Egri Népujság - napilap 1921/1
1921-05-15 / 109. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. május 15. vasárnap. KKVííL évi. 109. az. wmwtot'. «mKmt Kiöfixetési dijak postai szállítással; POLITIKAI NAPILAP. Egész és félévi előfizetést nem. fogadunk el. Főszerkesztő: BBEZNÄ Y IMRE. Sfegged évre 110 K. -- Eg» hór»40K - Felelősszerkesztő: BÄRSY KÄROLY dr. mmmbw—mb— wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmummm—■ Sxsrkcísstőség 3 Eger, Líceum. Kiadóhivatal t Líceumi nyomda. Telefon ®ssám 11. Meghívó. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga egri osztályának alakuló gyűlése pünkösd hétfőjén délután 5 óra- kői' lesz a városháza nagy termében, amelyre a központi igazgatóság nagynevű vezérei is megérkeznek és pedig jön Wolff Károly, az udvarnagydi bíróság elnöke, Ke- lety Dénes, Máv. elnökigazgató,RiöerGyula, közigazgatási biró, Halász Lajos államfőügyész, Bánó Lóránt mérnök, Horánszky Dezső az Országos Központi Hitelszövetkezet elnöke, Erney Károly a Pesti Hazai Takarékp. Egyesület elnöke, Fáy Gyula államtitkár, nemzetgyűlési képviselő, Sipőcz Jenő budapesti polgármester. Budapesti vondégeink csak egy pár óráig tartózkodhatnak városunkban, de alkalmat akarunk adni a közvetetlenebb ismerkedésre is, e célból kérjük városunk polgárait, hogy minél számosabban jöjjenek el a Korona-vendéglőbe délután fél 4 óra tájban és onnan vonulunk a városháza nagytermében tartandó gyűlésre, amely gyűlésre városunk igaz magyar férfiait és asszonyait tisztelettel meghívja a Rendezőség. i talán soha nagyobb szüksége nem volt ! reá a magyar nemzetnek, mint most van. I Bizony, bizony nagyon megfogyatkozott bennünk: a öölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, az istenesség és az Űr félelme. A kétjpegutólsónak megfogyatkozását sajnosán tapasztaltuk már a háború előtt is. Sokan attól vártuk, hogy a vallásosságot és istenfélelmet megnöveli, megerősíti majd. Szomorú, de egyik sem következett be, vagy legalább is nem oly mértékben, mint reméltük és mint kellett volna. Hogy az értelmi képességgel s vele kapcsolatban a tudománnyal és bölcsességgel hogyan állunk, azt is fölösleges bizonyítgatni. Jelszavak után megyünk gondatlanul, ítélet nélkül. Felültünk és felülünk a lelkiismeretlen, vagy felületes újságoknak, cikkeknek, könyveknek, beszédeknek, sajtónak. S nemhogy a gondolatok mélysége, az ismeretek alapossága volna meg bennünk, — de még a jó tanácsot sem vesszük be. Ehelyett haladunk a rossz Bétetiu. (bi.) Ezt a különös, értelmetlennek látszó, betühalmazt egyik volt tanárom taníttatta be vélem vagy 35 esztendővel ezelőtt. Jelentette pedig a Szentlélek hét ajándékának kezdőbetűit. Olyan tehát ez is, mint az egész világon ismert * Lloyd* szó, amely ezt a nevezetes társaságot alapító öt kereskedő nevének kezdőbetűiből alanult. Most, pünkösd szent napjára, eszembe jut ez a hét ajándék különösen azért, mert irányzat által kikövezett kényelmes úton, mig csak bele nem veszünk a végső pusztulás mocsarába. . . Az eddig mondottak alapján az is világos immár, hogy meg nem alapozott tudásunkra, a vallástalan világfelfogásra, eltévelyedett kényelemszeretetünkre nem lehet építeni lelki erősséget, szilárd és meg nem alkuvó életelveket. Pünkösd-napi elmélkedésünk szomorú eredménye világos: igen-igen nagy szükTÁRCA Eger város múltjából. Ä szomorú idők. Az elnyomatás előtt Heves-és Külső- Szolnok vármegye 1849. aug. 16-án tartotta utolsó közgyűlését Dévaványán. Ezután jött az a sötét, fájdalmas évtized, melyről a következőket mondja Hevesvármegyének 1861-ben kelt emlékirata: «Elfojtott, lélekzettel, a könyektől alig láthatva nézték nem biztos lakaikból a némaságra kárhoztatott hazafiak az uj gazdálkodást. Zsandárok, fináncok s a velők cimboráló idegen hivatalnokok lettek az urak. Egy