból: tudunk-e mi boldogulni, vagy sem. Megfontolásra érdemes ez a két idegen földbirtok-reform s kétségtelen bizonyítéka annak, hogy boldogulásunk, életünk legelső föltétele —■ független magyarságunk. Az Érne nagygyűlése Miskolczon. Kik idézték föl a forradalmat? — Eltávolítják a destruktív elemeket a hivatalokból. — A destruktív sajtó rágalmai. — Csak az erős faji öntudat kifejlesztése mentheti meg a magyarságot. Eger, 1921. szept. 19. A miskolezi Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Ébredő Magyarok miskolezi csoportja folyó hó 18-án vasárnap délelőtt 11 órakor az ev. ref. főgimnázium tornatermében, délután 4 órakor a kir. kát. főgimnázium tornatermében gyűlést tartott, melyen az ÉME budapesti kiküldöttei Bernolák József népjóléti miniszter nemzet- gyűlési képviselő ős dr. Kiss Menyhért hírlapíró vettek részt. Újhelyi Miklós a miskolezi ÉME elnöke bevezető szavai után dr. Kiss Menyhért emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: A magyar faj, a magyar katona vitézségét semmi sem jellemzi jobban, hogy I a mikor a német vezérkari főnök jelentést ! tett a császárnak, azt mondotta, hogy a j mikor arról van szó, hogy amikor olyan : katonai pontot kell megtartani, amire föltétlenül szükség van, kétfajta katonaság között kell választani, a magyar és porosz katonaság között. Majd a zsidó kérdést fejtegette. Kimutatta a zsidóságnak a sze- j repét. A zsidóság volt oka a forradalomnak, épúgy a világháborúnak is. Ezután Bernolák népjóléti miniszter beszélt: — Mi azért tartunk ilyen tüntetéseket és azért jövünk össze, hogy lelkesedéssel és uj erővel folytassuk harcainkat és küzdelmeinket. Egészen közönséges dolog az, ha azt halljuk, hogy mindennél előbb való a gazdasági érdek. Ha megerősödünk, visszaszerezhetjük mindazt, amit elvesztettünk, szép Magyarországot. Másoktól meg azt halljuk, hogy mindenek felett való a kultúra, mig némelyek azt mondják, hogy fő a katonai erő és a hatalom. Én azonban azt mondom, hosry annak, j aki hatalomról beszél, nincsen igaza, mert a hatalom eltűnik és semmivé I lesz, mint ahogy semmivé lett a ha- 1 talmas Róma. Mi az oka annak, hogy j a nemzetek elpusztultak s mi oka le- j hét annak, hogy a magyarság pusz- tulőban van ? Ha ezt a kérdést tisz- • tázni akarjuk, akkor hiába való min- í den okoskodás. Csak az erős faji \ öntudat kifejlesztése erősítheti meg j a magyarságot. A következő szónok Tasnádi Kovács ; József volt, szintén foglalkozott a zsidó kérdéssel és fölemlítette Friedrichet, ki most Nyugatmagyarországon van és méltatlankodva említette, hogy őt nem vitte magával. Amikor el akartam menni vele — úgymond — Friedrich kijelentette, hogy neki politikáról ne beszéljek. «Majd ha befejeztem kitűzött dolgaimat, akkor politizálok. Most katona vagyok.» Délután 4 órakor Újhelyi Miklós nyitotta meg az ünnepséget a «Hiszekegy Istenben« eléneklésével. Tasnádi Kovács József statisztikai adatokkal mutatta ki, milyen működést fejtett ki a zsidóság a háború alatt és előtt. Kijelentette, hogy ultimátumot intéz a kormányhoz a zsidó-kérdés dolgában, miután Bethlen miniszterelnök is megígérte, hogy tervében segíteni fogja. Azután Bernolák népjóléti miniszter emelkedett szólásra. Foglalkozott a zsidóknak az irodalom, ipar és kereskedelemben elfoglalt térhódításaival. Hangsúlyozta, hogy rettenetes forradalomnak kellett jönnie, hogy végre öntudatra ébredjünk. Mikor átvettem a népjóléti minisztérium vezetését az országban, arról volt sző, hogy egyáltalában nincs gyógyszer. A gyógyszerek a lánckereskedők kezén voltak. Nehéz volt őket beszerezni, de végre is nagy takarékossággal elértem azt, hogy a gyógyszerek beszerzése révén enyhítettem a nagy hiányt. Beszélt a tisztviseíőkérdésről. Pesten már a munkásbiztosításnál keresztül vitték a destruktívak eltávolítását. 600 tisztviselő közül mindössze csak 6 tisztviselőt hagytak a helyükön. Miskolczon e tisztogatás még mindég késik. Beszámol a zsidó újságok rágalmairól. Egy alkalommal a Vigadóban tartott gyűlésen a következőket mondotta: «Nemzetünk megrontásánál kétségtelenül a szociáldemokrata párt nagyon közre játszott. Mostan a megtérő munkásokat testvéreink keblükre ölelik«. Másnap már azt olvasta az újságokba, hogy én azt mondottam, hogy ultimátumot küldünk a munkásoknak. így dolgozik a destruktív sajtó. Számos más és más példát hoz fel annak igazolására, hogy milyen képtelen vádakkal rágalmazta őt a zsidó sajtó, csakhogy befeketítse. Az Est, Világ, Népszava, Az Újság, Magyarország, Pesti Napló (Közbekiáltások: «és a miskolezi Reggeli Hírlap«) még mindég szórják rágalmamat és minden eszközt megragadnak, hogy széthúzást keltsenek bennünk. Dante-ünnep az Angolkisasszonyoknál. Eger, 1921. szept. 19. Eger gazdag, kulturális közéletének egyik oszlopcsarnokában, az Angolkisasszonyok lassanként erőd-sorozattá bővült falain belül emelkedett, kivitelében káprázatos ünnepélyt tartottak Dante hatszázéves hamvai fölött, kiről Arany zengette, hogy : «Csodálatos szellem! egy a mérhetetlen éggel, amely benne tükrödzik...» «ki előtt... a költő .. . hitvány koszorúját, reszketvén elejti. . .» E csodás szellem ünneplésre hívta az Anyaszentegyházat rs. Hazája, a mosolygó egű Itália, nemzeti ünneppé avatta halálának évfordulóját. Városunkban először az érseki leánygimnázium ős női felsőkereskedelmi iskola bájos csoportja emelte magasra a hódoló emlékezet pálmáját a nagy, bölcselő költő emlékére. A nagy fáradtsággal kidolgozott, gyönyörű ünnepségnek Rosa mysticá-ja, meny-
