Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-06 / 150. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921, julius 6. szerda. XXVIII. évf. 150. sz. ^löSasetés! díjak postai szállítással i &gész és félévi előfizetést nem fogadónk el. Äegged évre 110 E. — Egg hóra WE. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Vagyonváltság. — Törvényjavaslat. — III. A háztulajdon vagyonváltsága. Minden ház és önálló pince után, ha nincs is fölötte épület, váltságot kell fi zetni. Nem esnek vagyonváltság alá a ház adó alól állandóan mentes épületek, rósz vénytársaságok ős szövetkezetek épületei ha az épület 1920. december 20-án tulaj donukban volt, az új törvény alapján ki utalt házhelyeken épült házak, gazdakörök falusi olvasókörök, népházak. A váltság alapja a házbéradó alá eső házaknál az 1920. évben elért házbérjövedelem háromszorosa. Ha valaki 1920-ban 3000 korona bérjövedelmet kapott, vagy ennyit vallott be, fizet váltságul 9000 K-t. Egerben minden ház, ha egy szoba bérbe adva, házbéradő alá esik és mindenki a háza után annak a házbérjövedelemnek a háromszorosát fogja fizetni, amellyel 1920 ban adó alá fölvétetett. Hogy a kis viskók mentesek legyenek a váltság alól, indítványozni fogja Eger város nemzetgyűlési képviselője, hogy azok ne fizessenek váltságot a házuk után, ?kik 100 korona házbérjövedelemre vannak fölvéve és házukon kívül más vagyonuk nincs. A kis házaK Egerben nagyrészt ilyenek. Amely házak után házosztály adót fizetnek (kisebb városokban, falukban) azoknak a váltsága az 1921. évre kivetett házosztályadónak 15-szöröse lesz. Ha valamelyik ház házosztály-adója 40 korona, fizet utána a tulajdonos 600 korona váltságot. A házak után fizetendő váltságba is be lehet számítani a házra még 1920 dec. 20 dika előtt fölvett és bekebelezett adósság egy évi kamatát, vagy egy évi amortizál ciós törlesztés összegét. A házak váltságának a felét szintén lehet hadikölcsönnel fizetni, vagy egyszerre készpénzzel, vagy rátáblázzák a házra első helyen és negyedévenkint 6l/s% kamattal lehet törleszteni. Gazdasági fölszerelések vagyon váltsága. Minden gazdasági fölszerelésért és állatért vagyonváltságot kell fizetni, kivételek azok az intézmények, mely a földbirtok váltság alól mentesek. A törvényjavaslat még nem mondja, de a pénzügminiszter a képviselők kívánságára már kijelentette, hogy két igás ló és egy tehén után a gazdája nem fizet váltságot, csak a bérlő. A javaslatban foglalt váltság összegek csak átlagos árak, mivel a törvényben nem lehet aprólékosan részletezni a dolgot, a törvény alapján majd rendeletben fogja megállapítani, hogy az egyes állatok után, azok használhatósága, kora, tenyészértéke szerint mennyit kell fizetni. Valószínűen a javaslatban foglalt váltságösszeget a legjobb állatok után kell fizetni. Tehát nem annyit jelent, hogy mindenki ennyit fog fizetni, hanem a jószága értekéhez fogják mérni a váltságot. » Szerkesztőségi Eger, Líceum. I üíadóhiwtal s Líceum! nyomdaí § _______ Telefon izém 11, I ---'-1-----nrr'-Tl--T----rni--A javaslat szerint az átlagos váltság a következő: 1 felnőtt ló után 1000 K, vagy 2 mázsa búza, egy felnőtt szarvasmarha után (bika, tehén, ökör) 1000 K, vagy 2 mázsa búza, 1 növendék marha után 500 K, vagy 1 mázsa búza, egy felnőtt öszvér után 500 K vagy 1 mázsa búza, 1 felnőtt sertés után 250 K, vagy fél mázsa búza. A bérlők a fenti összegnek dupláját fogják fizetni Mivel az állatárak azóta nagyon estek, mióta a miniszter a fenti átlagos váltságdíjat megállapította, majd a nemzetgyűlési tárgyaláskor valószinüen lejebb szállítják. 