Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-18 / 211. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG nak száma, akik kenyeret találnak itt. | Nem csoda, ha a cseléd és a napszám bérek megközelítik a 20 millió koronát. Ezeket az adatokat a bürök szürke számlái is igazolják. De menjünk a szabadba. Ami a gazda^szemónek feltűnik most, — az a sok szántás. A nagy szárazságban legtöbbje szántani alig tudott. A bérlő uradalom gépjei, igái azonban szakgatták a földet. Es a termés? Kistéren csoda kukorica termett. Más vidékeken tengeriben termés nincs. Ellenben Pöhl intézőnél 30 mázsás termést várnak. Hétszer ekekapá- zott itt a gazdaság, így leküzdötte a szárazságot. A Csatban meglepő a búzahozam. Kát. holdanként 28 q és 30 kg. Más gazdaságban a nemesített rozsból 20 q. Nem folytatom tovább. Eléggé beszélnek e számok a nagy munkáról, amit e kis birodalmon kifejtettek. Tekintetem akaratlanul a törpegazdaságokra esik. A helyet nem említem. Sovány, kiélt földek, muszájmunka, kevés szakértelem, gyönge erő, kis hozam. Rikító különbség! Ha a parcellázás megtörténik és régi, ósdi nyomokon halad az új tulajdonos, hol lesz a többtermelés? Sok akarás, nagy munkakedv, képesség kell, hogy az uj tulajdonosok — a hazának is sokat adjanak abból, amit a hazától nyertek. * Károlyi Mihály gróf v. köztársasági elnök Kápolnán 1919. február 23-án adta ki a jelszót: — osztani a nagybirtokot. Akkor az egri érsekség területén emelt pódiumról hirdette megváltói tanítását, ma az ő földjén, a hazaárulóén, huzza végig a határvonalat a mérnök a törvény parancsából. Uj otthonok épülnek majd. Nem tudom, kit fognak áldani vagy átkozni. ' ra is kérhet engedélyt. A rendelet szerint számra való tekintet nélkül megadhatja a pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyt palackokban való kimérésre minden bortermelőnek, aki kéri; álló vendégek számára való poharazásra azonban csak a pénzügyminiszter előzetes felhatalmazása alapján adhat a pénzügyigazgatóság engedélyt a bortermelőknek. Az engedélyért a pénzügyigazgatósághoz kell a kérelmet beadni a szükséges mellékletekkel. A kérelemre 10 koronás, a mellékletekre 2 koronás bélyeg ragasztandó és egy másik|10 koronás bélyeg is melléklendő, melyet majd az engedélyre ragasztanak. Mellékelni kell a kérelemhez: születési anyakönyvi kivonatot, foglalkozást, családi állapotot, lakóhelyet bizonyító helyhatósági bizonyitványt (polgármesteri hivatal állítja ki). Ha esetleg a kérelmező bortermelő hadirokkant, hadiözvegy, felnőtt hadiárva, vagy a harctéren félévnél tovább szolgált katona volt, akkor az ezekről szóló bizonyítványt is mellékelheti. A kimérés után megszabott italmőrési illetéket a bortermelőnek is meg kell fizetnie és pedig: ha nem egész évre kéri az engedélyt, akkor csak az arra az időre eső részt. A bortermelőkre, ha csak az utcára való kimérésre kaptak engedélyt, az egész évre szóló engedély Egerben 300, 210, 150, 90, 60, 30 vagy 18 korona, aszerint, hogy milyen a forgalma. Továbbá magyar állampolgárságának bizonyítása végett csatolnia kell illetőségi bizonyítványt, katonakönyvet, szüleinek születési, vagy házassági bizonyítványát, vagy ezek alapján a belügyminiszter által kiállított állampolgársági bizonyítványt és iparha- tősági iparjogosítványt. Kedves barátaim! Ne szégyeljótek azt, hogy felnőtt segédurak vagytok