Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-14 / 184. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 3 ndljon a lakáshivatal, ha nem tud segíteni ? Sajnos, ez az igazság. Az Egri Népújság munkatársa fölkereste a lakáshivatalt. Elmondotta a beérkezett panaszokat. Elmondotta egyes jószívű főbérlő kegyes garázdálkodását és végűi megkérdezte a Lakáshivatalt: meg akarja-e szüntetni az anomáliákat? Törvényes úton akarja-e meg- rendszabályozni a lakásnagybirtokos urakat, akik ezer meg ezer koronájával parcellázzák a szobákat. . . Miért nem veszik igénybe tisztességes áron a szállodákat? Vannak középületek, ahol sok lakástalan nyerhetne elhelyezést. Elsősorban a vaggonlakókon kell segíteni, akik hallgatnak, nyomorognak, fáznak, hideget,[meleget tűrnek. Rekvirálni kell s első sorban azoktól kell elrekvirálni a szobát, akik mások szőrűit helyzetéből egyszerre meg akarnak gazdagodni. Miért nem tudja a lakásügyi hatóság a lakásínséget megszüntetni? A Lakáshivatalban munkatársunk a következő felvilágosítást nyerte. A Lakáshivatalt rendeletek kötik. S ha ezeknek a határait átlépi, a másodfokú bíróság minden esetben megváltoztatja a határozatot. Sok az .építkezés miatt történő kilakoltatás is, azonkívül a bírósági végzés folytán hajléktalanná váltak száma. S lakásüresedés esetén a háziúr lemenő, vagy fölmenő, vagy oldalági rokonait részesíti előnyben. Ez természetes is. A lakásügyi rendeletek értelmében azok a helyiségek, amelyekbe 1920. február 21 óta lakásigazolvány nélkül költöztek be, igénybe vehetők. Ezeket a lakókat azonban embertelenség volna kilakoltatni, mert szükség- lakás nem áll a Lakáshivatal rendelkezésére. Lakásüresedés csakis haláleset vagy elköltözés miatt fordúl elő, de ilyenkor a bérbeadók azonnal igényekkel lépnek föl. Nagy mennyiségű lakást vettek igénybe a középületekbe helyezettek, akiknek a kitelepítése egyre tart. A hatósági igénybevétel, rekvirálás Egerben alig alkalmazható, mert a lakásügyi rendelet 14-ik paragrafusa szerint önálló felnőtt egyén részére két lakószobát, ha családos, minden 15 évet betöltött, vagy két-két 15 évet be nem töltött tagja részére egy-egy szobát kell fenntartani. A mellékhelyiségek a lakásszükségletet nem enyhítik. A jószívűség és a részvét már kihalt az emberekből. Nem nagyon segítenek az egymás baján. Nézetünk szerint egyedüli mód a lakásínség megszűntetésére az építés. Mindenütt így segítenek ezen a bajon. S hogy őszinték legyünk, azok beszélnek, akiket már elhelyeztünk, akiknek igényeit nem tudtuk kielégíteni teljes megelégedésükre. Ezeket mondotta a Lakáshivatal. Igazat mondott. Bár ne volna igaza. Tény az, hogy evvel a cikkel sem segítettünk a lakásínségen. Az illetékesek azonban gondolkozzanak kissé komolyabban és kezdjék meg az építést. Ez a város érdeke. Ereky képtelen pénzügyi politikája. Nem nyugszanak bele a vagyonváltságba. Budapest, 1921. augusztus 13. Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről : A nemzetgyűlésen az ingatlan vagyon- váltság általános vitája volt napirenden. A vita során csaknem mindegyik hozzászóló súlyos kritikát mondott a vagyon- váltságról is, de a pénzügyi politikáról is. Különösen Ereky Károly volt az, aki az ellentmondás kedvéért még azt a véleményt is megkockáztatta, hogy a valuta javulást meg kell akadályozni. A rossz, értéktelen pénzzel neki — nem tudni miféle tervei lehetnek ? Az első szónok Tasnádi Kovács József, a következőket mondotta : Mezőgazdasági ország vagyunk, de tisztába kell jönnünk avval is, hogy az iparnak és a kereskedelemnek a mezőgazdasághoz kell igazodni. Kétségtelen, ha mezőgazdaságunk erősödik, mindenkinek jó dolga lesz. Ha gyengül: elszegényül a nép, elsilányul a gazdaság. A mezőgazdaság erősítésére meg kellene tehát ragadnunk minden eszközt. Ehelyett azonban azt látjuk, hogy a kormány ezen nem igyekszik. Arra van csak gondja, hogy apró, megoldatlan problémákkal jöjjön a Ház elé. A pénzügyminisztertől hallottunk egy exposét, de belőle a kormány semmit nem valósított meg. A vagyonváltság javaslatban nem látjuk a honmentóst. A gazdaközönség és a becsületes földmives nép hiába igyekszik a viszonyok jobbrafordúlását elősegíteni, a kormány nem tud konszolidált állapotokat teremteni. A liszt ellátás ellen már most is panaszok vannak. Először a belső szükségletről kellett volna gondoskodni, csak azután engedni meg az exportot. A pénzügyminiszterek eddig csak adókat hoztak, csak finánc politikát űztek, lássuk már egyszer az igazi pénzügyi politikát. Ne tegyük tönkre az adóalanyt és ne pusztítsuk el a mezőgazdaságokat. Agrár állam vagyunk és a 8 millió lakos közül 8/io-ed rész földmivelő. Sajnálatos dolog, hogy a vagyonváltság- alól azok mentesek, akik kivitték a vagyonukat* külföldre és ott tobzódnak a magyarság bőrén szerzett pénzből. Ez a vagyonváltság ráfekszik a földre. Azokat adóztatja meg, akik nemcsak a vagyonukkal áldoznak, de már a vérükkel is áldoztak. Nagy hiba, hogy a javaslat mentesíti a községek, városok és törvényhatóságok vagyonát a váltság alól, pedig ezek olyan privilégiumokat élveznek, hogy a rájuk eső váltságot leróhatnák. A birtok legyen váltságmentes 3 holdig s a 2—3 száz holdas birtokok ne a mamut-birtokok mintájára adózzanak. A nagy birtok fizessen 30 százalék váltságot. Hegedűs György bizalmatlansága mellett azt kéri, hogy a földreform végrehajtásához járásbirókat és jogi gyakorlatban jártas jegyzőket rendeljenek ki. Szigorú kritikát akarok gyakorolni. Ereky Károlyé a nagyhangú kirohanás. A pénzügyminiszter — úgymond — takarékosságot hirdet, de megvalósítani nem tudja. A valutát meg akarta javítani, de én ezt a valuta javítást nem értem! Tisztelt Nemzetgyűlés! Nézzük csak. A németek mindent elkövetnek, hogy a valutájuk ne javűljon (??) S ha véletlenül mégis javúl a pénzük a párisi tőzsdén, az összes pénzüket átdob ják a zürichi piacra, csakhogy lerontsák a valutát (??). Ezzel szemben a mi pénzügyminiszterünk épen ellentétes politikát folytat. Németország egy esztendőn keresztül szakemberekkel tanúlmányoztatta a valuta kérdést, mielőtt a vagyonváltságba belement volna. Ezt mi is elvártuk volna. Kérjük a pénzügyminiszterünket, hogy legyen szives szakemberekkel átvizsgáltatni a javaslatát. Három „Értesítő44. Az érseki leánygimnázium és felsőkereskedelmi, az áll. föreál és érseki tanítóképző értesítője. Eger, 1921. augusztus 13. Három értesítő van előttünk ... Az egyik az angolkisasszonyok érseki leány- gimnáziumának és felsőkereskedelmi iskolájának értesítője; a másik az állami főreáliskoláé ; a harmadik az érseki tanítóképzőé. Belső megelégedéssel és megnyugvással töltött el bennünket az a tudat, hogy az oktatásügyi viszonyok javúltak. A forradalmak után lehiggadt belügyek először is az iskolák életében okoztak változást, melynek következtében az iskolai fegyelem megszilárdúlt, a rend visszatért és a ta- núláskedv is'hatványozódott. Az eredmény általában kielégítő s ha itt-ott fogyatékosságot mutatott az iskola, annak a zökkenőnek tudató be, amely nélkül rendes kerékvágásba jutni nem lehet. Az egri angolkisasszonyok értesítőjét Veszprémy Dezső leánygimnáziumi igazgató közű. Az iskolaév rövid története során megállapítja, hogy a fegyelmi állapot megnyugtató. A növendékek szerények és illedelmesek. Az intézet fővédnöke Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek. A leánygimnáziumnak és felsőkereskedelminek a máterokon kívül tíz világi tanára volt és két másvallású hitoktatója. A gimnáziumban nyilvános tanúló volt 228, magántanúló 33, összesen 261. Vizsgálatot tett összesen 246 tanúló. A tanűlók előmenetele kielégítő. Minden tárgyból jeles 21, legalább jó 85, legalább elégséges 122. Egy tárgyból elégtelen 6, kettőből 7, több tárgyból elégtelen 5. A felsőkereskedelmibe beiratkozott 72 tanúló, vizsgálatot tett 65. Ezek közül minden tárgyból jeles 12, jó 20, elégséges 27, egy tárgyból elégtelen 1, kettőből 2, többől 3. A leánygimnáziumban jelesen érett 3, jól érett 4, érett 3; a kereskedelmiben jelesen érett 7, jól érett 3, érett 4 növendék. Javítóvizsgálatra utasítottak 1 tanulót. Az egész intézetben 1 növendék volt francia anyanyelvű, a többi magyar. A fóreáliskola értesítőjét Habán Mihály dr. igazgató közli a magyar imádsággal. Az intézeti kegyelet elégikus sorokban parentálja el halottait: Opré Tivadar doktort és Simonyi Miklós főreáliskolai tanárokat, majd az értesítő megemlékezik Vígh Béla nyugalmazott igazgató főigazgatói kitüntetéséről. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 26 tanúló. Jelesen érett 3, jól érett 5, érett 12 növendék. Javító vizsgálatra utasítottak hatot. A tanév elején az intézetbe fölvettek 327 tanúlót, ebből vizsgálatot tett 297. Jeles eredménnyel vizsgázott 19, jó eredménynyel 58, elégséges osztályzatot kapott 163 növendék. Egy tárgyból elégtelen 43, két tárgyból 22, több tárgyból 21. Megbukott összesen 26,4%. Az intézetnek egy német anyanyelvű tanulója volt, a többi magyar. Az érseki tanítóképzőnek is vannak halottai. 1918. október 18-án meghalt Rovó Lajos, a kiváló pedagógus, aki példaképe volt a katolikus tanítónak, őt követte Vincze Alajos esperes, a Szent István- Akadémia tagja, aki három évtizeden át volt a tanítóképző tanára, majd igazgatója. Az élvezetesen és irói kvalitással megirt értesítő bekezdő soraiban a szomorú emlékű vörös-uralomról beszól, majd három évet (1918—1919—1920.) ismertet. Az utolsó értesítő ugyanis az 1917—1918. iskolai évben jelent meg. Ebben az esztendőben fölvettek 74 tanúlót. Vizsgálatot tett 66. Tanítói oklevelet nyert 5 tanítójelölt, kántori képesítést kapott 4 tanító.
