Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-08 / 152. szám

XX.V1ÍI. évi. 152. $z.

egér, lírai. Julius 8. péntek.

ElőSsetési dijak postai szillitásssJ;

;tgésst és télévi előfizetést nem fogadónk el. Megged évre HO K.Egg hóra 40 K. —

Szerkesztőség s Eger, Líceum, Kiadóhivatal $ Líceumi ugomd«; Telefon szám 11.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Vagyonváltság.

— Törvényjavaslat. —

IV.

Ä kereskedők vaggoaváltsága.

A kereskedőknek minden árukészlete, berendezése, ingó felszerelése, váltság alá esik, még ha az árú bizománybán'van is nála. E váltság alól mentesek az állami, városi, törvényhatósági, községi ’üzletek, kereskedelmi részvénytársaságok, szövetkezetek, mert ezek már az első törvény szerint lefizették a vagyonváltságot (az egri Hangya például 80.000 koronát fizet); továbbá mentesek a váltság alól mindazok a kereskedők, akiknek árűkészlete 1921. ápril 1 én fölvett leltár szerint 30.000 kor. értékűnél kisebb volt. A részvénytársaságok és szövetkezetek a náluk bizománybán elhelyezett vagy beraktározott idegen árúk után kötelesek vagyonváltságot fizetni.

A váltság alapját a törvényjavaslat tobbféfekép állapítja meg. Vagy azt az összeget veszi alapúi, amely összegre az üzlet 1920. dec. 31-én tűzkár ellen volt biztosítva. Ha nem volt tűzkár ellen biztosítva, akkor az 1920. dec. 31-én a mérleg- készítésnél fölvett leltár értéke a váltság alapja. Ha egyik fenti eset sem áll valamelyik üzletre, akkor az 1921. ápril l ére elrendelt leltár-fölvételkor talált érték a váltság alapja.

A váltságot pedig ennek az alapösszegnek Vs-da után 10°/o-ban fogják fizetni. Ha pl. valakinek az üzlete 1920-ban 1,800.000 koronára volt tűzkár ellen biztosítva, akkor fizet üzlete után vagyon- váltságúl 120,000 koronát. A váltságból a kereskedő okiratokkal igazolt üzleti adósságait levonhatja.

A pénzügyigazgatóságnak a kereskedőkkel szemben joga van az üzleti könyveket átnézni, ha a leltári bevallás aggályos; a pénzügyigazgatóság elrendelheti az 1921. ápril 1 én bevallott leltár hatósági felülvizsgálását, egyéb adatok alapján az üzlet értékének megállapítását; adatokat kérhet a biztosító intézetektől, vasutaktől, szállító vállalatoktól, közraktáraktól stb. Erre a célra kereskedelmi becslóbizottságokat fognak alakítani.

A gyógyszertárak is a kereskedelmi üzletekhez tartoznak vagyonváltság szempontjából. A váltság lefizetésének módja olyan, mint az előbbieké.

Äz ipari üzemek (üzletek) vagyonváltság a.

Ezen a címen, vagyonváltság alá esnek az iparosok, ipari vállalatok, mező- gazdasági szeszgyárak, sörgyárak, cukorgyárak, olajgyárak, len- és kenderkikészítőgyárak, gyümölcs , főzelék- és húskon- zerv-gyárak, olajütök, téglagyárak, malmok, halászat, kavicsbányák, bányászat, kohászat, 1921. március 1-je után cégjegyzett részvénytársaságok, szövetkezetek ipar- vállalatai, külföldi székhelyű vállalatok belföldi telepei, fiókjai, bankbizományi vagy tőzsdebizományi vállalatok.

Nem esnek vagyonváltság alá az állami, községi, városi iparvállalatok, a vagyonváltságot már lefizetett részvénytársaságok és szövetkezetek iparvállalatai, azok az iparosok és iparvállalatok, akiknek, vagy amelyeknek vállalatukba befektetett vagyona 50,000 koronánál kisebb.

A váltság kirovásának alapja a vállalatnak 1921. április 1-én volt vagyoni állapota (télek, gyári, üzemi épület, fölszerelés, gépberendezés, munkaeszközök, szerszámok, bbcsik, igás állatok, nyersanyag, félgyártmány, készárű stb.). Olyan ipari vállalat, melynek gépi berendezésének hajtóereje 10 lóerőnél kisebb és 1920-ban 25 munkásnál kevesebbet alkalmazott, az vagyonának 2/3-a után fizet 10°/o-ot váitságul. Az az iparvállalat, melynek géphajtőereje 10 lőerőnél több és 1920-ban 25 munkásnál többet alkalmazott, ha hét évi jövedelmének közép arányosa 100,000 koronát nem haladja meg, akkor a közép átlagos jövedelme 4%-os tőkéjének, — ha pedig a 100,000 koronát meghaladja, akkor átlagos jövedelme 3°/o-os tőkéjének 10%-át fizeti vagyonváltságúl. Pl. ha egy téglagyárnak 1913 — 1919. években hozott évi jövedelmeit összeadjuk és az így kijött összegből a legrosszabb és a legjobb év jövedelmét levonjuk, a maradékot öttel osztjuk ez a gyár hétévi középarányosa, mondjuk 80,000 korona, ezt kell tőkésíteni 4%-al, akKor kijön 20 millió korona, ennek a 10°/o-át, vagyis 200,000 koronát fog fizetni vagyonváltságúl. A vállalat évi hozadéka alatt azt a jövedelmet kell érteni, melyet a jövedelem- adó, vagy hadinyereségadó^ alapján megállapítottak. Amely vállalatnál ez nem történt, ott becslés utján állapítják meg.

A vagyonváltságot az iparvállalatok is olyformán rójják le, mint a többi vagyonok : készpénz, hadikölcsön, vagy be- táblázás és törlesztés utján.

(Vége következik.)

Betörés fényes nappal.

Kifosztották a Braun és Kálmán cég házipénztárát. — Állítólag

200.000 koronát raboltak el.

Eger, 1921. július 7.

Megírtuk már, hogy tegnap, folyó hó hatodikán a kora délutáni órákban futótűzként járta be a hír a várost, hogy a Braun és Kálmán cég Fő-utcai üzletét ismeretlen tettesek feltörték és a házipénztár napi bevételét, mintegy 80—90 ezer koronát elrabolták. Az Egri Népújság munkatársa kérdést intézett a cégtulajdonosokhoz, miután helyszíni szemlét tartott.

Az esetről az alábbiakban adjuk meg a részletes tudósítást:

Betörés fényes nappal.

A Braun és Kálmán cég jóforgalmú üzlete a Fő-utca és a Szent János-utca sarkán van. A cégtáblán még mindig a régi tulajdonos, Róth Gyula kopott-arany- betűs neve ragyog.

Az üzletben egyik ember a másiknak adja a kilincset. Többnyire érdeklődők. A tulajdonosok idegesen és sáppadtan járkálnak. A kiszolgáló kisasszony sincs a régi rábeszélő kedvében. Kék-szürke nyakkendőt mutat únott arccal egy szőke úrnak.

Az Egri Népújság munkatársa megkérdezte az egyik cégtulajdonost:

— Mikor történt a betörés?

—■ A déli órákban. Háromnegyed egy órakor zártunk. S háromnegyed kettőkor már a Fő utcái mellékajtőt nyitva találtuk. Előtte pár vevő várakozott.

— Bezárták jól az ajtókat?

— Hogyne, kérem, a fökijárást lere- dőnyöztük. A Széchenyi-utca felőli ajtó csak belül zárható, mert jórégen belegörbült a kvdes.

— Tehát kívülről nem lehet sem tolvaj- sem reszelt kulccsal kinyitni? De mi van a Szent János-utcai ajtóval?

— Bezártuk. Általában mindig zárva tartjuk és a kulcsot a kasszában őrizzük.

— Érdekes. Volt e valami rendetlenség a betörés után ? Valami jel, amely arra mutatna, hogy a betörők értékes dolgok után kutattak ?

— Semmi, de semmi. Mindent a legnagyobb rendben laláltunk. Még á nyakkendők is érintetlenül hevertek a kasszán.

Állítólag 200.000 K-t raboltak el.

— Tehát — folytatta munkatársunk az interjút — a betörést csak az üzleti ügyekben járatos ember követhette el. . . amennyiben készre ment, hogy tolvajnyelven fejezzem ki magam.

Braun a vállát vonogatja.

— Fogalmam sincs róla.

— Persze. Mikor erőszaknak, dilettáns kapkodásnak semmi nyoma, az ember nem is gondolhat semmire. Legyen olyan szives és mutassa meg, kérem, a raktárát — fordűlt munkatársunk a tulajdonoshoz.

— Kérem, tessék parancsolni, — ud- variaskodott Braun.

A sötét és magas mennyezetű raktá-