Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-07 / 151. szám
4 EGRI NÉPÚJSÁG. A múlt hét a belpolitikában. Junius 28—julius 5. A múlt hét elején bizalmas értekezletre jöttek össze a főrendek, hogy állást foglaljanak a kormánynak a főrendiház reformjára vonatkozó tervezete tárgyában. A tervezet a bölcs mérséklet arany közép- űtján halad, s a szélsőségek kerülésével igyekszik az átalakult korszellem igényeit kielégíteni. Leglényegesebb újítása az, hogy az örökös főrendi családok tagjainak közvetlen főrendiházi tagsága megszűnik, s az eddigi örökös főrendek maguk közül 57 tagot választanak az új főrendiházba. Ugyanennyi főrendiházi tagot választanak a törvényhatóságok tiz évről tiz évre és helyet foglalnak a főrendiházban még a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, tudomány, művészet ős közművelődés törvényes szervezeteinek választottjai is. Ezen felül tagjai maradnak a főrendiháznak az egyházi és világi főméltóságok, s az államfő által életfogytig kinevezett 25 érdemes magyar állampolgár. A főrendiház tagjává csak 35. évét betöltött férfi választható. A főrendiház tagjainak száma körülbelül 350 lesz. Hegedűs Loránd junius 28 án (ötvenedik születésnapján) a szentesi kisgazdák előtt ismertette pénzügyi és közgazdasági programmját. A földbirtokreformot illetőleg kijelentette, hogy a kormány a magán- tulajdon alapján áll. Nincs többé bolyse- vizmus. Ingyen nem kap senki semmit. A földért meg kell dolgozni, termelni kell, hogy a magyarság megélhessen. A földbirtokreformmal kapcsolatban valósítja meg a földbirtokváltságot. A nagybirtok földben, a kisbirtok búzában fogja leróni a váltságot. A következő napon Hódmezővásárhelyen tizezer kisgazda viharos lelkesedése mellett mutatott rá arra, hogy mi nem fogunk koldulni, mint Ausztria, hanem a magunk verejtékes becsületes munkájával fogjuk fentartani a magyar államot. A Keszthelyen, julius 2-án ős 3-án rendezett Helikoni irodalmi ünnepség elsőrendű politikai eseménnyé nőtte ki magát, részben politikai életünk legkiválóbbjainak jelenléte folytán, részben a nemzetünk dicső múltját, gyászos jelenét és biztos jövőjét elénkvarázsló irodalmi és szónoki megnyilatkozások révén. Dicső múltúnk hagyományaiból erőt merítve fejlesztjük és izmositjuk azt a magyar kultúrát, amely kiemel minket balkáni szomszédaink közül, s újra biztosítani fogja nekünk a nemzetek társadalmában azt a helyet, amely bennünket kultúránk értékessége alapján megillet. Erdélyben ismét magyar vér folyt. A csikmegyei Szárhegy községben egy brutális román főhadnagy grcul ütötte, majd megkardlapozta a község főjegyzőjét, s azután a község főjegyzője pártjára álló nép közé lövetett, miközben több ember meghalt, s a község biráját is lövés érte. Az eset alapos megvizsgálása után a román hadügyminiszter parancsára egy román alezredes a község háza elé rendelt elöljáróság és nép előtt kijelentette, hogy a hadsereg nevében őszintén sajnálja a történteket. «Megállapítom, — mondotta — hogy a csapat parancsnokai a bűnösök s ők okozói az eseményeknek. Szigorú büntetésben lesz részük.» — Persze ez a vallomás nem támasztotta fel ártatlanul legyilkolt székely testvéreinket. A felvidéki magyarok Rimaszécsen 28 község jelenlétében nagygyűlést tartottak. Szentiványi József képviselő tartott méiyhatásu beszédet. Bátran kimondotta : «Vissza kell szereznünk a vezérszerepet azon a földön, amelyen ezer évig vezér- szerepünk volt.» A gyűlés egyhangúlag tiltakozott a cseh kormány ama rendelete ellen, hogy a rimaszécsvidéki Kóburg-ura- dalmakra cseh légionáriusok telepíttessenek le. A nemzetgyűlés július 2.