Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-02-24 / 44. szám

2

Kulturdéluíár*. A Keresztény Iparoskor f. hó 27 én, vasárnap délután 5 órakor tartja legközelebbi kulturdélutánját a Knézich utcai ház dísztermében. Műsor:

1. Pogatschnigg: Dal a dalról, énekli a Polgári Dalkör.

2. Ábrányi: Él a magyar, szavalja: Lakatos Rőzsika.

3. Brezrray Imre tanítőképezdei tanár előadása: a régi Egerről.

4. Magyar dalok, zongorán előadja Grónay Burcika.

5. Gyóni Géza: Állok a deres dombon. Szavalja: Lanther János.

6. Húber: Fohász. Zongora és harmonium kiséret mellett énekli a Polgári Dalkör, melynek keretében bemutatásra kerül a Grónay Andor tervezte allegorikus kép.

Belépő dij nincs. Azonban az önkéntes adományokat köszönettel fogadja a Kör elnöksége és a befolyt összeget az iparostanonciskola tanulói által létesített Grőnay-alapítvány gyarapítására fordítja.

Eljegyzés. Goldstein József, Egerből, eljegyezte Schäffer Rezsinkét Szilvásváradról. (Minden külön értesítés helyett.)

Ä hegyrendészet átalakítása. A városnak ez a sok panaszt hallott, intézménye gyökeres módosításon megy át. A javaslat szerint a hegyőri állásra elsősorban hadviselt altisztek pályázhatnak. Golyós fegyvert viselnek es állandóan a hegyen tartózkodnak, ahol ezenkívül semmiféle munkát nem vállalhatnak. Törzsfizetésük havi 800 korona és 200 korona pótlék, mit negyedévenkint utólag kapnak az esetben, ha területükön kár nem esett.

Felhívom mindazokat, a kiknek a Szar- vaskő-vidék-Fedémesi köszénterületen általam dr. Forgách Bélával, illetve Toldy Jánossal folytatott feltárási munkálatok és ezekkel kapcsolatos ügyletekből kifolyólag követeléseik vannak, hogy követeléseiket az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár r. t., egri cégnél 8 nap alatt bejelenteni szíveskedjenek. Román János Budapest, Te- leky-tér 10. 8—3

Anyakönyvi hírek. Újszülöttek: Orosz Sándor kerékgyártómester nejének halva született fia, Sajósi József asztalos-segéd Emilia nevű gyermeke.

Házasságot kötöttek: Domboróczki

András földm. és Mátyás Rozália, Khern Gáspár cipész és Lóvéi Rozália egri lakosok.

Meghaltak: Özv Wieszt Jánosáé sz. Wieszt Rozália 73, özvegy Jászai Nagy Györgyné sz. Molnár Julia 60, Kormos Bernátné sz. Csuhaj Mária 60, Kecsmár Andrásné szül. Román Mária 52, Nemes Rajcsányi Ferenc magánzó volt bírósági végrehajtó 75, Kelemen Istvánná sz. Csir- busz M.22, Becskei József földm. 70 éves, Pap Pál Kamii servita r. áldozár 58 éves, Mihály József 3 éves, Götnöri Mária 3 éves korában.

Heti műsor az Urániában. Ma két előadáson »Dráma az erdőben« színmű, főszerepét a népszerű francia müvé.z René Cresté (Judex) játsza és »Ä kényes pont« két felvonásos vígjáték, főszerepében a közönség kedvenc komikusának Cocantinnak humoros alakítását látjuk. Holnap: »Ä Sanet Egliói kolostor titka» dráma, míg szombaton és vasárnap ismét egy René Cresté dráma és egy Cocantin vígjáték »Judex legújabb megbízatása« bemutatásra. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. 20—

Meghívó. Felkérem a férfi és női szabó iparosokat, hogy 24-én este 7 órakor az Ipartestület helyiségében saját érdekükben jelenjenek meg. Az elnökség.

Szerkesztő üzenetei*

Nyár-utcai. Pillanatfotografusuukat megbíztuk, hogy a Nyár-utca másik végét is fotografálja le.

F. D. A levelében foglaltakat sajnosán tapasztaltuk mi is. A szegény vaggon- lakók mindenesetre nagy dilemma előtt állanak, hogy vájjon érdemes-e a régi lakást felcserélni az ujjal?

A magyar nemzet nem, pusztulhat el s ha a sirba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Saint-René Taillandier.

EGRI NÉPÚJSÁG

Irodalom.

Mikes Kelemen. Torday Ányos dr.- nak, az egri ciszt. főgimnázium jeles tollú tanárának nagy sikerrel előadott színdarabja kapható a volt Szolcsányi könyv- kereskedésben.

A keresztény nemzeti politika egy éve. A Szent István-Társulat kiadásában Ernszt Sándor, az ismert nevű keresztény politikus, mint a közelmúlt eseményeknek közvetlen és élesszemü megfigyelője adja elő 47 oldalon és 15 fejezetben megállapításait a kommunizmus letörésétől kezdve, napjainkig. A füzet általános érdeklődésre tarthat számot.

A civilizáció és a franciák. Petrovits

Mihály, ntuzeumi igazgató, ki francia in- ternáltságban töltött több évet, irja meg megfigyeléseit. Több olyan dolgot olvas hatunk ebben a könyvben, ami eddig csak a beavatottak előtt volt ismeretes. Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben, a vasúti könyv és hírlapárusítóknál és a szerzőnél: Budapest, I. kér. Németvölgyi út 57.

»Ä Magyarság« tizenkét regényt ad egy év alatt. A Milotay István dr. szerkesztésében megjelenő «Magyarság«, ez a kitünően megszerkesztett reggeli lap a legmagasabb színvonalon és a legtartalmasabb módon fejtegeti a tragikus magyarság életkérdéseit, vezércikkei a nemzeti lelkiismeretnek kíméletlen és érzékenyen pontos megnyilatkozásai. Nagy vonzóereje az állandó szépirodalmi tárcarovat is. Most, mint értesülünk, a «Magyarság« gárdája jelentős újításra határozta el magát: február 15-től regényt is közöl. A magyar szépirodalom legkiválóbb képviselői tettek már kötelező ígéretet, hogy egy-egy eredeti uj regényüket a «Magyarság« rendelkezésére bocsátják.

A «Magyarság» minden hónapban egy regényt, egy évben tehát összesen tizenkét regényt fog közölni. Az első regény Komáromi János művészi tollából való, cime: «Jegenyék a szélben.» A lap olvasói tehát nemcsak a pontos és kimerítő információk sorozatát fogják kapni kedvenc újságukban, hanem a legnemesebb irodalmi szenzációkat is. Kérjen mutatvány- számot a «Magyarság» kiadóhivatalától (Budapest, VII. Miksa-u. 7. sz.).

Közgazdaság.

A borellenőrző bizottsági tagok.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter abor- ellenórző bizottsági elnököket és 2—2 tagját kinevezte, a törvényhatósági bizottság pedig 2—2 tagját megválasztotta, ennélfogva a bizottságok 1923. év végéig terjedő időre a következőleg alakultak meg:

1. Eger város. Elnök : Gröber Ferenc

kereskedő; tagok: dr. Hibay György

gyógyszerész, Ringelhann Imre szőlőbirtokos, Strausz Sándor birtokos és Károly János iparos, egri lakosok.

2. Gyöngyös város. Elnök : Oserján Károly bortermelő; tagok : Bercsényi Gyula bankigazgató, Kozmán János kereskedő, Makra Géza birtokos és Sayer György iparos gyöngyösi lakosok.

3. Az egri járás. Elnök: dr. Studinka Elemér a Magyar Föld R.-t. jószágigazgatója kompolti ; tagok: Ridárcsik Miklós urad. intéző kápolnai, István Lajos szőlő- birtokos tamaszentmáriai, Beniczky Aladár birtokos egercsehii és Remenyik László bitokos dormándi lakosok.

4 A gyöngyösi járás. Elnök : Borhy György földbirtokos gyöngyösi; tagok: Szohner Lajos földbirtokos gyöngyöshal- maji, Kekécs Kálmán földbirtokos gyön- gyösoroszii, Ragó Ferenc lelkész abasári és Széplaky György birtokos karácsondi lakosok.

5. A hatvani járás. Elnök: Balázso- vits Oszkár földbirtokos pusztamonostori; tagok: Pap József iparos hatvani, Okoli- csányi Lajos földbirtokos pásztói, Ring

Gyula épitész hatvani és dr. Bertók István lelkész csányi lakosok.

6. A hevesi járás. Elnök: Buczkó János rk. esperes plébános hevesi ; fagok: dr. Bazső Tivadar, Pethő Gyula, Lipov- niczky Pál földbirtokosok hevesi és Perányi László rk. lelkész pélyi lakosok.

