Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-27 / 193. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 27. szombat. XXVIII. évi 193. sz. ÍJSB89S SísSRsetési dijak postai szállítással i í. ?ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre ÜO K. — Effil kára 40 K, POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licears. SöadáMvaiaí i Líceumi agomd?u Telefos szám 11, fcííS-B« Sopron megszállása. — Üzemben a pécsi szánbánya. A szünet. Eger, 1921. aug. 27. A magyar Parlament nagy ülésterme megpihen a szócsaták után. A karzat ele­gáns közönsége eltűnt, a diplomata-páholy fesztelen kényelemmel szunyókál. Most nem kell adnia semmit sem az etikettre. Az újságírók páholya unatkozik: nagyon hiányzik neki a sáppadt vitatkozó sereg, amely a beszédek őserdejéből izzadtan hámozza ki a másnapi vezércikket, azt a kis csirát, amelyből az őserdő kihajtott. S magányosak a padok. Kihaltak a fo­lyosók. A bű ff ében elhallgattak azélcek: csönd van az országházban. A pártosko­dás elpihent. A politika útvesztőjében nyári álmát alussza a szünet. S éppen ezekben a kritikus időkben napolták el a nemzet- gyűlést, amikor Nyugatmagyarország fö­lött lebeg Damokles kardja és Délen meglepetésszerű eseményeket várhatunk. A külpolitikai helyzet ma azt parancsolta volna, hogy a nyugatmagyarországi kér­dés megoldásáig a magyar politikusok maradjanak együtt. S várják meg-komoly fenséggel azt a pillanatot, amely határoz és cselekedjenek úgy, ahogyan egy élni és fejlődni akaró nemzet érdekei meg­kívánják. Az elnapolás azonban megtör­tént. Voltak képviselők, akik nem kívánták a szünetet, akik a mai időkhöz méltóan gondolkoztak, mert a képviselő ma a nemzet első napszámosa, akinek dolgoznia kell ős félre kell tennie a kényelmet. A parlamenti szünetre — tudjuk hogy szükség van, de ezt az időt el lehetett volna tolni szeptemberre. Parlamenti szünetet soha rosszabb időben és soha rendezet­lenebb viszonyok között nem adtak. De ettől eltekintve, most, szünet idején, ami­kor lehiggadtak az indulatok, visszatekin­tenek e Önök, Nagyságos Képviselő Urak, a nemzetgyűlés rövid múltjára? S ha visszatekintenek, tegyék le azt az úgyne­vezett pártpolitikai szemüveget, amely min­dent eltorzít. Volt e a nemzetgyűlésben lelki konszolidáció? Olyan konszolidáció, amely a teremtő munkának első feltétele? Milyen szempontok vezették Önöket? E- gyéni vagy pártpolitikai szempontok ? Mert az országos szempontokat ebben a Nemzet- gyűlésben csak nagyon kevesen képvisel­ték. A józan elemek az ellenzéknek nem voltak elég szájhősök, a kormány pártjai­nak eléggé megalkuvók. A kisgazdák nem voltak elég keresztények, a keresztények nem voltak elég kisgazdák. A Parlament lassan visszazökkent abba a kerékvágásba, amiben 1914. előtt járt. A politikának gé­pezete van ős ez a gépezet nálunk rend­ellenesen működik, magyarán megbomlott. Ezt a gépezetet kell rendbehozni a par­lamenti szünetben és nem — agitálni. (—) Budapest. M. T. I. A Nyugat-Magyarországi keresztény egyesületek tegnap népes gyűlést tartot­tak, melyen több figyelemre méltó kijelen­tés hangzott el. Bindner, a keresztény szo­cialisták elnöke megnyitó beszédében a következőket mondotta: 28-án reggel 4 órakor az osztrák csendőrök átlépik a határt és A. szakaszig mennek előre, amely a Nagyboldogasszony-Somfalva ős Szent- Mihály fölötti vonalnál húzódik. 