-iki ülésében a külügyminiszter bejelentette, hogy újabb jelentések szerint Baranyában előkészületek történtek a megszállott területek kiürítésére. A megszálló hatóságok részéről sok erőszakoskodás történik. A nemzetgyűlés julius 3-ki ülésén pedig azt a szomorú kijelentést tette a külügyminiszter, hogy «a békeszerződés életbelépte után a magyar kormány nem engedheti meg olyan egyesületek működését, amelyek cime, vagy alapszabályai a békü- lékenység szellemével össze nem egyeztethetők«. Bizony idáig jutottunk. Ma az án- tánt parancsol, s a magyar kormány kénytelen ilyen rendelkezéseket tenni, de viszont minden becsületes magyar embernek megsúgja a magyar szive, hogy mi a teendője. Mert nagy úr az ántánt, de a magyar léleknek még se fogja soha se megparancsolni tudni, hogy gyalázatos meg- rablásunkba belenyugodjék, (m. k.). Antant misszió érkezése. A gyászkeretes trianoni papíros-békének vannak oly pontozatai, melyek a mérhetetlenül nagy veszteségi tételek mellett látszólag kevésbbé fontosaknak tűntek fel. Vannak oly tételek, melyek haszonállataink létszámáról, földeink termőképességéről, a lakosság vagyoni helyzetéről ellenségeink hamis bemondása alapján lettek eldöntve. Ehhez ráadásul még olyan pontok is vannak, melyek szerint tőlünk még jóvátételi járulékot is követelhetnek, jelesen lovakban, szarvasmarhákban, hízott sertésekben, gabonában, esetleg pénzben. A békeokmány pontozatok végrehajtásának ellenőrizésőre a közeli napokban nagy antant küldöttség jön megyénkbe is. Különféle nemzetek katonai és polgári egyénei, megfelelő kiszolgáló és védőkisé- rettel. Ezek, minthogy papíron a békét megkötöttük, nem mint ellenség jönnek, de nem is mint megértő jóbarát. Saját vélt fölényük tudatában jönnek, mint győzők (?) a leigázoítakhoz. Huzamosabb időt fognak itt tölteni. Elvegyülnek a nép közé, hogy tapasztalatokat szerezzenek és némely dolgokat kitudakoljanak. Alakosságnak saját érdekében áll, hogy a netaláni személyes érintkezésben el ne ragadtassa magát. Le kell küzdeni a virtust. Takarékoskodni kell a megelégedett, dicsekvő és jóhiszemű kijelentésekkel. Kutató kérdésekre legjobb szűkszavú kitérésekkel válaszolni, mert régi dolog, hogy okos ember elhallgatja azt amije van, s csak a meggondolatlan ember dicsekszik azzal is, amije nincs. A magyar nép megváltása* A szétzüllésre ítélt magyarság lelkét egyfelől reménnyel töltik el a helikoni napok kellemes fuvalmai, másrészről aggodalommal az utolsó évszázad történelmi tapasztalata. Mert voltak bár nekünk herkuleseink, de ragyogó elméjüknek elég dolgot adott azoknak a bajoknak gyógyítása, amit a jóra való restség és nagyképűség nyavalyáitól fertőzött közélet szenvedett. Végeredményben lecsúsztunk és még most is sok betegünk kiabál, hogy az án- tánt a gonosz, mert okosabb nálunk. Hogy az országok alapja az erkölcs, s ennek táplálója az a munka, melyből nemcsak az egyesnek, hanem egyidejűleg a köznek is üdve fakad, azt apró, tevékeny méhek a 21 milliós Magyarhonban nemcsak vallották, de gyakorlatban is igazolták már. Ezek közé tartozik a magyar nép ma mindennél előbbvaló gondozásának gyakorlati mestere is: Bene Lajos. Alig van az országnak pontja, ahol ne tudnák mit jelent e szó: Kalotaszeg. Volt egy idő, mikor az ország miniszterei, képviselői csak kalotaszegi mellényt viseltek. Bene Lajos indította ezt a mellényt országos hódító körútra és felvirágoztatta vele egy erdélyi falu ínséges népét. Ezt a falut a házi ipar más nemével is (faipar) jó módúvá tette. Pedig nem szónokolt sokat, csak cselekedett. Most félbehagyva a menekülés 1900,} Nyomatott sz érseki líceumi msornaápan. gondja között az erdélyi vidékek irodalmi népkincsének gyűjtését, a nemzetet sürgető kérdést: a nép gondozását írta meg. Hogy mit kell a falun, városon a nehezen idomúló magyar néppel csinálni, azt már ezren elszavalták. De tudva azt, hogy nálunk éppen nem próféta senki a falujában az érdekelte a hivatottakat, akik nem hízni a zsírján, de hizlalni igyekeztek a népet lelkűk kincseivel, hogy miként kell hát a népet gondozni? Erre alig kaptunk feleletet ! Most sajtó alá rendezett könyvében erre ad útbaigazítást Bene Lajos. Nagy várakozással tekintünk a tapasztalat emberének munkája elé, melyet a szerzőnél 40 korona beküldésével lehet megrendelni. B—s. Látogatás az új gépgyárban. Vidéki ember, ha bejön Egerbe az első változást a volt érseki magtáron cső dálja meg. A tavaly még néma épületből a magyar valutát javító termelő munka zaja hangzik. Üveges vasablakok mögött serényen forgó kerekek viszik át az erőt teremről-teremre hajtva vasfűrőt, vasesztergát, vasgyalut. Jól esiK a haladást becsülő lel kenun k ez a változás, bizalommal lépek be a gyár irodájába, ahonnan Kiss könyvelő készséggel körülvezet. A gépszínben éppen Hangács Flórián egerszalőki géptulajdonos benzinmotorját gyógyítják, az utolsó csavarig szétszedték, hogy hibája ne maradjon. Beljebb a nagy gépteremben Ifj. Hering János művezető ellenőrzésével készülnek az új részek. Gőzgépek dugattyúi, hengerei, kényes szervei az erőcsinálásnak válnak itt a holt anyagból életképessé. A gépházat elhagyjuk nagy gőzgépjével és tartalék acetilén-motorjával. A szabadban alig kész épületeket látni, mik körülzárják a javításra váró gazdasági gépekkel rakdft udvart. Cséplők és mozdonyoktól a szolgálatképtelenné vált permetezőkig van itt gép. A kovácsműhelytől nem messze az autogénhegesztő néhány pillanat alatt egyesíti a törött részeket. Már felépült a vasöntöde is, mely nem-, sokára koksz és nyersolajra lép üzembe. Odébb olaj raktár. Felmegyünk az árúraktárba. Gazdasági gépek várnak itt. A háború következtében megapadt munkáskezeket fogják ezek évről-évre jobban pótolni. Aratógép, marokrakó (Kovalik féle) 17000 korona. Fűkaszáló 13,500 k. Szecskavágó 4000—6000 k. Amerikai járgányos 2 lóerős cséplő, mely nem kér szenet, tengeri vetőgép vár vevőre. Répavágó 2000, Boronák 1650. Vetőboronák 2300. Töltögető ekék 1550. Egy vasú ekék 2300—3200 koronás árban. Gabonarosta 6000 k. árban. Olajkannák 70 k. Ötös destillált galíciai olaj is kapható. Elsőrendű sárga gépzsír 43 k., szíjviasz 26 k. kilónként. Jól esik látni, hogyan fejlődik a hazai ipar. — Ha gazda leszek az első ekét itt veszem meg, egyelőre csak tollat vásárlók. — Óh! Legyen egy fél év múlva újra szerencsénk, akkorra teljes üzemmel dolgozunk. Befelé tartok a városba. A vonatról jövők olvassák az új betűket: HERINGH- FÉLE MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR ÉS VASÖNTÖDE R. T. —RAB—. Hírek a vármegyéből. Irredenta kirándulásos mesedélutánok tették szebbé az egri belvárosi áll. iskolák tanulóinak iskolai életét, Eddig 16 alkalommal rándultak ki. Vadász Lajos igazgató ezek szünidei folytatását is tervezi. Ä pásztói polg. isk. magyar jövő ünnepét vasárnap ülte. Szónok: Szenko- vics László igazgató volt. Begyült: 350 k. Bessenyőteiek és Füzesabony fiatalságának legutóbbi mérkőzésén a vendéglátó besenyők 4: 1 arányában verték az abonyiakal.