s iskolába járjatok. Járjunk, mert szükségünk van reá! A tanúlás nem szégyen, a tudás pedig hatalom s az győz. Vele magunknak is jobblétet szerzünk, de boldogítjuk szegény, szerencsétlen, ezer sebből vérző hazánkat is. Tudásunkkal föllendítjük az ipart, a kereskedelmet, nagyobbítjuk üzemeinket, hogy többet termeljünk. Akkor azután nem kell a külföldhöz folyamodnunk, sőt mi is tudunk szállítani! Azonban mindezek elérésére kitartó szorgalmas tanulás és megint csak tanulás szükséges. Az állam fog tanárokat adni, mint már sokat adott is, akik fognak bennünket oktatni, tanítani. Ne keressük mindjárt a szaktanítást, ahhoz is kell minden tudás, mert bizony, sajnos, a mai iparosság nagyrésze mindezeket háttérbe szorította. Csak ezekből az iskolákból tudnak kifejlődni a szakiskolák is. Azért siessen minden tanúlni akaró ember az iskolába, hogy elérje jövendő célját. Ne merje mondani senki, hogy neki elegendő, amit tud. Az ilyen fiatalember bűnt követ el, mert hazudik! Öregségünkre meglátjuk majd, hogy mennyivel boldogabban élünk s melegszünk családi tűzhelyünkön; hogy szorgalmunkkal s igyekezetünkkel nemcsak magunknak tettünk jót, hanem segítettük szegény szerencsétlen hazánk feltámadását is! Adja Isten, hogy úgy legyen! Bpest, 1921. szept.,15-én. Testvéri üdvözlettel Egri.» Szívesen adjuk ki ezt a levelet annál inkább is, mert Égerben a téli hónapokra Népfőiskolát terveznek s kívánatos, hogy oda minél több iparos járjon pontosan, szeretettel, lelkesedéssel. kz italmérési rendelet. Eger, 1921. szept. 17. Bortermelők a saját termésű boraikat az új törvény és a miniszteri rendelet értelmében 25 literen felül minden külön engedély nélkül eladhatják A régi törvény csak 50 literen felül engedte meg a bornak minden további engedély nélkül való eladását. A nem termelők, vagyis akik akár összevásárolt szőlőből, mustból készült bor, vagy összevásárolt bor fölött rendelkeznek, ezentúl is csak 50 literen felül adhatják el szabadon borkészletüket. Az új törvény még más előnyt is biztosít a bortermelőknek. És pedig: minden bortermelő kimérheti a borát palackokban, sőt poharazás útján állóvendégek számáTanúljon az iparos ifjúság. — Levél a szerkesztőhöz. — Eger, 1921. szept. 17. Budapestről jött hozzánk egy levél. Okosan megírott, helyes elveket valló írás, melynek ez a jeligéje; Isten áldja a tisztes ipart! Egerből elszakadt iparos-segéd szól egri társaihoz s miután kifejti, hogy az erkölcsös életnek micsoda jótékony hatása van a testre és lélekre, így folytatja: «Tandíjunk a műveltebb államok iparosaitól. Ott nem azt mondják a diáknak: «Ha rosszűl tanúlszj inasnak adlak.» De virágzik is iparuk, kereskedelmük! Ott nem kell minden legcsekélyebb munkát külön-külön, részletről-részletre elmagyarázni; tudja minden iparos, „hogy mit, hogyan csináljon. Jugoszláv földbirtokreform. M. T. I. Szabadkáról jelentik, hogy az agrár reformra vonatkozó rendelet végrehajtása óriási elkeseredést keltett. A magyar és németlakta területek lakosai ugyanis a termékeny bácskai földek helyett sovány szerbiai földet kaptak. A bácskai földnélküliek csak Szerbiában juthatnak földhöz. És mig a gazdag Bánát termékeny síkságára szerbiai földnól- külieket telepítettek be: addig a magyar és németajkú rokkant katonáknak és föld- nélkülieknek Szerbia sziklás hegyei között osztottak ki földet. Azon