Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-12 / 182. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 12. péntek. XXV1IÍ. évi. 182. sí. Egri Tíépujjág ................. —--­E íőSzfcSégl dijak postai szállítással; h-jéuz és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. Ä jogrend. Eger, 1921. augusztus 12. Nem a Bécsbe és ideiglenesen meg­szállott területekre elmenekült hazaárulők- ról beszélünk. Hogy ezek mit mondanak, mit hazudoznak az itteni állapotokról, arról most itt nem szólunk. Itt csak azok­kal foglalkozunk, akik idehaza vannak s részben a nemzetgyűlésen vakmerőén, rész­ben a társadalomban alattomosan hirdetik : nincs jogrend ebben az országban! Ahol jogrend nincs, ott nem folyhat rendszeres, békés munka; ott nincs ember, kinek személye, élete, vagyona biztonság­ban lenne; ott mindenki háborút visel mindenki ellen. Egyelőre Csonka-Magyarországon e- gész más állapotokat találunk. A jogrend­hiány igenis megvolt nálunk a kommün alatt, amikor túszok remegtek s terror­vadállatok a hűséges hazafiak eleven hú­sát marcangolták. De ma ?! Mindenfelé folyik a béke-munka, ameny- nyire nehéz viszonyaink engedik; állami és gazdasági életünk egyre jobban igye­kezik beforrasztani a háború, de még in­kább a Károlyi—Kún által a nemzet testén ütött tátongó sebeket. Csak tessék elgon­dolni, hogy mi minden van már, ami egy­két éve nem volt; hogy mennyire össze­szedte magát az ország vérkeringése: a vasút; hogy már lehet kényelemről be­szélni stb. stb. Ez valamennyi a jogrend, a konszolidáció jele, amennyiben ezeknek hasznát a magyar állam minden polgára, sőt nem polgára is élvezi nem-, rang-, kor- és valláskülönbség nélkül. Sőt ha megnézzük a pesti Duna-korzót, vagy bár­mely város sétaterét, az anyagi jólét ép’ azok­ról kiabál, akik állítólag ki vannak zárva a jogrendből és állandóan üldöztetnek. Hát miért nincs, kérdjük ezek után ! ? Pereg a válasz: Orgovány, Héjjas Iván, Somogyi,'Bacsó, Britannia, Landau . .. Óh, édes Uraim! Ez közvetetten a kom­mün után volt, amikor még az elnyomott magyarság szenvedélye néha túlzásba csa­pott; amikor a kormány még csaK kezdte a jogrend építését. Ilyen kilengések még az államhatalom rendcsináló munkája köz­ben előfordulhattak, de a mai konszolidált viszonyok befeketítésére nem használha­tók érvül. Más apróbb tünetek, egy-egy helyi hatósági szerv túlságos buzgőságából eredő esetleges apróbb egyéni jogsérelem igazán nem eredményezik az országos jogrend­hiányt. Csak figyeljük meg az orvosszert követelő Beniczky, Drózdy, Buppertíéle interpellációkat: ma legtöbb esetben helyi jellegű, apró egyéni sérelmekből, sőt sok­Megkezdték a vagyonvaltság vitáját. Czettler Jenő a pénzügyi politika hibájáról. — Fővárosi tudósítónk jelentése a Nemzetgyűlésről. — Bottlik alelnök S/411 órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy egy óra­kor áttérnek a Schandl Károly interpellá­ciójára. Bemutatta Schandlnak az indítvá­nyát, melyben azt kéri, hogy a vagyon- váltság tárgyalása alatt az ülések idejét egy órával hosszabbítsák meg. E fölött a Ház ma fog dönteni. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter szólott ezután: — Öröm fog el — mondotta — ebben a percben, amikor az Egyesült Államok jegyzéke a kezemben van, azért, mert Amerika július 1-én és 2-án a különbéke határozatot elfogadta. Engedjék meg ne­kem, hogy a különbeké tárgyalásához hoz­záfoghassunk. Holnap be is fogok szá­molni az eseményekről. Következett a vagyonváltság vitája. Első szónok Szabó Balázs. Utalt pénzügyi romlásunk okaira, majd felsorolta, hogy mily akadályai vannak a vagyonváltság- nak. Nagy nehézséget okoz a pénztelenség, a nagy szárazság, amelyet mindenfelől jelentenek és amely tönkretette a termé­sünket, a pénzünk újabb (?) és fokozatos leszorulása (?) és a Házban történt kirohanások, a Be- , niczky interpellációja, mely olyan színben tüntet fel bennünket a kül­földön, mintha itt még mindig forron­gások volnának. Lehetnek ellenségeink, de hogy egy­más között megértést és egymás bajának az orvoslását ne remélhetnék, az nem le­het. Hogy egymáson segíthessünk, szük­ség van a termelésre, amely sajnos, a me­zőgazdaságban, az iparban és a kereske­delemben sem ért el olyan eredményt, hogy ez a nemzet megerősödését vonná maga után. Nekünk tehát arra kell törekednünk, hogy a termelést minél magasabb színvo­nalra emeljük. A nép figyeli a nemzet- gyűlés munkáját, tehát jó példával kell j elüljárni és munkálkodni. ' Czettler Jenő: Hangsúlyozza, hogy szakférfiak kellenek mindenhová. II. Jó­zsef császár idejében, merkantilista rend­szer következtében, Ausztria kereskedelmi érdeke elhanyagolta, elnyomta az iparun­kat, ezért kell most az állami szocializ­musra áttérni, ezért kell az ipart szub­vencionálnunk. Beszélt ezután az egységes pártról, melynek nem a miniszter-gyártás a célja,, hanem a szakférfiak előhívása. Högedüs szaktudással jött, azért nem támadtuk, hanem csak kritizáltuk. Az ő jövetele a monopóliumok halálát jelentette. Meg volt benne a jóakarat, hogy segítsen a pénz­ügyi helyzeten. Pénzügyi tanácsának el­ismerjük a szaktudását, de hibái is vannak. Nem elég, hogy az ország szekerét kihúz­zuk a kátyúból, de arra is törekedni kell, hogy a pénzügyi konszolidáció végre megszülessék. Mert folyton változó valuta mellett nem lehet kereskedelmet folytatni. A gazdasági élet rekonstrukciójának akkor kellett volna kezdődnie, amikor Hegedűs a pénz javítását elkezdte. Más szóval: a pénzügyi helyzet javulása csak a gazdasági fellendüléssel jöhet. A kormány támogatja ugyan az’ipart, de a mezőgazdaság nincsen olyan hely­zetben még sem, hogy a mezőgazdasági ipar is fejlődésnek indúlhasson. (Lapunk zártakor ülés tart.) Huszár Károly . a Hadifogoly-nap fővédnöke. A Hadifogoly-nap rendező bizott­sága tegnap táviratot kapott Budapest­ről, amely tudatja, hogy Huszár Károly volt miniszterelnök az egész Hevesmegyére kiterjedő Hadifogoly nap fővédnökségét elfogadta. POLITIKAI NAPILAP. I *f*/ií*8z*öfséS* ES«f. Ucenm. Felelős szerkesztő: EZNÄY IMRE. | íl,ífthSS {I0-**1­szór csalási szándék erélyesebb megaka­dályozásából vonják le a jó urak a jog­rend hiányának vádját. Hát ha valóban van, amint van is jogrend, hogy lehet azt mégis letagadni ? Úgy, hogy azok az urak, akik letagadják a jogrendet, arra az oldalra tartoznak, ahol fáj a jogrend; ahol jogrendetlenség kellene. Ezeknek ma mintha csak az fájna, hogy a kommunista törekvéseket, a dest­ruktív hajlandóságokat az államhatalom erélyesen gátolja. íme, azok a jogrend-hiány megálla- pítói, akiknek ép’ a jogrend fáj és azt szeretnék felforgatni. És ha erre gondolunk, valóban igazat kell adnunk nekik! Igazán nincs jogrend ott, ahol nyíltan lehet agi­tálni, bíijtogatni, gyönge tömeglelkeket izgatni a fenálló jogrend ellen s letagadni azt, hogy jogrend van. Valóban nincs még jogrend ott, ahol az ilyeneket nem fékezik meg. Anglia-, Francia-, Németország leg­alább is börtönbe tenné az ilyeneket, hogy a jogrend-hiányról ábrándozhassanak. Ná­lunk meg autón járnak és zsíros állásokat viselnek az általuk szidott iogrendtelen állam jóvoltából. De reméljük, hogy a jogrend hama­rosan annyira megszilárdul, hogy letagadói majd elnémulnak! Annak is eljön az ideje. Hiszen, ha visszatekintünk, el kell csodálkoznunk azon: mily szörnyű szakadékból kapaszkodtunk föl és mit tudtunk csinálni két év alatt. Patak László dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom