Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-11 / 181. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG ft gazdasági ttípisHola dijaira (gerben nincs megfelelő terület. Eger, 1921. augusztus 11. Mint ismeretes, a kultuszkormány az ismétlőiskolák helyett a gazdasági népiskolák felállítását rendelte el, amely a hozzátartozó 30—40 holdnyi földterülettel mintegy mintagazdaságot folytatva a földmíves ifjakat ránevélné az okszerű és eredményes gazdálkodásra. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő Egerben ezt az iskolát az érseki tanítóképző kertjében kívánta volna felállítani s ezért indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság keresse meg a főkáptalant, — mert a jelzett terület kicsiny err3 a célra — hogy a vasúti sínek mellett elterülő káptalani földekből egészítsék ki. Török Kálmán prépost kanonok rögtön válaszolt és ezeket mondotta: <A gazdasági népiskolának az esetleges elvesztése kulturvereség volna ugyan, mégis, bár a főkáptalani határozatnak elibe vágni nem akar, annyit kénytelen előrebocsájtani, hogy ez a kérdéses vasút melletti 400 hold terület háromezer kisbérlőnek van kiadva úgy, hogy ha ebből egy részt bármilyen célra is kihasítanak, ugyanakkor elvonják azt a földet rendkívül fontos szociális feladatától, hogy t. i. a vagyontalanoknak megteremje, ha nem is az egész évi szükségletét, de annak legalább egy részét. Lesz gazdasági iskola, — úgymond, — de nem lesz földje a szegény népnek, ahol kibővült, ismereteit érvényesíthesse. — Ezért az lenne a leghelyesebb, ha a már meglévő Kertész-utcai gazdasági iskolát olyan keretekben engednék működni, ami különösképen az egri íöldmívelést tartaná szem előtt. Fölösleges itt nagy mező- gazdasági távlatokat vagy pl. nagy baromfitenyésztést bemutatni, ennek az egri nép nem veszi hasznát az életben. Az egri földmíves a szőlőre, a kertgazdaságra, a gyümölcstermelésre van utalva: a gazdasági iskola tehát ezekre fordítsa a legnagyobb gondot. Ilyen megszűkített feladat-kör mellett pedig az iskolának nem kell 3Q—40 holdas művelési terület és így a szegény nép kezéből sem kell kivenni a bérletet. KÜLFÖLDI HÍREINK. Mennyi a fizetése a cseh elnöknek? Prága. A köztársasági elnök fizetéséről szóló törvénytervezetet ma nyújtották be a prágai nemzetgyűlésen. A javaslat értelmében az elnök fizetése évi egy millió korona. Az elnöki hivatal költségeinek fedezésére két millió korona megszavazását indítványozták. A múlt évi költségvetésben az elnöki fizetés 500,000 korona volt, ugyancsak 500,000 koronát adtak az elnöki hivatal számára is. / Sven Hédin útra készül. Prága. Cseh jelentések szerint Sven Hédin, a világhírű utazó, nagy útra készül. Ellátogat Csehországba is és a Felvidékre. Különösen a Magas Tátrát fogja behatóan tanúlmányozni. Elnöki találkozó. Bécs. A bécsi sajtó erősen tárgyalja Hajamisch és Massaryk elnök találkozását. Azt Írják, hogy a találkozás nem más, mint a két állam közeledése. A Neue Freie Presse a Habsburg-problémát látja a háttérben. Az Arbeiter Zeitung megállapítja, hogy Franciaország folytatni fogja Renner politikáját. A zöldség- és gyümölcs-piac. Eger, 1921. aug. 10. Kora reggel rendszerint nagyobb a kereslet és a kofák zárkózottsága, mint a délelőtti órákban. Ez érthető is. A jó gazdasszony ezt mondja: «Ki korán kel, aranyat lel.» Csak akkor veszi észre a közmondás sántítását, mikor az egri piacra megy. Ki korán kel, drágaságot lel. Morál: ha olcsón akarsz vásárolni, későn menj a piacra. A kora reggeli órákban a zöldségárak így alakultak: Egy puttón paradicsom . . . 70— 80 K. Egyputton beraknivaló uborka 100—120 « Salátának való uborka . . . 70— 80 « Egy puttón krumpli .... 120—140 * Egy puttón hagyma .... 120 « Egy puttón zöldbab .... 70 « Egy cső kukorica .... 2 » E gy kalarábé............. 1 » E gy csomó zöldség .... 4— 5 » Egy fő káposzta.... 20—30 » A gyümölcsárak: Egy kilo Sándor-barack . . 30 » Egy kilo szőlő......... 30 » E gy puttón szőlő.... 500 » E gy kilo vörös körte .... 14 » Fogházba vitték a szerb kommunista képviselőket. Belgrád. A letartóztatott kommunista képviselőket a vizsgálóbíró kihallgatta. Bevallották, hogy a trónörökös ellen irányúló merényletben valamennyi kommunista képviselő részt vett. A kihallgatás után valamennyiüket fogházba szállították. Franciaország el akar szakadni Angliától. Budapest. A Manchester Guardian szerint Franciaország . el akar szakadni Angliától, hogy saját politikáját folytathassa. Ez nagy ' katasztrófába döntené Franciaországot, egyúttal Európát is. Az angolok óva intik Franciaországot politikájának folytatásától. A lap ezután foglalkozik az 1870 es német-francia háborúval, amelyben legyőzték a francia gloárt, de a németek lovagiassága nem gátolta meg Franciaországot szabad fejlődésében. Németország talpraállitása, Írja az angol lap, egész Európa érdeke. Katonai eggezméug a Habsburgok ellen. Budapest. Augusztus 3-án Írták alá Jugoszlávia és Csehország azt a katonai egyezményt, amely célúi tűzte ki, hogy a Habsburgok magyar trónra való aspirációit fegyverrel is megakadályozza. Egy kilo alma .......................... 10—12 » E gy kilo szilva...................... 4— 6 » Egy kilo vörös szilva . . . 10—12 » Egy kilo berakni való szilva 14 » Egy kilo ringló .................14—16 » E gy kilo császárkörte . . . 16—18 » A kisebb üzleti forgalmú kofák panaszkodnak, hogy a kereskedő kofákkal nem tudják felvenni a versenyt, pedig azok min- dnnt méregdrágán adnak. S ők, akik mél tányos árakon szolgádák ki a vevőközönséget, alig tudnak megélni. A hús és a zsír. Mi az oka a hús olcsóságának? — Mit mondanak a mészárosok? Eger. 1921. augusztus 10. Az ember állati életében első a gyo- morkérdés. Talán az utólsó is az. Épen ezért a húspiac mai helyzete nagyon aggasztó, bár a hús aránytalanúl olcsóbb a zsírnál. Ennek az olcsóságnak nem lehet nagyon örülni. A szárazság miatt ugyanis takarmányhiány van. A jószágokat nem tudják etetni. S a gazdák tömegesen adják el állataikat. Tavalyi kukorica kevés van, a termés nem nagyon kecsegtet. Ennek tudható be a zsír sertés megdrágulása. Az egri húsi piacon egy kifüggesztett tábla így tiintet- föl az árakat: Sertéshús 64 K, marhahús 40 K, borjúhús 44 K, zsírszalonna 100 K, olvasztott zsír 120 korona. Reiner mészáros azt mondja, hogy a jóltáplált marhának egy |)ár koronával (??) szökkent az ára de ez nem is csoda. A rezsi nagy. Egy marha élősúlyban kilónként harminc koronába kerül. A leölt állat súlya olyan sokat veszít, hogy egy kilo ára a vételár 100%-ával szökken föl. Minden marhától 42 koronát kell fizetni a hatóságnak, ehhez kell számítani az üzleti bért, az adót, a lótartást, a kocsist, a segédi fizetést. A rezsi naponként legalább 1000 korona. Ezért szökkent föl a hús ára. De a zsír sem maradt mögötte. Ma. már a zsírszalonna 130, az olvasztott zsír 140 korona. Az arány tehát majdnem ugyanaz, mint föntebb, volt. Vitkovszki Lajos hentesmester a kukoricamizériát másodrangúnak tartja, mert ez a tény szorosan véve az olcsóbbodást idézte volna elő. — A hiba ott kezdődik, hogy az utóbbi időben Ausztriának rengeteg sok sertést szállítottak úgy, hogy a sertés állomány megcsappant és a gazdák pillanatnyi ijedtsége is megszűnt. Az az igazság, hogy ma alig lehet sertést kapni. A múltkoriban sertésvásárlás céljából bejártam Szihalmot, Dormándot, Füzesabonyt, Bessenyőtelket, Mezőtárkányt. Sertést nem kaptam. Girhen- ceket adnak 80—85 koronáért. Persze egy kilót... Ez az igazság. A tőzsde sokszor együtt sántít a magyar koronával. HÍREK. Eger, 1921. augusztus 11. A néggévfolgamu fiú felsőkereskedelmi iskolába lehet jelentkezni (vidékről írásban, okiratokkal) Veszprémy Dezső igazgatónál. (Verbőczy-utca 1. sz.) Szabadságon a városi főjegyző. Dr. Kálnoky István h. városi főjegyző 4 heti szabadságra ment. Távolléte alatt Frank Tivadar h. tanácsnok végzi a teendőit. Négyezertizenkilenc korona. Az egri építő-iparosok a vasárnap megtartott tánc- mulatság tiszta jövedelmét, 4019 koronát, az Egri Népújság hadifogoly alapja javára adták. A beküldött leszámolási jegyzéken olvassuk, hogy személyjegyekből 6275 K, levelező lapból és konfettiből 2162 K, fe- lülfizetésekből 6135 korona gyűlt össze- A bevétel tehát összesen 14572 K. A kiadás 10553, a netto bevétel 4019 korona A jegyzéket Mácsay József jegyző, Miha- lieza Ferenc ellenőr, Nagy Péter elnök, Nagy Sándor ellenőr és Szabó Géza pénztáros írták alá, akik a felülfizetésekért, mi pedig az építőiparosok nemes és 4019 koronát gyümölcsöző fáradozásaiért mondunk köszönetét, Nemesség elismerés. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 48430/11. b. — 1921. számú rendeletével Sznistsák Béla m. kir. gyalogsági alezredes magyar nemességét, illetőleg a kétségtelen nemes Szinay családból való leszármazását elismerte; miből kifolyólag nevezett az eddigi Sznistsák családneve helyett a Szinay családnevet használhatja. Nemes Szinay Béla alezredes az elhunyt pápai Vratarics Lajos, volt vármegyei tisztviselő és hevesvezekényi földbirtokos ve je s jelenleg a honvédelmi minisztériumban teljesít szolgálatot. — A Szinay (Sznistsák) család Zemplén vármegyei eredetű régi magyar nemesi család, amelynek egyik ága: Sznistsák Ferenc gyógyszerész a Sír-családba történt beházasodás folytán Heves vármegyében, Egerben telepedett le. A család ezen ágának egyes tagjai ma is itt élnek. Szinay alezredes egri születésű, itt járt iskolába és mint főhadnagy az egri honvéd zászlóaljnál is teljesített szolgálatot.