7. A pétervásárai járás. Elnök : gróf Keglevich Gyula földbirtokos pétervásárai; tagok : Kotzmann Géza erdőmester parádi, Bocsi Abrahám kisbirtokos pétervásárai, Doboy Félix birtokos siroki és Reitz Ferenc uradalmi intéző erdőkövesdi lakosok.

8. A tiszafüredi járás. Elnök : Kékessy Dezső földbirtokos tiszafüredi; tagok: Lip- csey Ákos, dr. Schleiminger László, Kovács György földbirtokosok tiszafüredi és Ké- részy Barna ref. lelkész tiszanánai lakosok.

TÁRCZA.

Válasz Maephistónak.

Tisztelt Maephistó!

Amint a «Csevegés a táncról» cimű cikkében olvastam, Önnek az a célja volt, hogy a cikkemet, vagyis engem «kipécézzen» a <van- stepiádámért.» — Kérem!*—

Sikerűit? ... Ön bizonyára már tudja,-mert azóta már biztosan érdeklődött a hatás felől.

Nem célom az «Egri Népújság» hasábjait személyes vitatkozásokra felhasználni, én Önnel együtt azokhoz is beszélek, akiknek az eszméjét Ön vetette papírra. A Maephistó azonban egyenesen hozzám beszél és valószínűleg mint ismerős, mert másképen érthetetlen az az igen sokszor hangoztatott «édesem», amely igen kényszeredett nyájassággal hangzik olyankor, mikor «pécézünk» valakit. Megbocsát, én nem szólítom hasonlóképeri, majd csak ha megismertem és megszerettem. Nekem már ez az elvem !

Ön tehát ismer; (másképen hogyan tudna az én dús hajamból kihúzott szállal kísérletezni?) azonban meg kell jegyeznem, hogy igen rosszul 1

Azonban térjünk a dologra! — de mielőtt ezt tenném, engedje meg Maephistó kérem, hogy figyelmeztessem arra, hogy a magyarnak, mikor magyaréi beszél, nincs «haute saison» stb. stb. van erre és a többiekre is igen helyes magyar kifejezés. Most igazi magyarok akarunk lenni, tehát legelsősorban a nyelvünkben legyünk azok 1 Szép ez a magyar nyelv a maga tiszta valóságában is!

Hogy Ön, mint héjjá csap le a cikkemre — igen rosszéi teszi. Én mielőtt valamilyen cikket támadni akarok, — esetleg 1 — elolvasom az illető cikket egyszer-kétszer-tízszer, mindaddig olvasom, míg annak a lényegébe hatolva, teljesen át nem értem. Mert sokszor nem a betűt kell olvasnia az embernek, hanem azt, ami a sorok között van. Ez pedig tudomány, még a szépe» táncolásnál is nagyobb tudomány. És bizony járhat valaki üdülő körutakon, merenghet a Balaton mellett, (boldog emberek!) és azért még mindig meglehet, hogy a sorok között olvasni még sem tud! Mert ha az a valaki értene ehhez a tudományhoz, akkor nem talált volna okot a lecsapásra és kipécézésre.

Hiszen majdnem hogy hazaárélással vádol!

Pedig elhiheti kérem, hogy vagyok olyan magyar, mint Önök közűi talán egy se és bizonyára vannak olyan egészséges erkölcsi elveim is, mint Önnek! v

A cikkére válaszúi megint csak Írhatnám szóról szóra, amit már a múltkor megírtam s miután se helyem se kedvem nincs rá, hogy még egyszer leírjam, tehát arra, kérem, olvassa el még egyszer-kétszer-sokszor, amig át nem érti 1 És akkor gondolkozzék rajta, hogy hát mi is abban olyan nagyon kipécézni való?

Az »én vanstepemnek« kétféle sorsa lehet »máma.* Vagy nem táncolják már, vagy táncolják. Ha nem táncolják, nekem van igazam: Kijózanodott a nép ; ha pedig kijózanodott, fölösleges eltiltani, hiszen akkor nincs veszedelem benne. Ha pedig az eltiltás dacára is táncolják, akkor meg éppen fölösleges az eltiltás. A tiltott gyümölcs mindig édes — mondja a közmondás; de ha -önként mond le róla az ember, akkor kevesebb a kisértés azontúl. Erőszakkal csak képmutató embert nevelhetünk, erkölcsöset soha!

Hogy vannak helyek, pl. a műveletlen rétegekben, ahol tényleg erőszakot kell alkalmazni