elejtett ártatlan sző a hazáról elég volt az üldöztetésre s elfő-, gatásra; egy dohánylevél megtalálása a gorombasággal tetézett büntetésre. Szeszélyből, tréfából is megkutatták a házakat, s mikor ártatlan képpel jelentek meg valahol, — vakmerő szemtelenségök sértőbb volt a gorombaságnál ...» Ennek az emlékiratnak szerkesztői voltak az 1860. dec. 15-én tartott megyei gyűlés megbízásából: Lipcsey Imre másodalispán, Novotha Péter földbirtokos, Berecz ; Ferenc t. főügyész, Lengyel Miklós kano- j nők, a későbbi nagyprépost, Németh Al- ! bért földbirtokos, kit egész országban «Németh Berci» néven ismertek és Pájer j Antal, a jeles egyházi költő, az egri érs. i tanítóképző tanára. Valóban, a Bach rendszer alatt ezer és | ezer árgus szemű fizetett kém figyelte az el- I nyomott magyarságot. Ezek részint cseh és i osztrák Beamterek, részint nyomorult magyarok voltak. Befurakodtak minden körbe és azon iparkodtak, hogy minél több följelentést küldhessenek megbízójuknak. A spiclik és besúgók, továbbá a zsandárok ! hivatalos jelentéseiből gyártották azután a hangulat jelentéseket, Stimmungs-Rap- portokat, melyek havonkint kerültek a császár elé s úgy általánosságban tájékoztatták a hatalmat, mint konkrét eseteket is tudomására hoztak. Most, hogy a bécsi kamarilla titkos levéltára hozzáférhetővé lett, napfényre kerültek ezek a jelentések s összegező iratok. Ezek közül minket is érdekel a «Stimmungs-Rapport für den Monat April 1850*, mely általánosságban ezeket mondja: •Nem maradhat említés nélkül, hogy különösen a jobb osztályok asszonyai minségünk lenne a Szentlélek hét ajándékára összesen és külön-kűlöa is. Szivvel-lélekkel énekeljük tehát valamennyien : Veni, Sancte Spiritus! És szálljon ég felé esdő sóhajunk a Vörösmarthy király-himnuszának némikép megváltoztatott szövegével: Isten, segíts, népeknek Istene! Emeld fel hozzád e nemzet szivét: Értelme légyen, mint napod szeme, Hogy végiglássa roppant helyzetét. . . Két szerkesztő. i. Egy csomó újság van előttem a megszállott területekről. Egy részük magyarul van írva, a másik németül. A magyar újságok «román»-földről, a német-nyelvűek Késmárkról, a cipszerek fészkéből valók. Kikapok egyet a román területen megjelenő újságok közül. . . A Bukaresti Újság címet viseli és Szabó Gábor ország- gyűlési képviselő a szerkesztője. Ej, — gondolom, — milyen jó magyar neve van ennek az úrnak! Bizonyára a lelke is magyar. . . Mohón olvasom a nagy, lepedő újságot és megakad a szemem egy érdekes címen: «Székelyek Bukarestben». Olvasom. De mi ez ? Majd kiesik a szememből a könny és Szabó Gábor szerkesztő úr egyszerre összezsugorodik előttem hitvány renegáttá. íme az irás. »Első eset, hogy székely küldöttség jelenik meg a román fővárosban, hogy den alkalmat felhasználnak a nemzetiségükért és forradalmiságukért való küzdelemre, mint ahogy a Tiszavidék intelligensebb része általában a felforgató párthoz látszik tartozni.» Sokkal gonoszabb volt azonban az olyan jelentés, amely részletekről szólva, neveket is említett. Legtöbb esetben személyes bosszú volt az indító ok a följelentésre, vagy pedig, hogy az illető spicli busás jutalmat kapjon. Az ilyen konkrét eseteket az általános hangulatrajz után adta a havonkinti jelentés. íme, egy minket érdeklő rész az 1850. október hónapjáról szerkesztett Stimmungs- Rapportból, 6. Gendarmerie Regiments Commando: • Egerben igen keveset törődnek az iskolás gyermekekkel. Az uralkodó (sic: Landesfürst) jólétéért való imát elferdítik. Joó János rajztanár, a függetlenségi nyilatkozat kiadója, írt egy « Utószót*, tele szidalmakkal Isten és a dinasztia ellen, tele forradalmi szellemmel. Bessey (?) apát, iskolaigazgató, ezzel nem törődve, prote- gálja Joót.» (NB. A Bach korszak első éveiben harmincnál több embert csuktak le azért,