1 drb gőzeke, motoros szántógép, cséplőgép, traktor, motor, gőzgép után a beszerzési ár 10 %-át kell váltságul fizetni. Pl. ha valaki vett valamikor egy cséplőgépet 50.000 koronáért, fizet váltságul 5000 koronát. A birtokos minden gazdasági apróbb fölszerelésért, szerszámért fizetni fog ösz- szesen 50 kát. hold birtokig holdankint 10 K-t, 200 kát. hold birtokig holdankint 12 K-t, 500 kát. hold birtokig holdankint 15 K-t, 1000 kát. hold birtokig holdankint 18 K-t, 1000 kát. hold birtokon fölül holdankint 20 K-t. Pl. Ha valakinek 4555 hold birtoka van, az apróbb fölszerelésért fizet összesen 91.100 koronát. A cseheknél bevallást követeltek minden birtokostól, hogy hány kapája, boronája, ekéje van és darabonTÁRCA Magyar irodalom Bécsben. Nem a testőrökről van szó, nem Bessenyeiről és társairól, kik valamikor Bécsben magyar irodalmat csináltak ! A bécsi emigránsok szellemi életét irja le a «Bécsi Magyar Újság» e komoly cím alatt. Okulhatunk belőle és «örülhetünk» a sok röpke, — bár keletiesen kiejtett — magyar szónak, magyar Írásnak, amely a bécsi «magyar kultúrát» megteremtette. «Ügy megszokta már — így szól az j ének —, hogy észre sem veszi az ember, j hogy Budapest után Bécs a legnagyobb magyar (??) város. Amikor ide kijöttünk, nem úgy jöttünk, hogy magyar helyen fogunk élni, és ahogy éltünk, nem tígy. történt, ahogy rendes időben, más magyar helyen szokás. Nekünk menedék volt ez az idegen város, és alkalom arra, hogy ismét küzdjük ki azt, hogy magyar hazánk ismét magyar s ismét hazánk lehessen. Küzdőtér volt, újságjaink, folyóirataink, könyveink fegyverek s életünk ostrom egy hazánkba bezárkózott rablóbanda ellen; ! ostrom, melynek előbb utóbb vége kellett, j hogy legyen, — a bécsi magyarság átme- i neiinek tekintette bécsi életét. S hirtelen ráeszmél az ember: Bécs már nemcsak menedékhely, Bécs már nemcsak átmenet, Bécs már nemcsak küzdőtér: Bécs a második legnagyobb magyar város. Mert ráeszméltünk: Bécsnek immár állandósuló magyar kultúrája van, Bécsben már nemcsak harcias magyar újságok, folyóiratok jelennek meg, — négy-öt magyar kiadó- vállalat van itt, melyekből bőven ömlik a magyar kultúra termése; magyar színház van alakulóban, békés szellemű magyar | folyóiratok jelennek meg a harciasok | mellett: a magyarság stabilizálódott az I idegen városban. Amily mértékben intézményesedik odahaza a fehér terror, ugyanolyan arányban intézményesedik itt a magyar kultúra: mennél magasabbra száll ott a bűn és vér, annál erősebben buzog föl itt az élet és a kultúra vágya. Akik odahaza élnek, azok is itt élnek már erőikkel és vágyaikkal. így történhetik meg, hogy pesti írók könyvei itt jelennek meg, s hogy folyóirat jelenhetik meg Bécsben, melynek anyagát legnagyobb részben pesti írók küldik ide, ! a második legnagyobb magyar vánosba. Lázár Miklós irodalmi szempontból í kitűnő «Uj könyv»-e ebből a szükségletből fakadt s bevallott célja, hogy békés és békeidőkre emlékeztető irodalmat és • kultúrát adjon. A harctól félreáll. (Hogy szabad-e ez ma s — lehet-e egyáltalán, az más kérdés.) De gondoljuk el, mily furcsának, szükségtelennek, és keresztűlvihe- tetlennek éreztük volna mi odahaza békeidőben, ha azt halijuk egyszerre, hogy Bécsben magyar irodalmi folyóirat akar megjelenni. Ma nem furcsa, ma szükséges, sőt elkerülhetetlen, mert egészen eltekintve attól, hogy a kurzus Magyarországából sem Csehszlovákországba, sem Romániába, sem Jugoszláviába nem engednek s joggal nem engednek könyveket, folyóiratokat bevinni s így az ott élő magyarság el van zárva szellemi központjától: — egészen eltekintve attól — az, aki ma Magyarországon ehhez a szellemi központhoz számít, csak itt Becsben nyithatja ki a száját s ha Bécs, a Bécsben élő magyarság s Bécsben magyar folyóirat nem volna, hallgatnia kellene s szenvednie ártatlanul azokért a bűnökért, melyeket a kurzus követ el az egész Magyarország élete ellen, így is szenved és ez a szenvedés ebben a folyóiratban is meglátszik rajta s ezért hat olyan nyugtalanítóan az Űj Könyv békes- séges, nyugalmas Jhaíigja. ‘ cl