28-án reg­gel Sopront szálljak meg a csendőrök. Ezzel Ausztria eléri új határát. Bindner avval fejezte be beszédét, hogy ők a ma­gyar néppel barátságban akarnak élni és meg akarják honosítani Nyugat-Magyaror- szágon is a keresztény-szocializmust. Utána Czeizner százados a magyar pénzről ős a bolsevizmusről beszélt. Szerinte a magyar korona Nyugat-Magyarországon egyelőre érvényben marad és akiknek magyar pén­zük van, a mindennapi kurzus alapján Osztrák koronát kaphatnak érte. Augusztus 26. Tegnapelőtt óta a Sop­ronban megjelenő napilapok és egyáltalán Eger, 1921. aug. 26. Ilyenkor augusztus végén az embert mindig fölkeresik a diák-emlékek. Látjuk a nagy gazdasági udvarokban a poros szekereket, az eltűnődő kis diákokat. Az utcán fontoskodó ötödikesek feszítenek a hosszú nadrágban. Az elsősök boldogan vásárolják az új könyveket, de legboldo­gabbá mégis csak a csinos jegyzési köny­vecskék teszik őket, amiket ráadásul kap­nak. Aranyos cifra a kötése valamennyi­nek. Ceruza is van benne. S az ügyetlen kezecske ünnepélyes elfogódottsággal írja a kiadás rovatba: vetem könvekett, ösze- sen 20 sz kor.-a és vetem tannszerekett, (eirkli, lénija, hartmut, irka sattöbi) 7-t kor.-a és 10-z krajcár. Különféle kijadá­sok (mészcukor, ötért, csukolládé hatért.) 11-gy krajcár. A plajbászt nyálazó kisdiák mellett gondráncos arccal járt az apa, aki azon gondolkozott, hogyan szorítja ki zsebéből ezt a nagy költséget. Az iskolák előtt zsi- vajgott a könyvpiac. Az egyik utcasarkon gyümölcsös kofa árúit. A kisdiák esdekelve nézett az apjára. — Szomhas vagyok . .. S a szomorú ember vett két fürt sző­lőt, hogy majszolja a kis fia, aki lelkiis­meretesen írta be a «szép nőteszbe«: — Vetem 2-fürtt szőllőtt 7-t krajcár. Be sokan ismerünk ebben a kis diák­ban önmagunkra ... Ma már megfordúlt a világ sorja, elmúltak a jó idők a kisdiákok feje felől. a sajtótermékek a soproni katonai szövet­ségközi bizottság ellenőrzése alatt állanak. A bizottság szigorú cenzúrát gyakorol a lapok felett. Budapest. M. T. I. A visszakapott Baranya ős egész Pécs vidéke bányatelepei és szénbányái érintet­lenül maradtak. Nagy mértékben folyik a munka, a bányászok lelkesedéssel dolgoz­nak, egyáltalában nincsen sző amerikázás- ról. A munkások még a termelés fokozá­sát is elősegítik. Már is épül az uj bánya­telep és hamarosan nagyobb mennyiség­ben fogják szállítani a fekete gyémántot, a szenet. A külföldi hírlapoknak a hírei, hogy a bányamunkások elszöktek volna, nen bizonyultak igaznak, az ötezer bánya­munkásból mindössze 250 vonult el a szer- bekkel. Ezek közül is sokan megbánták távozásukat és visszakívánkoznak hazá­jukba. Ily értelemben a tárgyalások már folyamatban is vannak a szerb hatóságok­kal. Budapesten nem hiába várják a szén- küldeményt, mivel az első szénszállítmány igen rövidesen megérkezik. Drágák a könyvek, a noteszokat se na­gyon osztogatják. Azelőtt a diák 2—3 üz­letben vásárolta a könyveit az ajándék noteszok végett, ma örül, ha egyet kap. Ä tankönyvek. Az Egri Népújság munkatársa ma fölkereste a helybeli kereskedőket és Író­szer-árusokat, hogy felvilágosítást szerez­zen az árakról. A könyvállványok zsúfolva vannak a Sajtőszövetkezet könyvkereskedésében is, Engländer Adolfnál is tankönyvekkel. Téves tehát az a híresztelés, hogy nincsen könyv. A tavalyi könyvhiáriy után való­ságos könyvbőség lépett föl. Az árak bizony össze sem hasonlít­hatók a békebeli árakkal, mindazonáltal túlzottak azok a hírek, amelyek szerint 300—400 koronás könyvek is vannak. A legdrágább könyvek 95 koronába kerül­nek s általában az árak 9—25—30—50—66 korona körűi ingadoznak. Egy alsóbb osztályú diákot 400 ko­ronából teljesen fölszerelnek új könyvek­kel, füzetekkel, vonalzókkal, körzővel, min­den szükséges cikkel. A felsőbb osztályok­ban 450—500—^550 koronába kerül az új­könyves drága mulatság. Valamennyire a pénz relatív értéke és tömege a vigasztaló ebben a tankönyv-drágaságban. A könyv- kereskedők egyébként úgy nyilatkoznak, hogy drágaság a könyvpiacon szoros ér­telemben — nincs. Hz írószerek a békebeli időkben rend­szerint másodrangú fontosságúak voltak Sokba kerül a tudomány. Valamikor régen... — Nem lesz tankönyvhiány. — Az írószerek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom