Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-04-28 / 95. szám

Ära 2 korona.

Eger, 1021 április 28. csütörtök. XXVífl. évi. 95. sz.

•' fjj ffpr

Előfizetési dijak postai szállítással! i Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. |

S«B8*d évre 110 K. — Egg feöra 40 K. |

POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: BHEZNÄY ISIBE. Felelőssze'rkesztő : B II R S Y KÁROLY dr.

S£erke&zt6ség: Eger, Liceuas, Kiadóhivatal: Líceumi ngomcln Telefon szám is,

Akarunk valamit?

Hass, alkoss, guarapíts S a haza fényre derül!

A legdrágább búzát rejtő kalásznak is a kévében van becsülete, a ha ez a jó kötés hijján széthull, bajos bibelődés annak összeszedegetése — hordás közben.

Egy egy drága acélos búzaszemnek tartsa magát ma minden magyar. Kalásza a családi fészek. Kéveszorító gúzsa, jó érzésű családok összefogója, a társadalom vezetői.

Jól tart a rozsszalma kötél, ha jól megsodorják. A rozsszalma túlérett állapotban is szívós, kötélszakadás miatt soha sem szenved a munka késleltetést. A sodort és egymás között is összetartó szálak példájára értenek egyet és tartják össze a maroknyi maradék magyar társadalmat távoli tanyákon, falun és városon, annak vezetői, ha a mai nehéz munkaidőhöz méltó és hazájukat lelkiismerettel szerető, jó magyarok akarnak lenni.

Az erőgyűjtés ideje van. Azokat, akik a magyar társadalmat tévedéseikkel meggyengítették, eltávolították. Akik pedig hivatottak arra, hogy megerősítsék, most kell, hogy megmutassák, mit tud a magyar, ha nagy dolgokról van sző!

Mert nagy dolog, a leg?: agyobb, amire készülünk. Nem köthetünk mindent a kiváncsiak orrára, de azt különben is érezni kell, hogy ifjúságunk testi és értelmi fejlesztését azért szervezzük, mert e mögött Nagymagyarország lehetősége, rejtőzik.

Aki a tudatlanságban meghasonlott népet nem akarja röghöztapadtságátől megváltani ; aki nem akarja még ma sem ki- 1 venni részét abból a nevelőmunkából, mely a lelket ismeretekkel megérintve a sárból emeli fel, helyzetével békíti meg; aki ezután is átengedi a munkateret másoknak, hogy avatatlanul és ellenőrzés nélkül ezután is vígan gázolják le a lelkeket, melyeket felemelni sohasem tudtak; aki nem száll a síkra ki ma, amikor tettre hív a lelkiismeret: az nem ér fel az üres rozsszalma értékével, mely túléretten is megbízható. És ami annyit sem ér, az ugyebár legfeljebb tűzrevaló.

Hevesvármegye eddig nem maradt . el abban a versenyben, amelyet a magyar nép megindúlt művelődésében a vármegyék vívnak.

Újév óta indult meg az ifjak szervezkedése. Vármegyeszerte gyönyörű lelkesedéssel tömörülnek. Erősödnek, ügyesednek, fejlődnek. Leventéket látnak eszményükben; munkában erős, testben és viselkedésben szép, értelemben fejlett leventéket. Valamikor Dobó István, Szondy György, Zrínyi Miklós udvarában nőttek ők. Daliás idők magyar férfiai.

Ma még a józan értelem az egyetlen fegyver, az ügyesség az egyetlen ajánlólevél, a férfiú becsület az egyetlen érdem, amit nyerhetnek. Ki tudja, hányat változik a hold és a kivívott tisztelet jutalma a mennyországnak nevezett Nagymagyarország összeforrása ’ lehet ? !

Ezért érdemes a parlagon egy kevés bogáncs-csalánszúrást elviselni, amig ugyanott porhanyóé talajon ékes virágok fakadnak.

Ti lesztek azok a kívánatos virágszálak «szép magyar vitézek, aranyos leventék» ! RAB.

A belső békéért.

— Hevesvármegge határozata. —

Vármegyénk hazafias törvényhatósága hétfői közgyűlésén tanűjelét adta nemes gondolkodásának nemcsak a romboló sajtó ellen hozott egyhangú határozatával, hanem az alábbi állásfoglalással is. E határozat szerint a belső békét, az alkotó munkát tartja egyik legfőbb föltételnek boldogulásunkhoz.

A törvényhatósági bizottság egyhangú határozattal fogadta el Lipcsei) Péter dr. bizottsági tagnak következő indítványát :

1. Bethlen István gr. miniszterelnököt és minisztertársait üdvözli a Törvényhatóság. Biztosítja a kormányt hazafias támogatásáról annál is inkább, mivel meggyőződése, hogy úgy a miniszterelnök, mint mindenik miniszter önzetlenül, csupán csak a magyar nemzet boldogulását fogja előmozdítani minen cselekedetében; elismeri a Törvényhatóság hazafias áldozatkészségüket, midőn a mai nehéz időkben az ország ügyeinek vitelét elvállalták. Működésükhöz a Mindenható Isten áldását kéri.

2. Kéri a Törvényhatóság a Nemzet gyűlést, hasson oda, hogy a folytonos kormányválságnak elejét vegye, mivel az folytonosan zavarja az ország lakosainak egyetértését, akadályozza a konszolidációt; ezek nélkül pedig az integer Magyarország kiküzdése lehetetlenné válik.

Eddig a határozat, melyet csak helyeselni lehet s mely minden becsületes magyar lélek meggyőződését tolmácsolja. Reméljük, hogy más törvényhatóságok is hasonló szellemben írnak fel a Nemzet- gyűléshez.

Pénzünk kicserélése.

A békeszerződés az Osztrák-Magyar Bank pénzterületét hat ország között osztotta szét. Ezzel a rendelkezéssel a béke pénzügyileg és gazdaságilag nyomorultakká tett bennünket, mert az illető országok a hazárdjáték barlangjaivá lettek. A békeszerződés szerint ugyanis mindenik ország köteles a területén forgalomban levő bankókat lebélyegezni. Az egyik előbb, a másik később végezte a lebélyegzést. Ez alkalmat adott a gazembereknek arra, hogy annak az országnak a kárára hami sították a bélyegeket, amelyik országnak javult a pénze. Igy_j_nióta a mi pénzünk

j*vul, nagy mennyiségben hamisítják a magyar bélyegzésü bankókat a pénzspe- kulánsok. Az Osztrák-Magvar Bank 56 féle hamis bélyegü bankót fedezett föl eddig. Különösen az 1000 koronásokon hamisítják^ a lebélyegzéseket. Ez a pénzlebélyegzés hamisítása valósággal megakasztja a forgalmat. Mindenki válogat a pénzben, gyanúsak lesznek a bélyegzések, az országba uedig valósággal özönlik a sok hamisított bélyegzésü bankó.

Egyrészt ezek miatt kell a pénzt becserélni, de meg azért is, mert független ország lettünk. Semmi nem köt már’Auszt- riához, tehát új magyar pénzt kell az államnak kiadni.

Az új pénz államjegy lesz. Ez azt jelenti, hogy a papírpénznek alapja az állam vagyona lesz. A bankjegynek ezzel ellentétben az alapja arany, ezüst vagy bankérték. Később nálunk is bankjegy lesz az államjegy helyett. Amint ugyanis pénzünk annyira javul, hogy 10 korona egy frankot fog érni, azonnal meg fogják alapítani az önálló magyar jegybankot, frank alapon.

Az új állam jegyek már nagyrészben elkészültek. Lesznek tízezres, ötezres, ezres, ötszázas, százas, ötvenes, húszas, tízes, kettős és egykoronás államjegyak. A 10.000, 5000, 1000, 500, 100 és 50 koronás államjegyeket Svájcban nyomták 6,900.000 svájci frankért; a 20, 10, 2, és 1 koronásokat itthon, meg Bécsben készítették 55,000.000 koronáért. Tehát a pénz is nagy pénzbe kerül.

Összesen 24,000.000,000 koronát nyomat az állam, hogy legyen elég a körülbelül 16,000.000,000 korona értékű forgalomban levő régi pénz becseréléséhez és hogy legyen készen az elrongyolódott államjegyek becseréléséhez is, mert a papírpénz a forgalomban Jegföllebb másfél évig tart. Ebből a készletből fogja az állam födözni továbbá a vagyonváltság bizonyos részét is. Ha ugyanis valamelyik pénzintézetnek nincs elég pénze a vagyonváltság kifizetésére, az állam váltót, vagy bankértéket fog követelni tőle és az ennek megfelelő összeget az állam az új pénzből adja ki a forgalomba. Ez már bankjegy lesz, mert bankérték a födözete.

így éri el a pénzügyminiszter az ellenkezőjét annak, amit a háborúban csináltak. Akkor ugyanis mindig több fedezetlen bankót bocsátott ki az állam s igy romlott a pénz; most pedig mindig több és több olyan bankót fog forgalomba ereszteni, amelynek megvan a fedezete és így is javítja a pénzünket.

Az új pénz adminisztrációját az Állami Jegyintézet végzi, melynek elnökét és alelnökét az államfő nevezi ki, 12 tanácstagot pedig a minisztertanács nevez ki három évre. Az egész fölött a nemzet- gyűlés gyakorol fölügyeletet.

A pénzkicserélés május második felében fog megtörténni, de mivel az ezerkoronásokkal van a legtöbb baj, azért ezeknek a becserélését már május elején megkezdik minden levonás nélkül. A többi pénz kicserélését is két héten át minden levonás nélkül fogják végezni, ezután újabb határidőig csak az adóhivatalban fogadják el levonás nélkül. Ennek a határidőnek leteltével egy bizonyos ideig már levonás-