Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-08-04 / 175. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921 augusztus 4. csütörtök. XXVIII. évi. 175. sz. BEoaeBsarerapga Előfizetési dijzJfc postai szállítással! Sí-ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Wagged évre 110 L — Egy hóra 40 K. — Szerkesztőségi Eger, Liceuru. Kiadóhivatal! Líceumi nyomd*» Teiefojs szám 11. POLITIKAI NAPILAP, Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE, A hazaárulók vagyoni felelőssége. Prónay kimagyarázkodik Pallavicini mentelmi jogát felfüggesztik. A járadéktelkek. Az állam a földreform megvalósítá­sánál abból indul ki: nincs mindenkinek elegendő pénze arra, hogy a birtok árát is kifizesse, meg a birtokot fel is szerelje, azon házat is építsen. Meghonosítja tehát az állam a járadékfelek -intézményét. A lényege a dolognak az, hogy pénz nélkül is lehet tisztességes, szegény ember­nek birtokot vásárolni. A törvény szavai ugyanis ezek: «Mezőgazdasági földbirtok, továbbá családi ház, vagy ily ház építé­sére szánt telek tulajdonát akként is át lehet ruházni, hogy a vevő (járadéktelkes) az egész vételár vagy egy része helyett az eladó és jogutódai (járadékélvező) ja­vára az ingatlant terhelő, készpénzben vagy a készpénzt valóságosan helyettesítő terményekben, meghatározott évi járadék fizetésére kötelezi magát (járadéktelek).» Hogy az ilymódon létrejött egyesség mi­lyen legyen, nem intézkedik a törvény, hiszen ez igen sokféle lehet; azonban ér­vényességéhez kettő okvetetlenül kell: írásba kell foglalni és az Országos Föld­birtokrendező Bíróságnak jóvá kell hagyni. A járadéktelkes azután a járadékot félévi felmondással bármikor felmondhatja, ha külön határidőt nem kötöttek ki, me­lyen belül felmondásnak nincsen helye. Ily kikötés azonban 32 évnél hosszabb nem lehet. A felmondás megtörténte, vagy a határidő eltelte után a járadéktelkes az ingatlant megválthatja. Hogy mennyiért, azt az írásbeli szerződés szabja meg; ha pedig az összeget nem határozták meg előre, a megváltási ár a járadék húsz­szorosa. Az is megengedhető, hogy a szer­ződésben ki legyen kötve, évenként meny­nyit, vagy tetszésszerinti összeget lehet a vételárból törleszteni. A járadékélvező a megváltást nem követelheti. Kiköthető azonban, hogy a járadéktelket az eladó visszakövetelheti, ha azon nem maga vagy hozzátartozója gazdálkodik; ha rongálja vagy elhanya­golja — p. o. rosszúl műveli — az ingat­lant ; ha két évi járadékkal hátralékban van és nincs reája máshonnan sem fede­zete; ha a járadéktelkes csődbe jut; ha őt államellenes cselekmény miatt jogerősen elitélik; ha kivándorol. Hogy a megvett birtok járadéktelek, ezt a telekkönyvi átíratáskor föl kell je­gyezni. Ha pedig a járadéktelkes a vétel­árat kifizette, az ingatlan járadéktelki mi­nőségét ki kell törölni. Igen nagy kedvezménye végül a já­radékteleknek, hogy magát a telket, há­borítatlan haszonélvezetét megterhelni, át­ruházni, megosztani, de haszonbérbe adni is — csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával lehet. Poroszországban, Angliában, Ausz­triában, Galíciában (itt különösen a len­gyelek ellen irányúivá) ez az intézmény régen megvan. Nálunk a tör esztéses köl­csön («adós felmondhat, hitelező nem» ki­kötéssel) alatt lappangott és a régi zálog­birtokok is sokban hasonlítottak hozzá. Szorgalmas, józan, okos, kitartó em­berre nézve a járadéktelek valóságos ál­dás lesz; a nemzet megerősödésére is, ha magyar faji politikával sürgetik és hajt­ják végre. Végh Kálmán, Mátyás. Budapest, 1921. augusztus 3. A nemzetgyűlésen szinte színpadi rendezéssel következnek az események. Herman Miksa az ingatlan vagyonváltság- ról szóló törvénytervezetet terjesztette be, majd benyújtotta a mérnöki rendtartást. Elfogadták a gazdasági felügyelőségekről szóló törvényjavaslatot. Ezután áttértek a hazaárulók vagyoni felelősségének tár­gyalására. Rassay arról polemizál, hogy a hit- bizomány magánvagyon-e, vagy nem ? A családoké e, vagy a nemzeté. A szónok utal Yerbőczy tripártitumára, amely ki­mondja, hogy a hitbizomány korlátolt tu­lajdon, a tulajdonos korlátozva van, nem rendelkezhetik tulajdonával szabadon és elvehető tőle. Javaslatot nyújt be: Szün­tesse meg a nemzetgyűlés a hitbizományok jellegét és ruházza a kincstárra. Gaal Gaszton szintén azt vitatja, hogy a hitbizomány nemzeti vagyon. A szöveg­ben ezt a módosítást ajánlja: «Károlyi életében megfosztatik a hitbizományától, mely halála után az államra száll«. Tizenegy óra felé a mentelmi bizott­ság Kutkafalvy elnökkel kivonúlt a nem­zetgyűlésből a függőben lévő mentelmi ügyek letárgyalására. Feltizenkettő tájban megjelent Prónay alezredes is három tiszt társaságában. A mentelmi bizottság kihallgatja őt és Ra Dr. Nagy Jáuos nemzetgyűlési kép­viselő a szőlő és mezőgazdasági fölszere­lések, valamint az ipari és kereskedelmi vagyonváltságról a következőkben tájé­koztatta a Kér. Nemz. Egyes, pártjának választmányát: Ä szőlő vaggonváltsága. Amint mondottam, felszólaltunk a bizottságban a 3 hektoliteres megterhelés ellen, amit sikerült is enyhítenünk. Egy képviselőtársam azt ajánlotta, hogy a há­rom utolsó esztendő hozadéka után álla­pítsák meg a vagyonváltságot, valamint faj és termőképesség szerint. Közbekiáltás: Nem értett hozzá ! — A bizottság úgy határozott, hogy 400 négyszögöl szőlőbirtok váltságmentes marad. 400n öltől 1 holdig 1500 K, 1—3 T> 2000 » 3—5 » 3000 » 5—20 3500 » 20—50 » 4000 » 50—100 4500 » 100 holdon felül 5000 koronát fizet a sző­lőbirtokos váltságúl. — Hol van itt az arány ? Egyformán fizessünk! Mi kis szőlőbirtokosok vagyunk. (Felkiáltások.) — Éppen ezért legközelebb a nem­zetgyűléshez fordúlok a szőlővagyonvált- ságot módosító törvényjavaslattal. Ugyan­is, akinek több holdja van, annak többet is kell fizetnie. Én a holdak számától te­szem függővé a vagyonváltsági összeget. Az nem méltányos, hogy a kisbirtokos, kovszkyt. Rakovszky a kihallgatás után optimisztikus kijelentéseket tett. Prőnay is hangsúlyozta, hogy egy 60-70 éves embert nem akart megsérteni, nem is az elnökhöz intézte a levelet. — Politikusok szerint ez ugyan nem áll, mert a levélben «Elnök Ur« megszólítás volt; de igaz, hogy ekkor már Rakovszky lemondott. Viszont a le­mondást ekkor még nem vette tudomásul a nemzetgyűlés. Egynegyed egy órakor visszament a mentelmi bizottság a Házba, ahol a távol­létük alatt is tovább tárgyalták a haza­árulók felelősségét. Csakhamar meghallgat­ták a mentelmi bizottság bejelentését, majd szavazásra került a sor. Pallavicini őrgró­fot megfosztották mentelmi jogától. Be- niczky és Rakovszky ügyében a mentelmi bizottság újabb 24 órás időmeghosszabbí­tást hozott javaslatba. 5 perc szünet. Szünet után Tasnádi Kovács szóvá tette, hogy egy Imre Sándor nevű tanár kommunista létére is folytonos előléptetés­ben részesül. Andaliázy Kasnya Béla közbeszól: — Miért nem fordúl az igazságügy­miniszterhez ? Tasnádi: Arról beszélek, amiről aka­rok (derültség). Elnök rendreutasítja Kasnya Bélát. (Lapunk zártakor az ülés tart.) vagy törpebirtokos is ugyanolyan arány­ban vegye ki a részét a vagyonváltságból, mint a nagybirtokos. (Éljen! Helyes. Jól van.) — Akire sérelmes és úgy érzi, hogy igazságtalan az adókivetés, az adófelszó- lamlási bizottsághoz föllebbezzen. Közbekiáltás : Még többet rónak ki az emberre. A mezőgazdasági fölszerelések ' vagyonváltsága. — Mezőgazdasági fölszerelések után saját kezelésű földeken 1 — 20 holdig 125 K-t, 20—50 holdig 150 K-t, 100 holdig 175 K-t, 500 holdig 200 koronát fizetnek. Bérlett földből 1 hold vagyonváltság- mentes. Gózeke után 2500 K, motoros szántőgép után 5000 K, csép- lőgarnitura után, ha 4 lóerős 1500 K-t, ha 6 lóerős 2000 K-t, ha 8 lóerős 3000 K-t, ha 10 lóerős 4000 K-t, ha 10 lóerősnél több, 5000 koronát fizet vagyonváltságul. Ipari és kereskedelmi vagyonváltság. — Az iparvállalatok fizetik a váltság- köteles vagyon 10 °/o át. Ha a vállalat gép­ereje 20 lóerőt tesz ki, a 913—919 ik évi hozadék középarányosát veszik; ha 100.000 koronán alul van 4%-al, ha felül van A VagyesVáUsíy. - jlagy János ár. javaslata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom