Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-12 / 182. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 12. péntek. XXV1IÍ. évi. 182. sí. Egri Tíépujjág ................. —--E íőSzfcSégl dijak postai szállítással; h-jéuz és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. Ä jogrend. Eger, 1921. augusztus 12. Nem a Bécsbe és ideiglenesen megszállott területekre elmenekült hazaárulők- ról beszélünk. Hogy ezek mit mondanak, mit hazudoznak az itteni állapotokról, arról most itt nem szólunk. Itt csak azokkal foglalkozunk, akik idehaza vannak s részben a nemzetgyűlésen vakmerőén, részben a társadalomban alattomosan hirdetik : nincs jogrend ebben az országban! Ahol jogrend nincs, ott nem folyhat rendszeres, békés munka; ott nincs ember, kinek személye, élete, vagyona biztonságban lenne; ott mindenki háborút visel mindenki ellen. Egyelőre Csonka-Magyarországon e- gész más állapotokat találunk. A jogrendhiány igenis megvolt nálunk a kommün alatt, amikor túszok remegtek s terrorvadállatok a hűséges hazafiak eleven húsát marcangolták. De ma ?! Mindenfelé folyik a béke-munka, ameny- nyire nehéz viszonyaink engedik; állami és gazdasági életünk egyre jobban igyekezik beforrasztani a háború, de még inkább a Károlyi—Kún által a nemzet testén ütött tátongó sebeket. Csak tessék elgondolni, hogy mi minden van már, ami egykét éve nem volt; hogy mennyire összeszedte magát az ország vérkeringése: a vasút; hogy már lehet kényelemről beszélni stb. stb. Ez valamennyi a jogrend, a konszolidáció jele, amennyiben ezeknek hasznát a magyar állam minden polgára, sőt nem polgára is élvezi nem-, rang-, kor- és valláskülönbség nélkül. Sőt ha megnézzük a pesti Duna-korzót, vagy bármely város sétaterét, az anyagi jólét ép’ azokról kiabál, akik állítólag ki vannak zárva a jogrendből és állandóan üldöztetnek. Hát miért nincs, kérdjük ezek után ! ? Pereg a válasz: Orgovány, Héjjas Iván, Somogyi,'Bacsó, Britannia, Landau . .. Óh, édes Uraim! Ez közvetetten a kommün után volt, amikor még az elnyomott magyarság szenvedélye néha túlzásba csapott; amikor a kormány még csaK kezdte a jogrend építését. Ilyen kilengések még az államhatalom rendcsináló munkája közben előfordulhattak, de a mai konszolidált viszonyok befeketítésére nem használhatók érvül. Más apróbb tünetek, egy-egy helyi hatósági szerv túlságos buzgőságából eredő esetleges apróbb egyéni jogsérelem igazán nem eredményezik az országos jogrendhiányt. Csak figyeljük meg az orvosszert követelő Beniczky, Drózdy, Buppertíéle interpellációkat: ma legtöbb esetben helyi jellegű, apró egyéni sérelmekből, sőt sokMegkezdték a vagyonvaltság vitáját. Czettler Jenő a pénzügyi politika hibájáról. — Fővárosi tudósítónk jelentése a Nemzetgyűlésről. — Bottlik alelnök S/411 órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy egy órakor áttérnek a Schandl Károly interpellációjára. Bemutatta Schandlnak az indítványát, melyben azt kéri, hogy a vagyon- váltság tárgyalása alatt az ülések idejét egy órával hosszabbítsák meg. E fölött a Ház ma fog dönteni. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter szólott ezután: — Öröm fog el — mondotta — ebben a percben, amikor az Egyesült Államok jegyzéke a kezemben van, azért, mert Amerika július 1-én és 2-án a különbéke határozatot elfogadta. Engedjék meg nekem, hogy a különbeké tárgyalásához hozzáfoghassunk. Holnap be is fogok számolni az eseményekről. Következett a vagyonváltság vitája. Első szónok Szabó Balázs. Utalt pénzügyi romlásunk okaira, majd felsorolta, hogy mily akadályai vannak a vagyonváltság- nak. Nagy nehézséget okoz a pénztelenség, a nagy szárazság, amelyet mindenfelől jelentenek és amely tönkretette a termésünket, a pénzünk újabb (?) és fokozatos leszorulása (?) és a Házban történt kirohanások, a Be- , niczky interpellációja, mely olyan színben tüntet fel bennünket a külföldön, mintha itt még mindig forrongások volnának. Lehetnek ellenségeink, de hogy egymás között megértést és egymás bajának az orvoslását ne remélhetnék, az nem lehet. Hogy egymáson segíthessünk, szükség van a termelésre, amely sajnos, a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben sem ért el olyan eredményt, hogy ez a nemzet megerősödését vonná maga után. Nekünk tehát arra kell törekednünk, hogy a termelést minél magasabb színvonalra emeljük. A nép figyeli a nemzet- gyűlés munkáját, tehát jó példával kell j elüljárni és munkálkodni. ' Czettler Jenő: Hangsúlyozza, hogy szakférfiak kellenek mindenhová. II. József császár idejében, merkantilista rendszer következtében, Ausztria kereskedelmi érdeke elhanyagolta, elnyomta az iparunkat, ezért kell most az állami szocializmusra áttérni, ezért kell az ipart szubvencionálnunk. Beszélt ezután az egységes pártról, melynek nem a miniszter-gyártás a célja,, hanem a szakférfiak előhívása. Högedüs szaktudással jött, azért nem támadtuk, hanem csak kritizáltuk. Az ő jövetele a monopóliumok halálát jelentette. Meg volt benne a jóakarat, hogy segítsen a pénzügyi helyzeten. Pénzügyi tanácsának elismerjük a szaktudását, de hibái is vannak. Nem elég, hogy az ország szekerét kihúzzuk a kátyúból, de arra is törekedni kell, hogy a pénzügyi konszolidáció végre megszülessék. Mert folyton változó valuta mellett nem lehet kereskedelmet folytatni. A gazdasági élet rekonstrukciójának akkor kellett volna kezdődnie, amikor Hegedűs a pénz javítását elkezdte. Más szóval: a pénzügyi helyzet javulása csak a gazdasági fellendüléssel jöhet. A kormány támogatja ugyan az’ipart, de a mezőgazdaság nincsen olyan helyzetben még sem, hogy a mezőgazdasági ipar is fejlődésnek indúlhasson. (Lapunk zártakor ülés tart.) Huszár Károly . a Hadifogoly-nap fővédnöke. A Hadifogoly-nap rendező bizottsága tegnap táviratot kapott Budapestről, amely tudatja, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök az egész Hevesmegyére kiterjedő Hadifogoly nap fővédnökségét elfogadta. POLITIKAI NAPILAP. I *f*/ií*8z*öfséS* ES«f. Ucenm. Felelős szerkesztő: EZNÄY IMRE. | íl,ífthSS {I0-**1szór csalási szándék erélyesebb megakadályozásából vonják le a jó urak a jogrend hiányának vádját. Hát ha valóban van, amint van is jogrend, hogy lehet azt mégis letagadni ? Úgy, hogy azok az urak, akik letagadják a jogrendet, arra az oldalra tartoznak, ahol fáj a jogrend; ahol jogrendetlenség kellene. Ezeknek ma mintha csak az fájna, hogy a kommunista törekvéseket, a destruktív hajlandóságokat az államhatalom erélyesen gátolja. íme, azok a jogrend-hiány megálla- pítói, akiknek ép’ a jogrend fáj és azt szeretnék felforgatni. És ha erre gondolunk, valóban igazat kell adnunk nekik! Igazán nincs jogrend ott, ahol nyíltan lehet agitálni, bíijtogatni, gyönge tömeglelkeket izgatni a fenálló jogrend ellen s letagadni azt, hogy jogrend van. Valóban nincs még jogrend ott, ahol az ilyeneket nem fékezik meg. Anglia-, Francia-, Németország legalább is börtönbe tenné az ilyeneket, hogy a jogrend-hiányról ábrándozhassanak. Nálunk meg autón járnak és zsíros állásokat viselnek az általuk szidott iogrendtelen állam jóvoltából. De reméljük, hogy a jogrend hamarosan annyira megszilárdul, hogy letagadói majd elnémulnak! Annak is eljön az ideje. Hiszen, ha visszatekintünk, el kell csodálkoznunk azon: mily szörnyű szakadékból kapaszkodtunk föl és mit tudtunk csinálni két év alatt. Patak László dr.