Statiokban, mellyekben a’ hálás történik, az utas egy tiszta ágyat kap szobával együtt, melly télben füttetik. Az ételek’ fizetésénél, a’ környűlményekhez képest a’ summa néha több, néha kevesebb, de a’ különbség 2 ezüst kr-nál soha sem több, mivel a’ vendég fogadóssal minden évnegyedben újra történik az alku. 9. Fölöstökömre és vacsorára fél, ebédre egy, és hálásra 7 óra van kiszabva. A’ lovak’ változtatása a’ státiókon legfeljebb 3—4 minutum időbe kerül, mivel a’ lovak már mindenütt készen állanak. 10. Csak ha a’ szükség kívánja, állanak meg egyik vagy másik utas’ kívánságára útközben. 11. Az első fedeles ülés a’kalauz mellett, csak ollyan áru, mint a’ kocsi’ belsejében lévő ülés. 12. A’ Postilionoknak semmi borravalót nem tartozik az utas adni. Ha ollyan napon, mellyel gyors kocsi nem indul, nehány, legalább négy személyek, ha csak egy, mind a’ négy helyet nem fizeti, magokban, minden kalauz kísérete nélkül akarnak útazni, azok külön úttal, olly úti levél adatván velők, melly- ben az indulás, és megérkezés’ órája feliratnak, könnyű, négy ülésű kocsiban, szinte a’ gyors kocsira meg határozott időben, vitetnek! 1. Ezen külön kocsiknál az utaA cs. k. gyorskocsi szabályai 1835-ben.1 1. Ki a’cs.k. gyors kocsin akar utazni, mindenek előtt, az illető Törvényhatóságtól, vagy policzia-directiótől való úti levéllel kell fel készülve lennie meliy nélkül az utas egy áltáljában fel nem vétetik. A’ katonai személyeknek úti levelet a’ cs. k. helybeli katona Commando ad. A’ Bécsi cs. k. Posta kocsik’ Directió- jánál a' polgári személyekre nézve csak az ollyan úti leveleknek van értékük, mellyek a’ cs. k. Policzia Fő Directiótól adattak ki. 2. A gyors kocsival utazni akarást, az elindulás előtt nehány nappal jelenteni kell a’ cs. k. Posta kocsik expeditiojánál. 3. Az egyszer kifizetett utibér semmi esetben sem adatik vissza, ’ s az arról kiadott leirási czédulának is csak az utazásra nézve van értéke. 4. Minden utas 20 fontnyi bagázsiát vihet magával, de annak csak párnazsáknak, vagy más hajlékony, ’ s éppen nem kuffernek vagy más merő pakétnak kell lennie. Azon utasok, kik a’ kotsi’ belsejében vettek ülést, még 30 font bagázsiát szabadon utánnok vitethetnek a’ Braneard *) *) Pótlék az »Egri Népújság« f. évi szept. 11-én közölt tárcájához. kocsin, vagy mind az 50 fontot oda adhatják. A’kuffereken, vagy más pákátokon rajta kell lennie a’ tulajdonos nevének. A’ mi a’ ki szabott terhet meghaladja, azért külön kell fizetni. Azok kik a’ hátulsó fedeleden ülésben vágynak, csak 20 fontnyi terhet vihetnek magokkal, 5. Mind az ülés, mind az illendőség miatt, kutyát valakinek magával vinni meg nem engedtetik. 6. Jó kőszűletű pipából megengedtetik a’ dohányzás, ha abban minden utasok meg egyeznek. 7. A’ helyek’ változtatását a’ kocsi’ belsejében minden utasnak el kell szenvednie. 8. Ki az utasok’ számára megérkezésükkor készen álló fölöstökömből, ebédből és vacsorából részt venni nem akar, ezt a’ cs. k. posta kocsi expeditiojánál, hol az űtazásra magát beíratja, meg kell jelentenie, különben a’ meghatározott áron, evők közé vétetik fel. A’ fölöstököm két findzsa kávéból áll fejér kenyérrel. Az ebéd levesből, tehénhúsból mártással, vastagételből hússal, tésztás ételből, és petsenyéből salátával áll. A’ vacsora leves, betsinált, és pecsenye salátával. Az italt minden utas külön fizeti.
