Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-06 / 201. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Tűrhetetlen lakásviszonyok Péter- vásárán. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A lakásszükség, bár mindenfelé ta­pasztalható beteges tünet, de Pétervásárán, ebben a kulturátlan, a civilizáció terén messze elmaradt községben annyira szembe­tűnő, hogy a napisajtóban is szükséges vele foglalkoznom. A 2300/1921. M. E. számú lakásren­delet 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis határozottan kimondj a, hogy «Áthelyezett, kinevezett vagy állásuk­nál fogva egyébként helyhez kötött tény­leges szolgálatban álló akár ideiglenes, akár végleges elhelyezést nyert polgári, vagy katonai közszolgálati alkalmazottak lakáshozjuttatásáról a lakásügyi hatóság soronkívül és minden más olyan személy igényét megelőzően köteles gondoskodni, akinek nincs sürgősebb és feltétlen kielé­gítésre szoruló lakásigénye.» És így van helyesen, mert a tényleges szolgálatban álló közalkalmazottak lakáshoz juttatása elsősorban közérdek. A lakásrendelet hi­vatkozott §-ának e világos rendelkezésé­vel szemben a Pétervásárára mostanában kinevezett második kir. járásbíró felettes hatósága által a kir. járásbírósági épület egyik szobájában nyert elhelyezést ideig­lenesen. Az egyik kir. járásbírósági s. hiv. tisztviselő — aki menekült, összesen nyolc hónapi pétervásárai tartózkodási ideje alatt «szívességiből már két családnál is lakott s melyektől megváltozott családi viszonyaik miatt el kellett távoznia — több nap óta vendéglőben lakik. Az ujonan kinevezett kir. közjegyző hatósági úton egy olyan egyszobás lakást kapott, melyben kályha helyett takarék­tűzhely van, mely azelőtt inkább konyha volt, mint szoba, mely a közjegyzőnek nemcsak lakása, hanem hivatalos helyi­sége is, melyen a háztulajdonos — mivel a közjegyző szobájából nyíló szomszéd- szobában lakik — keresztüljár. A tanítónő, aki a község elvadult, a hosszú háborús évek alatt iskola nélkül nevelődött, iskolát alig ismerő aranyifju- ságával fáradozik, öreg édesanyjával múlt év december óta egy olyan egy szoba- s konyhából álló szükséglakásban lett el­helyezve, melynek Kicsiny szobájába két szoba bútorát kellett összehalmoznia s konyhája nemcsak konyha, hanem élés- és fáskamra, valamint baromfi-ól is egyúttal. Az ujonan létesített harmadik tanítói állásra kirendelt uj tanító — a pétervásárai tűrhetetlen lakásviszonyokról tudomást szerezvén, — állását nem foglalta el s a háromszáznegyven mindennapi és a száz­nál is több ismétlőiskolai tanköteles ebben a tanévben is az eddigi és Pétervásárán nyomorgó két tanító nyakán marad. És ezek a szerencsétlenek mind-mind lakás után várnak, de hiába. Ellenben a Péter­vásárán is keresztülhúzódó iparvasutat építő mérnökök magánegyezség útján ta­láltak lakást, bár igaz, hogy egy-egy szo­báért bútor és takarítás nélkül havi 600— 1000 korona bért fizetnek. Hogy ezek a lakások a lakásrendelet 13. §-ának 11. pontja alapján annak idején le lesznek-e foglalva, az a pétervásáraiak teljhatalmú lakáshivatali megbízott — kör­jegyzőjétől függ, akinek érdekes elutasító határozatai bár nélkülözik a jogi érvelést, de lakonikusan és szépen vannak megírva. Ezeken a súlyos bajokon csak tiszt­viselőlakások építésével, vagy a járási szék­hely áthelyezésével lehet segíteni. És ha valamikép nem segítenek, könnyen meg- eshetik, hogy a közalkalmazottak egy szép napon megszöknek Pótervásáráról. Tisz­telettel: —r —y. Mi a lakásínség oka? Ehhez a levélhez nem akarunk kom­mentárt fűzni. Amit mondani akarunk, az az Egri Népújság hiteles forrásból nyert értesülése. A Borsod-Hevesi Erdőipar R. T. most Pétervdsára környékén van. Nem akarunk felekezeti kérdést csinálni a dologból, de a társaság — zsidó. Evvel csak azt akar­juk kifejezni, hogy pénze bőven van és biztosan nem fizet rá a fakitermelésre. S ez a fakitermelő társaság a mérnökei számára nem építtet barakkokat, holott kényelmes lakást tudna így biztosítani az alkalmazottaknak. Persze a mérnökök minden pénzt megadnak a szobákért. Hallatlan össze­geket fizetnek s a zárak kinyílnak előttük a legnagyobb lakásínségben is. A mérnök urak kapnak lakást, de a tanítónőnek, aki másodmagával már 10 hónapja vesződik 350 pétervásá­rai gyerkőcczel, juh-aklot utalnak ki. Az arroganciával és pénzzel föllépő mérnök urak kényelmes otthonban pihen­hetik ki a fatermelés fáradalmait, de a közjegyző kénytelen a dohos, napi mun­kától fülledt, dohányfüstös, aktaszagú kony­hában aludni. S a körjegyző úr ezekkel a dolgokkal nem törődik. Fene bánja a tisztviselőket, a szegény éhenkórász tanítót, az agyonra- fáradt diurnistát, aki kocsmai lócán álmo­dik. Az a fő, hogy a mérnök uraknak le­gyen jó lakásuk, szép lakásuk, kényelmes, szellős, egészséges lakásuk, ugy-e, kedves jegyző úr? Tudja-e azt a körjegyző úr, hogy egy kicsikét rendet kell teremtenie? Mert, ha nem lesz rend, vizsgálatot fogunk kérni. A sajtónak nemes hivatása van: őrködni a jog és igazság felett. Egyik kezében a korbács, másik kezében az elismerés van. A sajtó a közvélemény itélőszéke. Véd és vádol. Erről a nemes hivatásról az Egri Népújság soha sem fog megfeledkezni. Nyugatmagyarország. Erőszakoskodnak az osztrák csendőrök. — Szaporodik a le­tartóztatottak száma. Sopron. M. T. I. Hogy csak nagyon kínosan és kényszer eszközök alkalmazá­sával tudják az osztrákok a megszállott területek lakosságát megfékezni, annak érdekes bizonyítéka az, hogy a letartóz­tatások száma egyre növekedik. így Sín­falván az osztrákok letartóztatták Hoffer Katalin postakezelőnőt, Barta Sándor cu­korgyári segédmunkást és a cukorgyári konyha szakácsnőjét. Mind a hármukat a bécsújhelyi börtünbe vetették, és ugyan­csak Bécsújhelyre cipeltek két hadapródot, kik nyugatmagyarországi illetőségűek és I semmiféle mozgalomban nem volt részük. | Sopron. A M. T. I. jelentése: A ne- zsideri járásban erőszakkal lépnek fel az osztrák csendőrök a magyar tisztviselők ellen és annyira brutalizáiják őket, hogy a magyar tisztviselők nem mernek kimenni az utcára. Aki az utcán magyarul beszél, azt az osztrák csendőrök inzultálják. Az osztrákok már átvették a postát és most át akarják venni a közigazgatást is. Ed­dig azonban úgy tettek bizonyságot köz- biztonsági tevékenységükről, hogy tegnap az osztrák csendőrök feltörték 'az ovoda- I helyiséget és az értékes tárgyakat el- | vitték. Megérkezett a jóvátételi bizottság. M. T. I. magánjelentése: Az antant legfőbb tanácsának a trianoni szerződés gazdasági rendeletéinek végrehajtására kiküldött jóvátételi bizottság D’ Annunio Anolia elnök vezetésével szombat este 8 órakor Budapestre érkezett. A bizottság tagjai nagyobbrészt Párisból jöttek, mig kisebbik részük a bécsi antant bizottság tagjaiból vezényeltettek át. A bizottság tagjai valamennyien gazdasági szakértők. Az egyik szakértő kijelentése szerint a bizottság a békeszerződés értelmében jött Budapestre, de távolról sem abban az ér­telemben, mint azt eddig túlozták. Magyar- országon eddig nem volt háború és nem volt béke, egyszer a jóvátételnek is el kellett jönnie. — Mi csak kisebb számban jöttünk — mondotta — ős kőt-három nap múlva visszatérünk Párisba, a vonat amely ed­dig hozott, a Budapesti állomáson veszte­gel. Ezután végre be kell állni a kölcsö­nös béke viszonynak, úgy a Nyugat, mint Magyarország között. A kölcsönös béke­állapot önmagától összeköt bennünket és rövid időn belül érezhetővé válik ennek hatása. A Nyugat semmiféle gyűlöletet nem érez Magyarország iránt, ellenkező­leg szimpátiával van Magyarországgal szemben. HÍREK. Eger, 1921. szeptember 6. Személyi hírek. Isaák Gyula alispán, szabadságáról visszaérkezett és megkezdte hivatalos működését. — Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő és Trak Géza h. polgármester tegnap Budapestről Egerbe érkeztek. Áthelyezés. Király István dr. közép­iskolai tanárt, saját kérelmére, Mezőkövesd­ről az egri főreáliskolához osztotta be a kultuszminiszter. Tanácsadó iroda. A Keresztény szo­cialista Egyesület helyiségeiben tanácsadó irodát állított föl. Vasárnap délelőtt 11 ős 1 óra között mindennemű adóügyi, jog­ügyi, pénzügyi kérdésben szíves felvilá­gosítással szolgál. Értekezlet a Pinceszövetkezet meg­alakítása érdekében. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő vasárnap délelőtt ismertette a bortermelő kisgazdák szövet­kezeti tömörülésének fontosságát. Szept. elsején alakúit meg a Szőlősgazdák Or­szágos Szövetkezete, melynek az a célja, hogy a borkereskedőket a kereskedelem­ből kizárja. — Ennek a szövetkezetnek vidéki szervezete lenne a Pinceszövetkezet, amely a kistermelők borát lenne hivatva értékesíteni. Figyelemreméltó, hogy a szö­vetkezet a szükséges gazdasági eszkö­zökkel is beszerzési áron látja el tagjait. Nagy János dr. ismertető szavai után az előkészítő bizottságot választották meg. A nyomdai és rokonipari munkás­ság béremelése. A nyomdászok néhány hét előtt bőreik felemelését kérték. Kérel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom